Ideiglenes változat
ANTHONY MICHAEL COLLINS
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2024. január 18.(1)
C‑104/23. sz. ügy
A GmbH & Co. KG
kontra
Hauptzollamt B
(a Bundesfinanzhof [szövetségi pénzügyi bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Vámunió – Közös Vámtarifa – Kombinált Nómenklatúra – Tarifális besorolás – 9406 vámtarifaszám – Az előre gyártott épület fogalma – Borjúházak – A 9406 00 80 vámtarifaalszám alá történő besorolás”
I. Bevezetés
1. A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság, Németország) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a Kombinált Nómenklatúra alkalmazásában a 94. árucsoportba tartozó „előre gyártott épületnek” vagy a 39. árucsoportba tartozó „műanyagoknak és ezekből készült áruknak” minősülnek‑e a műanyagból készült borjúházak.
II. Jogi háttér
2. A vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet(2) I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra az Európai Unióba behozott áruk tarifális besorolását szabályozza. A harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezménynek(3) megfelelően a Kombinált Nómenklatúra a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeren (a továbbiakban: harmonizált rendszer) alapul. A Kombinált Nómenklatúra áruosztályokból, árucsoportokból, vámtarifaszámokból és vámtarifaalszámokból áll, és minden egyes vámtarifaszámhoz és vámtarifaalszámhoz saját kódszám tartozik. Az első hat számjegy a harmonizált rendszer szerinti nómenklatúra vámtarifaszámaihoz és vámtarifaalszámaihoz kapcsolódik, a hetedik és nyolcadik számjegy pedig a különös vámtarifaalszámokat határozza meg.
3. A vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2014. október 16‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel(4) módosított Kombinált Nómenklatúra 2015. január 1‑jén lépett hatályba.(5) A Kombinált Nómenklatúra e változatát kellett alkalmazni az alapügy tényállása megvalósulásának teljes ideje alatt.(6)
4. A Kombinált Nómenklatúra első része I. szakaszának A. pontja „A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok” címet viseli. A jelen ügyben releváns szempontból e pont a következőképpen rendelkezik:
„1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy Megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.
2. a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész‑ vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész‑, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.
[…]
3. Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:
a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. […]
b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.
[…]
4. Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni.
[…]
6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges Alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”
5. A Bíróság elé terjesztett kérdések szempontjából a Kombinált Nómenklatúra 39. és 94. árucsoportja releváns. A Kombinált Nómenklatúra 3926 vámtarifaszáma a „[m]űanyagból készült más áruk[ra] és a 3901–3914 vtsz. alá tartozó más anyagokból készült áruk[ra]” vonatkozik. A 3926 9097 vámtarifaalszám a „Más” árumegnevezést tartalmazza. A Kombinált Nómenklatúra 39. árucsoportjához tartozó 1. megjegyzés szerint:
„A nómenklatúra egészében a »műanyag« kifejezés alatt azokat a 3901–3914 vtsz. alá tartozó anyagokat kell érteni, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, akár a polimerizáció pillanatában vagy akár egy közbenső állapotban arra, hogy külső hatás (rendszerint hő és nyomás, ha szükséges, oldószer vagy lágyító hozzáadásával) alatt alakra formálhatók legyenek olvasztással, öntéssel, extrudálással, hengerléssel vagy más eljárással, amelyek az így nyert alakjukat a külső hatás megszűnése után is megtartják. […]”
6. A Kombinált Nómenklatúra 39. árucsoportjához tartozó 2. megjegyzés x) pontja szerint nem tartoznak ebbe az árucsoportba a 94. árucsoportba tartozó áruk, többek között az „előre gyártott épületek”. A Kombinált Nómenklatúra 9406 vámtarifaszáma az „[e]lőre gyártott épület[re]” vonatkozik. A Kombinált Nómenklatúra 94. árucsoportjához tartozó 4. megjegyzés szerint:
„A 9406 vtsz. alkalmazásában az »előre gyártott épület« kifejezés a gyárban előállított vagy alkotóelemekre szétszerelve együtt bemutatott, komplett épületet jelenti, amely megfelelő helyen összeszerelhető lakóházzá vagy munkahelyi szállássá, hivatal, iskola, üzlet, hangár [helyesen: fészer], garázs vagy hasonló célra.”
III. Az alapügy tényállása, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás
7. A kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatása szerint a felperes A GmbH a borjúnevelés során történő borjútartásra szolgáló, különböző méretű és fajtájú, általa borjúháznak vagy borjúiglunak nevezett árukat értékesít. A borjúházak falakból és tetőből, valamint – a modelltől függően – padlóelemből álló műanyag felépítmények. Azok almozási és szellőzőnyílásokkal vannak ellátva. Az elülső oldalon ajtó nélküli bejárati nyílás található, bár egyes modellekhez opcionálisan ajtók is kaphatók. A legnagyobb modellt (a továbbiakban: „több férőhelyes ház”) padlóelem nélkül importálják annak érdekében, hogy azt később tömör fából készült padlóval egészítsék ki. A legkisebb borjúházmodell 147 cm hosszú, 109 cm széles és 117 cm magas. A több férőhelyes ház 220 cm hosszú, 273 cm széles és 183 cm magas. A borjúházakat általában kültéren helyezik el a borjak időjárással szembeni védelme érdekében. E házak 8%‑os titán‑dioxid‑arányú polietilénből állnak. Az egyes árucikkek 12% és 21% közötti arányban fémalapot és fém ajtókeretet tartalmaznak.
8. 2015. augusztus 5‑én a felperes kötelező érvényű tarifális felvilágosítás kibocsátását kérte az alperes Hauptzollamt B‑től (B fővámhivatal, Németország) a borjúháznak mint „más anyagból” álló „előre gyártott épületnek” a Kombinált Nómenklatúra 9406 0080 vámtarifaalszáma alá történő besorolása érdekében. A 2015. szeptember 29‑i kötelező érvényű tarifális felvilágosítással az alperes műanyagból készült árukként, a Kombinált Nómenklatúra 3926 1000–3926 9092 vámtarifaalszámok alá tartozóktól eltérő, más árukként a 3926 9097 vámtarifaalszám alá sorolta be az árucikkeket. Emiatt a borjúházakra 6,5%‑os vámtétel vonatkozott 2,7%‑os vámtétel helyett, mely utóbbi akkor lett volna alkalmazandó, ha előre gyártott épületként sorolták volna be azokat.
9. A felperes keresetet indított a Finanzgericht (pénzügyi bíróság, Németország) előtt az alperes általi besorolással szemben a borjúházak „előre gyártott épületként” történő besorolását kérve. A Finanzgericht (pénzügyi bíróság) elutasította e keresetet azzal az indokkal, hogy a borjúházak, mivel polietilénből állnak, amely meghatározza a lényeges jellemzőjüket, helyesen lettek besorolva a 3926 9097 vámtarifaalszám alá. A Finanzgericht (pénzügyi bíróság) megállapította, hogy mivel a borjúházak elülső oldalának szinte egészét a bejárati nyílás foglalja el, azok nem zártak, és ezért nem sorolhatók be előre gyártott épületként.
10. A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett e határozattal szemben a kérdést előterjesztő bíróság elé.
11. A kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatása szerint a felperes arra hivatkozik, hogy a borjúházaknak a Kombinált Nómenklatúra 9406 vámtarifaszáma alá történő besorolásához nem szükséges, hogy azok minden oldalról zártak legyenek. A rendelet szövege és az ahhoz fűzött megjegyzések nem tartalmaznak ilyen követelményt, és a Kombinált Nómenklatúra 94. árucsoportjához tartozó 4. megjegyzésben az épületekre említett példák között szerepel a „fészer” is, amely nem zárható be‑ és kijárati nyílásokkal vagy egy teljesen nyitott oldallal is rendelkezhet. E példák esetében a harmonizált rendszer 9406 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzések, valamint a Harmonized Tariff Schedule of the United States (az Amerikai Egyesült Államok harmonizált tarifajegyzéke) 94. árucsoportjához tartozó 4. megjegyzés megismétléséről van szó. A felperes megjegyzi, hogy sok tagállamban az időjárási viszonyok miatt az épületként történő használathoz nem feltétlenül van szükség arra, hogy az épület egy teljesen körülzárt teret alkosson. Az sem nyilvánvaló, hogy az „előre gyártott épületbe” embereknek is be kell tudniuk lépni, vagy hogy minden ilyen embernek – köztük a magas embereknek is – egyenes testtartásban kell képesnek lennie erre.
12. A kérdést előterjesztő bíróság azt is megállapítja, hogy az alperes úgy véli, hogy mivel a vámtarifaszám, a megjegyzések és a magyarázó megjegyzések nem tartalmazzák a fogalom meghatározását, mindenekelőtt az általános nyelvhasználatot kell figyelembe venni az „előre gyártott épület” kifejezés jelentésének a 9406 vámtarifaszám alá történő besorolás szempontjából történő meghatározása során. Az alperes megjegyzi, hogy nem minden olyan árucikk minősül a Kombinált Nómenklatúra 94. árucsoportjához tartozó 4. megjegyzés és a Kombinált Nómenklatúra 9406 vámtarifaszáma értelmében vett „előre gyártott épületnek”, amely az általános nyelvhasználat „épület” fogalmába tartozik. Az alperes azt állítja, hogy a 94. árucsoporthoz tartozó 4. megjegyzésben említett épületek többek között minden oldalról zártak, hosszú távú (immobilis) használatra vannak szánva, stabil felépítésűek, és kellően nagy méretűek ahhoz, hogy lehetővé tegyék egy átlagos magasságú ember egyenes testtartásban történő belépését.
13. A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok alapján a borjúházakat a 3926 vámtarifaszám alá kell besorolni, kivéve, ha a 39. árucsoporthoz tartozó 2. megjegyzés x) pontja alapján nem tartoznak e vámtarifaszám alá, mert a 94. árucsoportba tartozó előre gyártott épületnek minősülnek. A Finanzgericht (pénzügyi bíróság) és az alperes álláspontjával ellentétben a kérdést előterjesztő bíróság arra az álláspontra hajlik, hogy a 9406 vámtarifaszám nem követeli meg, hogy az előre gyártott épület minden oldalról körülzárjon egy teret. A kérdést előterjesztő bíróság emellett úgy véli, hogy ahhoz, hogy a 9406 vámtarifaszám alá tartozzon, az előre gyártott épületnek lehetővé kell tennie átlagos magasságú emberek belépését, és ehhez legalább az ilyen emberek állómagasságának megfelelő magasságú térnek kell rendelkezésre állnia. Az árucikkek besorolásával kapcsolatos kétségeire tekintettel a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
„1) Szükségszerűen azt feltételezi‑e a [Kombinált Nómenklatúra] 9406 vámtarifaszám[a], hogy az előre gyártott épületnek minden oldalról teljesen körül kell zárnia egy teret?
2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Azt feltételezi‑e a [Kombinált Nómenklatúra] 9406 vámtarifaszám[a], hogy az előre gyártott épület kellően nagy méretű ahhoz, hogy lehetővé tegye egy átlagos magasságú ember belépését, és ehhez legalább egy ilyen ember állómagasságának megfelelő magasságú olyan területre van‑e szükség, amelyre az ilyen ember be tud lépni, vagy elegendő az is, ha az ilyen ember hajlított testhelyzetben tud belépni?”
14. Az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket terjesztett elő.
IV. Értékelés
Az Európai Bizottság észrevételei
15. Az együtt feltett kérdések kapcsán a Bizottság a kérdést előterjesztő bíróság megközelítésével összhangban megjegyzi, hogy a szóban forgó borjúházak besorolásához meg kell állapítani, hogy azok „előre gyártott épületnek” minősülnek‑e, ami a Kombinált Nómenklatúra 39. árucsoportjához tartozó 2. megjegyzés x) pontja alapján kizárja azoknak a 39. árucsoportba történő besorolását. A 94. árucsoporthoz tartozó 4. megjegyzésből az következik, hogy az „előre gyártott épületnek” olyan „épületnek” kell lennie, amely megfelel a megjegyzésben szereplő példáknak, amelyek lakóházra, munkahelyi szállásra, hivatalra, iskolára, üzletre, fészerre, garázsra és hasonló célra szolgáló épületekre vonatkoznak. A harmonizált rendszerre vonatkozó 2022. évi magyarázó megjegyzések(7) az üvegházak és az utcai elárusító bódék bizonyos típusait is az „előre gyártott épület” árumegnevezésű vámtarifaszám alá sorolják.
16. A Bizottság megjegyzi, hogy sem a Kombinált Nómenklatúra, sem a harmonizált rendszer nem határozza meg az „épület” fogalmát. Azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik.(8) Az angol „building” és a német „Gebäude” kifejezések meghatározása alapján a Bizottság úgy véli, hogy ahhoz, hogy valamely építmény „előre gyártott épületnek” minősüljön, tetővel és falakkal kell rendelkeznie, olyan emberek általi használatra kell szolgálnia, akik tevékenységük végzése érdekében mozoghatnak benne, kültéren kell elhelyezkednie, valamint bizonyos fokú stabilitással és tartóssággal kell rendelkeznie.
17. A Bizottság és a kérdést előterjesztő bíróság a Vámkódexbizottság 227. ülésén elfogadott jegyzőkönyvi nyilatkozatra hivatkozik azzal kapcsolatban, hogy az épületnek hány fallal kell rendelkeznie, és/vagy hogy kell‑e körülzárt teret magában foglalnia. Jóllehet e következtetések nem kötelező erejűek, azt mutatják, hogy bár egy épületnek nem feltétlenül kell négy fallal rendelkeznie, tetőnek és néhány falnak azonban lennie kell.(9) Ezt az álláspontot megerősíti az a tény, hogy a 94. árucsoporthoz tartozó 4. megjegyzésben példaként említett fészerek nem mindig rendelkeznek négy fallal. Az a követelmény, hogy egy épületnek négy fallal kell rendelkeznie, vagy más módon zártnak kell lennie, ahhoz vezethet, hogy az árucikkeket különböző vámtarifaalszámok alá sorolják be attól függően, hogy rendelkeznek‑e ajtóval, ami ellentétes lenne az egységes besorolás céljával.
18. Azt a követelményt, hogy az épületet olyan embereknek kell használniuk, akik tevékenységük végzése érdekében képesek mozogni benne, alátámasztja az a tény, hogy a 94. árucsoportban felsorolt valamennyi áru emberi felhasználásra van szánva, és hogy a Kombinált Nómenklatúra máshová sorolja be az állati felhasználásra szánt árukat. A Bizottság így arra a következtetésre jut, hogy a 9406 vámtarifaszám értelmében vett „előre gyártott épületnek” emberi felhasználásra kell szolgálnia, hogy az embereknek képesnek kell lenniük mozogni benne, és hogy olyan méretűnek kell lenniük, hogy az emberek nehézség nélkül be tudjanak jutni, és tevékenységet tudjanak végezni benne. A Bizottság ebben az összefüggésben az üvegházak és a fóliasátrak Kombinált Nómenklatúra általi kezelésére hivatkozik. Ahhoz, hogy egy üvegház „előre gyártott épületnek” minősüljön, annak kellően nagy méretűnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye egy átlagos magasságú ember belépését. A Bizottság hivatkozik az 1655/2005/EK rendeletre(10), amely szerint az 50 cm hosszú, 24 cm széles és 25 cm magas „mini üvegház” nem minősül a 9406 vámtarifaszám alá tartozó „előre gyártott épületnek”. Hasonlóképpen, a Kombinált Nómenklatúra 2019. évi magyarázata(11) szerint ahhoz, hogy „előre gyártott épületnek” minősüljön, a fóliasátornak kellően nagy méretűnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye egy ember belépését. A 4. megjegyzésben szereplő példákkal is összeegyeztethetetlen lenne, ha egy átlagos magasságú ember anélkül lenne képes mozogni az ilyen építményekben, hogy felegyenesedhetne. A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a borjúházak nem minősülnek a 9406 vámtarifaszám szerinti „előre gyártott épületnek”, kivéve, ha olyan méretűek, hogy egy ember egyenes testtartásban képes mozogni bennük.
19. A Bizottságnak nincs kétsége afelől, hogy az alapügyben szóban forgó borjúházak kültéri használatra vannak szánva.
20. A 4. megjegyzésben szereplő példákra tekintettel a Bizottságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az alapügyben szóban forgó árucikkek megfelelnek‑e a tartósság és stabilitás követelményének. A Bizottság a fóliasátrak példájára hivatkozik, a Kombinált Nómenklatúra 2019. évi magyarázata szerint ugyanis a fóliasátrak nem tartoznak a 9406 vámtarifaszám alá, ha könnyen szétszerelhetők és egyik helyről a másikra mozgathatók. A szóban forgó borjúházak nyilvánvaló méretére és súlyára tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy azokat lehetséges lehet könnyen egyik helyről a másikra mozgatni, mely esetben nem teljesül a tartósság és stabilitás követelménye.
Elemzés
21. Amint azt a Bizottság helyesen megjegyzi, ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik a kérdést előterjesztő bíróság számára, hogy az árukat helyesen sorolja be a Kombinált Nómenklatúra alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást.(12) Jóllehet a besorolás végső soron olyan tiszta ténymegállapításban áll, amely nem a Bíróság feladata az előzetes döntéshozatali eljárásban,(13) a Bíróság az adott ügy körülményeire figyelemmel felvilágosítást és iránymutatást adhat.(14)
22. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint és a jogbiztonság, valamint az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit az áruk objektív jellemzőinek és tulajdonságainak értékelése jelenti, amint azokat a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák.(15) Bár egyrészt a harmonizált rendszer, másrészt pedig a Kombinált Nómenklatúra magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez.(16)
23. A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 3. b) általános szabály és azon tény alapján, hogy túlnyomórészt polietilénből állnak, a vitatott borjúházak főszabály szerint a 3926 vámtarifaszám alá tartoznak. A 2. megjegyzés x) pontja szerint a 94. árucsoport szerinti „előre gyártott épületek” nem tartoznak a 39. árucsoportba. A kérdést előterjesztő bíróság előtti ügy tehát annak megállapításával oldható meg, hogy a vitatott áruk a 9406 vámtarifaszám értelmében vett „előre gyártott épületnek” minősülnek‑e, mivel ha igen, akkor nem tartozhatnak a 39. árucsoportba. Ebből következik, hogy a szóban forgó árucikkek besorolására kizárásos alapon kerülhet sor. Ha egy „előre gyártott épületnek” minden oldalról teljesen körül kell zárnia egy teret, vagy kellően nagy méretűnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye egy átlagos magasságú ember egyenes testtartásban történő belépését vagy benne való tartózkodását, akkor a szóban forgó borjúházak nem tartoznak a 9406 vámtarifaszám alá, és ezért a 3926 vámtarifaszám alá kell tartozniuk.
24. A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az épületeknek az általános nyelvhasználat szerint általában fedett építményeknek kell lenniük, de nem feltétlenül rendelkeznek minden oldalon falakkal, minden oldalról körbe zárva a belső teret. Míg a 94. árucsoporthoz tartozó 4. megjegyzésben példaként említett épületek többsége minden oldalról zárt teret alkot, addig a fészerek – amint arra a felperes helyesen rámutat – egy vagy több nyitott oldallal is rendelkezhetnek. Mivel egyes modellekre opcionálisan ajtó is felszerelhető, a borjúházak zárt teret alkothatnak.
25. A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok szerint az áruk besorolását – először is – a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni. A Kombinált Nómenklatúra 9406 vámtarifaszáma a német „vorgefertigte Gebäude”, az angol „prefabricated buildings” és a francia „constructions préfabriqueés” kifejezést használja, amelyet a 94. árucsoporthoz tartozó 4. megjegyzésben szereplő példák fényében kell értelmezni.
26. A Vámkódexbizottság 227. ülésén elfogadott jegyzőkönyvi nyilatkozat jól mutatja a határesetek besorolásával kapcsolatos nehézségeket. Ezen az ülésen tizenhat tagállam képviselői támogatták a három fallal rendelkező, alumíniumkeretből és üvegből készült fedett télikertnek „előre gyártott épületként” a 9406 vámtarifaszám alá történő besorolását, kilenc tagállam képviselői pedig annak „alumíniumszerkezetként” a 7610 vámtarifaszám alá történő besorolása mellett szálltak síkra. A Vámkódexbizottság következtetései összhangban állnak a felperes kérdést előterjesztő bíróság előtt tett azon észrevételeivel, hogy a fészerek egy vagy több nyitott oldallal is rendelkezhetnek. A Bizottság és a kérdést előterjesztő bíróság egyetért ezzel a megközelítéssel.
27. Ezen észrevételekre tekintettel úgy vélem, hogy a 9406 vámtarifaszám szerinti „előre gyártott épületnek” nem kell minden oldalról körülzárnia egy teret. Ebből következik, hogy egyetértek a Vámkódexbizottság többségének azon következtetésével, hogy egy épületnek nem kell négy fallal rendelkeznie. Még ha igaz is, hogy a 94. árucsoporthoz tartozó 4. megjegyzésben felsorolt épületek általában minden oldalról zárt teret alkotnak, ez nem zárja ki, hogy az olyan „előre gyártott épület”, amely nem alkot ilyen zárt teret, e fogalom alá tartozzon. Az általános nyelvhasználat szerint egy építmény akkor is épületnek minősülhet, ha nem alkot zárt teret. A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem keretében a szénapajták és a faanyag levegőn történő szárítására szolgáló pajták példája jut azonnal az eszünkbe.
28. Ami azt a kérdést illeti, hogy a 9406 vámtarifaszám szerinti „előre gyártott épületnek” rendelkeznie kell‑e bizonyos minimális magassággal, ezt a fogalmat a 94. árucsoporthoz tartozó 4. megjegyzésben szereplő példák fényében kell vizsgálni. A „fészer” kifejezést önmagában vizsgálva megállapítható, hogy egyes fészerek nem feltétlenül olyan méretűek, hogy lehetővé teszik egy átlagos magasságú ember egyenes testtartásban történő belépését, mégis épületnek minősülnek. A 94. árucsoporthoz tartozó 4. megjegyzésben szereplő, lakóházra vagy munkahelyi szállásra, hivatalra, iskolára, üzletre, garázsra és hasonló célra szolgáló épületekre vonatkozó példák arra utalnak, hogy az „előre gyártott épületek” olyan építmények, amelyekbe egy átlagos magasságú ember be tud lépni, és amelyekben mozogni tud. Ez arra enged következtetni, hogy ahhoz, hogy a „fészer” a 94. árucsoporthoz tartozó 4. megjegyzés értelmében „előre gyártott épületnek” minősüljön, annak olyan méretűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye egy átlagos magasságú ember egyenes testtartásban történő belépését és benne való mozgását.
29. E következtetést anélkül alakítottam ki, hogy alapul vettem volna a Bizottság három észrevételét. Először is, nem győzött meg az az érv, hogy a mini üvegháznak a 9406 vámtarifaszám alól az 1655/2005/EK bizottsági rendelettel történt kizárása az olyan „előre gyártott épület” magasságára vonatkozó követelménnyel kapcsolatos általános megközelítésre utalna, amely egyébként e vámtarifaszám alá tartozna. Az 1655/2005/EK bizottsági rendeletben említett árucikk hozzávetőlegesen 50 cm hosszú, 24 cm széles és 25 cm magas. Amint azt az említett rendelet mellékletében tájékoztatásul szereplő fénykép egyértelművé teszi, ez az árucikk egy üvegdobozhoz vagy tartályhoz hasonlít, és nem téveszthető össze egy épülettel.
30. Másodszor, az a felvetés, hogy a 9406 vámtarifaszám szerinti „előre gyártott épületnek” olyan méretűnek kell lennie, hogy lehetővé tegye egy átlagos magasságú ember belépését, mert a Kombinált Nómenklatúra magyarázata ezt írja elő, helytelennek tűnik olyan körülmények között, amikor ez a követelmény a fóliasátrakra való hivatkozással összefüggésben jelenik meg, és így nem általános hatályúnak volt szánva.
31. Harmadszor, szintén nem győzött meg a Bizottság azon érve, hogy az arra való utalás következményeként, hogy a 94. árucsoportba tartozó valamennyi áru emberi felhasználásra van szánva, az állattartó építményeknek és az állati felhasználásra szánt egyéb áruknak a Kombinált Nómenklatúra másik vámtarifaszáma alá kell tartozniuk. Jóllehet a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. általános szabály szerint az áruosztályok és árucsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál, a 94. árucsoport, amely többek között bútorokra, ágyfelszerelésre, párnákra, megvilágított jelzésekre, reklámfeliratokra és névtáblákra vonatkozik, a Kombinált Nómenklatúra „Különféle áruk” elnevezésű XX. áruosztályába tartozik. A különféle árucikkeket magában foglaló áruosztály a jellegénél fogva mindenféle árucikket magában foglal. Nehéznek, ha nem lehetetlennek tűnik számomra, hogy bármiféle következtetést vonjak le egy egyvelegből. E következtetés levonásakor megjegyzem, hogy 1977‑ben a Vámigazgatások Világszervezete fából készült előre gyártott épületként a 9406 10 vámtarifaszám alá sorolta be az olyan farma (kis gazdaság) típusú gabonatárolókat, amelyek több, csökkenő átmérőjű, kör alakú szelvényből (rekeszből) állnak, amelyeket úgy terveztek, hogy azokat egymás tetejére helyezik egy vascsőben, amely összetartja, és amely silók sem mechanikus, sem termikus felszereléssel nincsenek ellátva.(17)
32. A kérdést előterjesztő bíróság általi vizsgálat fenntartása mellett a borjúházaknak az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő leírása felveti azok tartósságának és stabilitásának kérdését; ezek – amint arra a Bizottság rámutat – olyan jellemzők, amelyeket figyelembe kell venni annak megállapítása során, hogy az építményeket „előre gyártott épületként” kell‑e besorolni.
33. A felperes az Amerikai Egyesült Államok harmonizált tarifajegyzékére is hivatkozik. Az előre gyártott épületekre vonatkozó 9406 vámtarifaszám tartalmaz egy különös vámtarifaalszámot a „műanyagból készült állattartó építményekre” vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy az említett vámtarifaszámhoz tartozó 4. megjegyzés csaknem megegyezik(18) a harmonizált rendszerben és a Kombinált Nómenklatúrában szereplővel, meg vagyok győződve arról, hogy ez alátámasztja azt az állítást, hogy a műanyagból készült állattartó építmények az említett megjegyzés alapján nem tartoznak a 9406 vámtarifaszám alá, és hogy külön bejegyzésre lenne szükség ahhoz, hogy azok a 94. árucsoportba tartozzanak. A műanyagból készült állattartó építményeknek az Amerikai Egyesült Államok nómenklatúrájába a 9406 vámtarifaszám alá tartozó vámtarifaalszámként történt kifejezett felvétele csupán azt mutatja, hogy az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok eltérően közelíti meg ezt a kérdést.(19)
V. Végkövetkeztetés
34. A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság, Németország) által előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:
A vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő, a 2014. október 16‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított Kombinált Nómenklatúrát
úgy kell értelmezni, hogy az annak 9406 vámtarifaszáma szerinti előre gyártott épületnek
– nem kell minden oldalról teljesen körülzárnia egy teret;
– kellően nagy méretűnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye egy átlagos magasságú ember belépését, és legalább egy ilyen ember állómagasságának megfelelő magasságú olyan területre van szükség, amelyre az ilyen ember be tud lépni;
– tartósnak és stabilnak kell lennie.