T‑19/05. sz. ügy

Boliden AB és társai

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – A rézből készült vízvezetékcsövek ágazata – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – Folyamatos és több elemből álló jogsértés – Bírságok – Elévülés – Együttműködés”

Az ítélet összefoglalása

1.      Verseny – Kartellek – Vállalkozások, amelyek terhére átfogó kartellben való részvételben megnyilvánuló jogsértés róható

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

2.      Verseny – Bírságok – Bírságkiszabási iránymutatás – Különböző rugalmassági tényezőket figyelembe vevő számítási módszer

(EK 229. cikk; 17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés, és 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény)

3.      Eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Feltételek – Új jogalap

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, (1) bekezdés, és 48. cikk, (2) bekezdés)

4.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés időtartama – Hosszú időtartamú jogsértések – A kiindulási összeg évenként 10%‑kal való növelése

(17. tanácsi rendelet, 15. cikk, (2) bekezdés, és 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 bizottsági közlemény, 1.B. pont)

5.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A bírság összegének csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – Feltételek

(17. és 1/2003 tanácsi rendelet; 96/C 207/04 bizottsági közlemény)

1.      Valamely vállalkozást átfogó kartell miatt akkor is felelősnek lehet tekinteni, ha bizonyított, hogy e kartellnek közvetlenül csak egy vagy néhány alkotóelemében vett részt, amennyiben tudta, vagy szükségszerűen tudnia kellett egyrészről, hogy az az összejátszás, amelyben részt vesz, egy átfogó terv részét képezi, másrészről pedig, hogy ezen átfogó terv a kartell alkotóelemeinek összességére kiterjed.

(vö. 61. pont)

2.      A 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatás ugyan nem minősül jogszabálynak, mégis olyan, a gyakorlatban követendő magatartási szabályt tartalmaz, amelytől a Bizottság egyes esetekre nézve nem térhet el anélkül, hogy olyan magyarázatot ne adna erre, amely összeegyeztethető az egyenlő bánásmód elvével. A Törvényszék feladata tehát annak vizsgálata a bizottsági határozatban kiszabott bírságok jogszerűségének felülvizsgálata keretében, hogy a Bizottság a mérlegelési jogkörét az említett iránymutatásban meghatározott módszert követve gyakorolta‑e, és amennyiben a Törvényszék azt állapítja meg, hogy a Bizottság e módszertől eltért, meg kell vizsgálnia, hogy ez az eltérés igazolt‑e, és a jogilag megkövetelt módon indokolt‑e.

A Bizottság saját mérlegelési jogkörének az iránymutatás elfogadásából származó korlátozásával nem összeegyeztethetetlen a Bizottság alapvető mérlegelési mozgásterének fenntartása. Az iránymutatás számos olyan rugalmas elemet tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság diszkrecionális jogkörét a 17. és az 1/2003 rendelet Bíróság által értelmezett rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja. Ennélfogva azokon a területeken, ahol a Bizottság megőrizte mérlegelési mozgásterét, az e mérlegelésekre vonatkozó jogszerűségi felülvizsgálat a nyilvánvaló mérlegelési hiba hiányának vizsgálatára korlátozódik. A Bizottság mérlegelési mozgástere és az azzal kapcsolatban általa meghatározott korlátok főszabály szerint nem kötik a bíróságot korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlásában, ami feljogosítja a bíróságot a Bizottság által kiszabott bírság összegének törlésére, mérséklésére, illetve növelésére.

(vö. 74–78. pont)

3.      A Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑a c) pontjának és 48. cikke 2. §‑ának együttes rendelkezéseiből következik, hogy a keresetlevélnek meg kell jelölnie a jogvita tárgyát, és tartalmaznia kell a felhozott jogalapok rövid ismertetését, valamint hogy az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel. Azon jogalapot azonban, amely valamely korábban közvetlenül vagy közvetve a keresetlevélben kifejtett jogalap kiegészítését jelenti, és amely ahhoz szorosan kapcsolódik, elfogadhatónak kell tekinteni. A jogalap alátámasztása érdekében emelt kifogás esetében hasonló megoldást kell alkalmazni.

A vállalkozással szemben a közösségi versenyszabályok megsértése miatt bizottsági határozatban kiszabott bírság összegének törlése vagy csökkentése iránti kereset keretében elfogadhatatlannak kell nyilvánítani az először a válaszban hivatkozott, az érintett vállalkozás jogsértésben való részvétele súlyának értékelésével kapcsolatos kifogást, ha a keresetlevél csak a kiszabott bírság állítólag aránytalan jellegére alapított és kizárólag a bírság kiindulási összegének az időtartam címén való emelésére vonatkozó jogalapot tartalmaz. E kifogás nem tekinthető úgy, hogy kiegészíti a keresetlevél jogalapját. A határozat valamely lényegi elemének – úgymint a jogsértés súlya értékelésének – a vitatását ugyanis a Törvényszék előtt már a keresetlevél szakaszában konkrétan meg kell fogalmazni.

(vö. 90–92. pont)

4.      Az 17. rendelet 15. cikkének (2) bekezdése és az ESZAK‑Szerződés 65. cikkének (5) bekezdése alapján kiszabott bírság megállapításának módszeréről szóló iránymutatásból kitűnik, hogy a Bizottság nem hozott létre semmiféle átfedést vagy kölcsönös összefüggést a jogsértés súlyának, valamint időtartamának értékelése között. Azon tény, hogy a Bizottság fenntartotta magának azt a lehetőséget, hogy a bírság kiindulási összegét a jogsértés minden egyes évére vonatkozóan – a hosszú időtartamú jogsértések esetén – a jogsértés súlya alapján rögzített összegnek akár 10%‑ával növelje, egyáltalán nem kötelezi arra, hogy ezt a mértéket a kartell tevékenységének intenzitása vagy hatásai, vagy akár a jogsértés súlya függvényében állapítsa meg. A Bizottság feladata ugyanis, hogy mérlegelési mozgásterének keretében döntsön arról, milyen mértékű növelést kíván alkalmazni a jogsértés időtartamára tekintettel.

(vö. 95–96., 98. pont)

5.      A kartell tagjai által tanúsított együttműködés értékelése keretében a Bizottság széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik egy adott vállalkozás által tanúsított együttműködés minőségének és hasznosságának megítélésére vonatkozóan, különösen a többi vállalkozás közreműködéséhez viszonyítva. Tehát csupán a Bizottság által elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hiba kifogásolható. A Bizottság az említett értékelés keretében azonban nem sértheti meg az egyenlő bánásmód elvét.

(vö. 105. pont)