T‑326/07. sz. ügy
Cheminova és társai
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Növényvédő szerek – A »malation« hatóanyag – A 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvétel megtagadása – Megsemmisítés iránti kereset – Kereshetőségi jog – Elfogadhatóság – Értékelési eljárás – Az EÉBH értékelése – Jogellenességi kifogás – Az 1490/2002/EK rendelet 20. cikke – Új tanulmányok benyújtása – A 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (2) és (5) bekezdése – Jogos bizalom – Arányosság – Egyenlő bánásmód – A gondos ügyintézés elve – Védelemhez való jog – A szubszidiaritás elve – Az EK 95. cikk (3) bekezdése, a 91/414 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (1) bekezdése”
Az ítélet összefoglalása
1. Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – Eljárási szabályok
(451/2000 bizottsági rendelet, 8. cikk és 1490/2002 bizottsági rendelet)
2. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv
(91/414 tanácsi irányelv)
3. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv
(451/2000 bizottsági rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés, (2) bekezdés, d) pont, és (3) bekezdés, 7. cikk, (1) bekezdés, a) pont és 8. cikk, (2) és (5) bekezdés; 91/414 tanácsi irányelv, 5. cikk, (1) bekezdés)
4. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv
(EK 95. cikk, (3) bekezdés; 91/414 tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont, iv. és v. alpont, 5. cikk, (1) bekezdés, és I. melléklet)
5. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv
(91/414 tanácsi irányelv, 5. cikk, (1) bekezdés)
6. Közösségi jog – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek
(451/2000 bizottsági rendelet, 8. cikk, (2) és (5) bekezdés)
7. Közösségi jog – Elvek – Arányosság
(EK 34–37. cikk)
8. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv
(451/2000 bizottsági rendelet, 8. cikk, (7) bekezdés; 91/414 tanácsi irányelv, 8. cikk, (2) bekezdés)
9. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv
(91/414 tanácsi irányelv, 5. cikk, (1) és (4) bekezdés)
10. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Növényvédő szerek forgalomba hozatala – 91/414 irányelv
(451/2000 bizottsági rendelet, 4. cikk; 91/414 tanácsi irányelv, 13. cikk)
1. Az anyagi közösségi jog szabályaival ellentétben, amelyeket úgy kell értelmezni, hogy a hatálybalépésük előtt keletkezett helyzetekre főszabály szerint nem vonatkoznak, az eljárási szabályok közvetlenül alkalmazandók. Márpedig a 91/414 irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról és a 451/2000 rendelet módosításáról szóló 1490/2002 rendelet azon rendelkezései, amelyek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak a hatóanyagok értékelési eljárásába való beavatkozását előírják, eljárási szabályok, amelyek közvetlenül alkalmazandók, anélkül hogy az 1490/2002 rendeletben e tekintetben bármiféle különleges indokolásnak szerepelnie kellene. Következésképpen a 91/414 tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendelet 8. cikke új rendelkezéseinek a hatóanyagok folyamatban lévő értékelési eljárásaiban való azonnali alkalmazása nem jogellenes.
(vö. 78–80. pont)
2. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv célja – amint az az ötödik, hatodik és kilencedik preambulumbekezdéséből kitűnik – a növényvédő szerek közösségen belüli kereskedelmében fennálló akadályok megszüntetése az emberek és állatok egészségének, valamint a környezet magas fokú védelme mellett. E körben a Bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a számára meghatározott célok hatékony megvalósítása érdekében, és tekintettel az általa elvégzendő összetett műszaki értékelésekre.
E jogkör gyakorlása azonban bírósági felülvizsgálat alá tartozik. Ezen ellenőrzés keretein belül ugyanis a közösségi bíróságnak vizsgálnia kell az eljárási szabályok betartását, a Bizottság által megállapított tények tárgyi pontosságát, a nyilvánvaló mérlegelési hiba hiányát e tények értékelése során, illetve a hatáskörrel való visszaélés hiányát.
(vö. 106. és 107. pont)
3. A 91/414 tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendeletben létrehozott rendszerben a bejelentő elsődleges feladata ellenőrizni a szóban forgó hatóanyagra vonatkozó dosszié teljességét. Az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanis az összefoglaló dosszié tartalmazza „a bejelentő által végzett ellenőrzés[t] a dosszié teljességéről”. Ezt erősíti meg ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja, amely előírja, hogy a referens tagállam megvizsgálja a dossziékat, és értékeli „a bejelentő által rendelkezésre bocsátott, a dosszié teljességéről szóló ellenőrzés(eke)t”.
Így az a tény, hogy a referens tagállam a 451/2000 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében teljesnek nyilvánította a dossziét, nem biztosítja szükségszerűen, hogy az minden olyan információt tartalmaz, amely lehetővé teszi a referens tagállam, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EÉBH) és a Bizottság számára, hogy az érintett hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „ártalmas hatásáról” határozzon. E tekintetben a referens tagállam teljesnek fogja tekinteni azon dossziét, amely tartalmazza a 451/2000 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében előírt tanulmányokat és jelentéseket, ami nem zárja ki ugyanakkor azt, hogy egyes dossziék nem teszik lehetővé, hogy a referens tagállam és/vagy az EÉBH elvégezze a szóban forgó hatóanyagok tudományos értékelését. A 451/2000 rendelet 8. cikkének (2) és (5) bekezdése ezért biztosít lehetőséget a referens tagállamnak és az EÉBH‑nak, hogy kérhessék a bejelentőtől olyan további adatok benyújtását, amelyek a dosszié tisztázásához szükségesek. Ugyanakkor mivel a bejelentőnek kell megbizonyosodnia a benyújtott dosszié teljességéről, az említett 8. cikk (2) és (5) bekezdése nem biztosít neki arra lehetőséget, hogy saját kezdeményezésére kiegészítse a dossziéját.
(vö. 154. és 155. pont)
4. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében valamely hatóanyagot akkor vesznek fel ugyanezen irányelv I. mellékletébe, ha feltételezhető, hogy a hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer használata, amennyiben az a helyes növényvédelmi gyakorlatnak megfelelően történik, az adott időpontban érvényes tudományos és technikai ismeretek alapján nincs ártalmas hatással az emberek vagy állatok egészségére, sem elfogadhatatlan hatással a környezetre az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontja iv. és v. alpontjának megfelelően.
E rendelkezés szerint, együtt értelmezve az elővigyázatosság elvével, az emberi egészség tekintetében azok a komoly jelzések, amelyek a tudományos bizonytalanság elhárítása nélkül ésszerű kétséget ébresztenek a hatóanyag ártalmatlansága tekintetében, elvben akadályát képezik annak, hogy a hatóanyagot a 91/414 irányelv I. mellékletébe felvegyék. Az elővigyázatosság elve ugyanis a lehetséges kockázatok megelőzésére irányul.
(vö. 165. és 166. pont)
5. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében az „adott időpontban érvényes tudományos és technikai ismeretek[re]” való hivatkozásból nem vezethető le az, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek valamely hatóanyagra vonatkozó bejelentést tettek, és e hatóanyag ugyanezen irányelv I. mellékletébe történő felvételének megtagadására vonatkozó határozat meghozatalának lehetőségével szembesülnek, mindaddig lehetőségük van új információkat előterjeszteni, amíg az említett hatóanyag ártalmatlanságával kapcsolatos kétségek fennállnak. Az említett rendelkezés ilyen értelmezése ellentétes lenne az említett 5. cikk (1) bekezdésének alapját képező, a környezet, valamint az emberek és állatok egészségének védelmére irányuló céllal, mivel egyenértékű lenne azzal, ha a valamely hatóanyagot bejelentő fél számára – akinek egyfelől annak ártalmatlanságát bizonyítania kell, és aki másfelől a szóban forgó hatóanyagot a legjobban ismeri – vétójogot biztosítanának e hatóanyag 91/414 irányelv I. mellékletébe történő felvételének megtagadására vonatkozó határozat esetére.
(vö. 169. pont)
6. A bizalomvédelemre való hivatkozás joga minden olyan magánszemélyre kiterjed, akinek a helyzete akként jellemezhető, hogy a közösségi közigazgatás pontos biztosítékok adásával jogos bizalmat keltett benne. Ilyen biztosítéknak minősül a közlés formájától függetlenül a feljogosított és megbízható forrásból származó pontos, feltétlen és egybehangzó tájékoztatás. Ezzel szemben senki nem hivatkozhat ezen elv megsértésére, akinek a közigazgatás nem adott konkrét biztosítékokat.
A hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv I. mellékletébe történő felvétele vagy felvételének megtagadása céljából folytatott, a 91/414 tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendelet 8. cikkében előírt értékelési eljárás keretében feltételezve is azt, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EÉBH) vagy a Bizottság pontos biztosítékot ad az új teszt figyelembevételével kapcsolatban, e biztosítékok nem kelthetnek jogos bizalmat a bejelentőben, mivel a 451/2000 rendelet 8. cikkének (2) és (5) bekezdése kifejezetten előírja, hogy új tanulmányok általában nem fogadhatók el, amennyiben a referens tagállam vagy az EÉBH már megkezdte a hatóanyag értékelését. Csak az alkalmazandó szabályoknak megfelelő biztosítékok kelthetnek ugyanis jogos bizalmat.
(vö. 179., 180. és 186 pont)
7. A közösségi jog általános jogelvei közé tartozó arányosság elve megköveteli, hogy a közösségi intézmények aktusai ne haladják meg a szóban forgó szabályozás által kitűzött, jogos cél elérésére alkalmas és ahhoz szükséges mértéket, mivel több megfelelő intézkedés közül a kevésbé korlátozó jellegűt kell választani, és az okozott kellemetlenségek nem lehetnek aránytalanok az elérendő célhoz képest.
Ugyanakkor a mezőgazdaság területén az arányosság elvének bírósági felülvizsgálata sajátságos, amennyiben a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság elismeri a közösségi jogalkotó mérlegelési jogkörét, amely az EK 34–EK 37. cikkben számára e területen biztosított politikai hatáskörökhöz igazodik. Következésképpen az e tárgyban hozott intézkedésnek a hatáskörrel rendelkező intézmény által követni szándékozott célra nyilvánvalóan alkalmatlan jellege lehet csak hatással az ilyen intézkedés jogszerűségére.
(vö. 194. és 195. pont)
8. Feltételezve akár azt, hogy jogvesztő a 91/414 tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendelet 8. cikkének (7) bekezdésében előírt arra nyitva álló egyéves határidő, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékelje a referens tagállam felmérésről készült jelentéstervezetét, és hogy véleményt bocsásson ki arról, hogy a szóban forgó hatóanyag teljesíti‑e a 91/414 irányelv biztonsági követelményeit, az említett határidő túllépése csak akkor befolyásolja a határozat jogszerűségét, ha bebizonyosodik, hogy e szabálytalanság hiányában az említett határozat eltérő tartalmú lett volna.
(vö. 207. és 208. pont)
9. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 5. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi azon anyagok felvételét, amelyek nem felelnek meg az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdésébe foglalt követelményeknek, meghatározott, a szóban forgó anyag problémás felhasználását elhárító korlátozások előírásával. Akkor is, ha a meghatározott korlátozásokat illetően juthat némi szerep a tagállamoknak, kétségtelen, hogy kizárólag a közösségi szervek feladata a hatóanyagnak az említett irányelv 5. cikkének (1) bekezdésébe foglalt követelményeknek való megfelelésére vonatkozó végleges mérlegelés. Így a 91/414 irányelv 5. cikkének (4) bekezdése alkalmazásának esetén is a Bizottság, és adott esetben a Tanács, feladata minden ésszerű kétséget kizáróan megállapítani, hogy a szóban forgó anyag felhasználására vonatkozó korlátozások biztosítják‑e ezen anyagnak legalább egy olyan felhasználását, amely megfelel a 91/414 irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
(vö. 260. pont)
10. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelv 13. cikke előírja, hogy a tagállamok biztosítaniuk kell azon dossziéba foglalt adatok titkosságát, amely a növényvédő szer forgalombahozatali engedélye iránti kérelmet kísérte. A védelmet a 91/414 irányelv 13. cikkének (3) és (4) bekezdése szerint a tagállam kizárólag „engedélyezéskor” biztosítja.
Feltételezve akár, hogy az említett 13. cikk rendelkezései megfelelően alkalmazandók a hatóanyagnak a 91/414 irányelv I. mellékletébe történő felvétele céljából a 91/414 tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 451/2000 rendelet 4. cikke szerint bejelentett dossziéra, az említett 13. cikkben előírt adatok védelme nem alkalmazandó, mivel a hatóanyag nem képezte tárgyát semmilyen „engedélyezésnek”.
(vö. 264. és 265. pont)