A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2011. június 8.
T‑20/09. P. sz. ügy
Európai Bizottság
kontra
Luigi Marcuccio
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Rokkantsági nyugdíj – A megtámadott határozat indokolásának elégtelensége miatt első fokon részben megalapozottnak ítélt kereset – A személyzeti szabályzat 78. cikke – Rokkantság miatti nyugdíjazás – Rokkantsági bizottság”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑41/06. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2008. november 4‑én hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑339. o. és II‑A‑1‑1851. o.) ellen benyújtott és annak hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑41/06. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2008. november 4‑én hozott ítéletét hatályon kívül helyezi annyiban, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék egyrészt megsemmisítette az Európai Bizottság 2005. május 30‑i, L. Marcucciót rokkantság miatt nyugdíjazó és részére rokkantsági támogatást biztosító határozatát, másrészt arra kötelezte a Bizottságot, hogy fizessen L. Marcucciónak 3000 eurót, és harmadrészt a költségek felől az említett megsemmisítésnek és marasztalásnak megfelelően határozott (ezen ítélet rendelkező részének 1., 2., 4. és 5. pontja). A Törvényszék visszautalja az ügyet a Közszolgálati Törvényszék elé. A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Rokkantság – Rokkantsági bizottság – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 78. cikk)
2. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Törvényszék hatásköre – A megtámadott határozat indokolására vonatkozó kötelezettség terjedelmének felülvizsgálata
(EK 253. cikk; személyzeti szabályzat, 25. cikk, második bekezdés)
3. Tisztviselők – Sérelmet okozó határozat – Indokolási kötelezettség – A címzett által ismert összefüggésbe illeszkedő határozat
(EK 253. cikk; személyzeti szabályzat, 25. cikk, második bekezdés)
4. Tisztviselők – Kereset – Kártérítési kereset – A megtámadott jogellenes aktus megsemmisítése – Nem vagyoni kár megfelelő jóvátétele
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)
5. Fellebbezés – Jogalapok – A tények és bizonyítékok téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és bizonyítékok értékelésének Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)
1. A személyzeti szabályzat 78. cikkének alkalmazása során az uniós bíróságnak hatásköre van arra, hogy megvizsgálja a rokkantsági bizottság véleményének szabályszerűségét, vagyis azt, hogy e vélemény tartalmaz‑e olyan indokolást, amely lehetővé teszi a vélemény alapjául szolgáló megfontolások értékelését, és érthető összefüggést teremt‑e a benne szereplő orvosi megállapítások és az abból levont következtetések között.
Az e bizottságok összetételének és működésének szabályszerűségére, valamint az általuk kibocsátott vélemény szabályszerűségére vonatkozó bírósági felülvizsgálat gyakorlása a szoros értelemben vett orvosi értékelésekre vonatkozó bírósági felülvizsgálat hiányának szükségszerű következménye, amely értékeléseket véglegesnek kell tekinteni, ha azok elkészítésére szabályszerűen került sor. Az orvosi és rokkantsági bizottságokra vonatkozó rendelkezések célja az, hogy orvosszakértőkre bízzák minden orvosi jellegű kérdés végleges értékelését, az érintett tisztviselők jogainak védelmét azonban a bírósági felülvizsgálat gyakorlása révén kell biztosítani.
(lásd a 45. és 54. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑185/90. P. sz., Bizottság kontra Gill ügyben 1991. október 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., I‑4779. o.) 4. pontja; C‑191/81. sz., Plug kontra Bizottság ügyben 1982. december 9‑én hozott ítéletének (EBHT 1982., 4229. o.) 75. pontja; a Törvényszék T‑43/89. RV. sz., Gill kontra Bizottság egyesített ügyekben 1993. március 23‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑303. o.) 36. pontja; T‑376/94. sz., Otten kontra Bizottság ügyben 1996. március 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑129. o. és II‑401. o.) 47. pontja; T‑84/98. sz., C kontra Tanács ügyben 2000. június 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑113. o. és II‑497. o.) 43. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, valamint T‑376/02. sz., O kontra Bizottság ügyben 2004. november 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑349. o. és II‑1595. o.) 29. pontja.
2. Az indokolási kötelezettség terjedelmének kérdése olyan jogkérdést képez, amely a fellebbezés keretében a Törvényszék felülvizsgálatának hatálya alá tartozik. A határozat jogszerűsége vizsgálatának ugyanis, amelyet a Törvényszék ennek során gyakorol, szükségszerűen figyelembe kell vennie azt a tényállást, amelyre a Közszolgálati Törvényszék támaszkodott annak eldöntésekor, hogy az indokolás megfelelő volt‑e, vagy sem.
(lásd a 62. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑188/96. P. sz., Bizottság kontra V ügyben 1997. november 20‑án hozott ítéletének (EBHT 1997., I‑6561. o.) 24. pontja.
3. A sérelmet okozó aktus akkor kellően indokolt, ha az érintett előtt ismert összefüggésben került rá sor, amely lehetővé teszi a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését.
(lásd a 68. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑390/08. sz., Bank Melli Iran kontra Tanács ügyben 2009. október 14‑én hozott ítéletének (EBHT 2009., II‑3967. o.) 82. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
4. A jogellenes aktus visszamenőleges hatállyal való megsemmisítése önmagában megfelelő és főszabályként elégséges jóvátételét jelenti minden olyan nem vagyoni kárnak, amelyet ezen aktus okozhatott, feltéve hogy a felperes nem bizonyítja, hogy őt a megsemmisítést megalapozó jogsértéstől független és a megsemmisítéssel teljes mértékben nem helyrehozható nem vagyoni kár érte.
E tekintetben annak megállapítása, hogy az állandó rokkantság a személyzeti szabályzat 78. cikke értelmében véve teljes mértékű, és megakadályozza az érdekeltet az előmeneteli csoportja szerinti beosztással járó feladatai ellátásában, kizárólag orvosi jellegű megállapításokon alapul, melyeket a rokkantsági eljárás során az orvosszakértők tettek. E megállapítás az érdekelt egészségi állapotának tárgyilagos és semleges leírása, amely többek között mindenki számára felismerhetően független az érdekelt akaratától vagy szándékától. Az ilyen leírás tehát önmagában véve – rendkívüli körülményektől eltekintve – semmiféle negatív értékítéletet nem hordoz az érdekeltre vonatkozóan.
Így a megtámadott ítéletben tett ilyen megállapítás nem minősül a tisztviselő készségeire vonatkozó negatív értékelésnek, így e határozat megsemmisítése önmagában megfelelő és elégséges jóvátételét jelenti minden olyan nem vagyoni kárnak, amelyet ezen aktus okozhatott.
(lásd a 73., 75. és 76. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑29/01. sz., Puente Martín kontra Bizottság ügyben 2002. szeptember 18‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑157. o. és II‑833. o.) 65. pontja; a Törvényszék T‑10/02. sz., Girardot kontra Bizottság ügyben 2006. június 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑129. o. és II‑A‑2‑609. o.) 131. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
5. Kizárólag az első fokon ítélkező bíróságnak van hatásköre egyrészt a tények megállapítására – kivéve azt az esetet, amikor a hozzá benyújtott iratokból megállapításainak tárgyi pontatlansága következne –, másrészt e tények értékelésére. A tények az első fokon ítélkező bíróság általi értékelése tehát – amennyiben az eléje terjesztett bizonyítékokat ez a bíróság nem ferdítette el – nem minősül jogkérdésnek, amit, mint ilyet, a Törvényszéknek kellene felülvizsgálnia. Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.
(lásd a 81. és 82. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑8/95. P. sz., New Holland Ford kontra Bizottság ügyben 1998. május 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1998., I‑3175. o.) 72. pontja; C‑551/03. P. sz., General Motors kontra Bizottság ügyben 2006. április 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑3173. o.) 54. pontja; C‑167/04. P. sz., JCB Service kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑8935. o.) 108. pontja; a Törvényszék T‑222/07. P. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 8‑án hozott ítéletének 60., 61. és 62. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat (EBHT‑KSZ 2008. I‑B1‑37. o. és II‑B‑1‑267. o.).