T‑82/14. sz. ügy

Copernicus‑Trademarks Ltd

kontra

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – LUCEO európai uniós szóvédjegy – Feltétlen kizáró ok – Rosszhiszeműség a védjegybejelentés benyújtásakor – A 207/2009/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2016. július 7.

1.      Bírósági eljárás – Az elfogadhatóság vizsgálatát megelőző érdemi vizsgálat – Megengedhetőség

2.      Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A bejelentőnek a védjegybejelentés során tanúsított rosszhiszeműsége – Értékelési szempontok – Minden, a lajstromozás iránti kérelem benyújtásakor létező releváns tényező figyelembevétele – A bejelentő szándéka – A vitatott megjelölés eredete – Az üzleti logika, amelybe az e megjelölés európai uniós védjegyként való bejelentése illeszkedik – A védjegybejelentést övező események időbeli sorrendje

(207/2009 tanácsi rendelet, 52. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 21. pont)

2.      Az európai uniós védjegyről szóló 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő rosszhiszeműség fogalma a védjegybejelentő oldalán szubjektív indítékhoz kapcsolódik, nevezetesen tisztességtelen szándékhoz vagy más káros indítékhoz. E fogalom magában foglalja azon magatartást, amely eltér az etikus magatartásra jellemző elismert alapelvektől, illetve a tisztességes kereskedelmi és üzleti gyakorlattól.

Annak megítélése céljából, hogy a védjegybejelentő rosszhiszeműen járt‑e el, többek között meg kell vizsgálni azt, hogy tervezi‑e használni a bejelentett védjegyet. Ezzel összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy valamely védjegy alapvető funkciója abban áll, hogy biztosítsa a fogyasztó vagy a végső felhasználó számára az érintett áru vagy szolgáltatás származásának azonosíthatóságát, lehetővé téve számára, hogy az összetévesztés veszélye nélkül meg tudja különböztetni azokat a máshonnan származó áruktól vagy szolgáltatásoktól.

A valamely termék forgalmazásának megakadályozására irányuló szándék bizonyos körülmények között a bejelentő rosszhiszeműségének jellemzője lehet. Ez az eset áll fenn különösen akkor, ha utólag kiderül, hogy a bejelentő a használat szándéka nélkül, kizárólag annak érdekében kérte valamely megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozását, hogy valamely harmadik felet a piacra lépésben megakadályozzon.

A bejelentőnek a releváns időpontban fennálló szándéka szubjektív elem, amelyet az esetre jellemző valamennyi – a megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelem benyújtása időpontjában fennálló – releváns tényező figyelembevételével kell értékelni. Ezen szándékot rendszerint objektív szempontokra tekintettel kell megállapítani, amelyek közé többek között azon üzleti logika tartozik, amelybe a védjegybejelentés illeszkedik.

A 207/2009 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján elvégzett átfogó elemzés keretében figyelembe lehet venni a vitatott megjelölés eredetét, annak a megalkotása óta történő használatát, azt az üzleti logikát, amelybe az e megjelölésből álló európai uniós védjegy bejelentése illeszkedik, valamint az említett bejelentés megtörténtét övező események időbeli sorrendjét.

Az e feltétlen törlési okra hivatkozni kívánó kérelmezőre hárul azon körülmények bizonyítása, amelyek alapján megállapítható, hogy az európai uniós védjegy jogosultja a védjegybejelentési kérelem benyújtásakor rosszhiszemű volt.

(vö. 28–33. pont)