T‑384/11. sz. ügy
Safa Nicu Sepahan Co.
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Közös kül‑ és biztonságpolitika – Iránnal szemben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása érdekében hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Mérlegelési hiba – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Kártérítési kérelem”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2014. november 25.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Hatáskörrel való visszaélés – Fogalom
2. Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések – Az atomfegyverek elterjedése elleni küzdelem keretében hozott intézkedések – A felülvizsgálat terjedelme
(EUMSZ 275. cikk, második bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 2010/413/KKBP tanácsi határozat)
3. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés – Valamelyik feltétel hiánya – A kártérítési kereset egészének elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
4. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – A jogi aktus elfogadásakor az uniós intézmény korlátozott vagy nem létező mérlegelési mozgástere – Az összefüggések figyelembevételének szükségessége
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
5. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály kellően súlyos megsértése – Magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabály – Fogalom – Iránnal szembeni korlátozó intézkedések elfogadására vonatkozó feltételek – Bennfoglaltság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; 961/2010 és 267/2012 tanácsi rendelet)
6. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Tényleges és biztos kár – Bizonyítási teher
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
7. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Okozati összefüggés – Fogalom – Bizonyítási teher
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
8. Szerződésen kívüli felelősség – Kár – Megtérítendő kár – A korlátozó intézkedésekkel érintett szervezet jóhírnevét sértő intézkedések Hivatalos Lapban való közzététele által okozott nem vagyoni kár – Bennfoglaltság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; 961/2010 és 267/2012 tanácsi rendelet)
9. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenes aktus által okozott tényleges és biztos kár – A korlátozó intézkedések elfogadása és fenntartása által okozott nem vagyoni kár – A megtámadott aktusnak a nem vagyoni kár megfelelő jóvátételét nem biztosító megsemmisítése
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés; 961/2010 és 267/2012 tanácsi rendelet)
10. Szerződésen kívüli felelősség – Kár – Megtérítendő kár – Fogalom – A szállítókkal fennálló kapcsolatok megszakítása – Kizártság
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
11. Szerződésen kívüli felelősség – Kár – Jóvátétel – Késedelmi kamatok – Kiszámítási módozatok
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 30. pont)
2. Az Európai Unió bíróságainak az EUM‑Szerződés alapján biztosított hatáskörüknek megfelelően biztosítaniuk kell valamennyi uniós jogi aktus jogszerűségének az uniós jogrend szerves részét képező alapvető jogokra tekintettel történő, főszabály szerint teljes felülvizsgálatát. Ezen alapvető jogok rangsorában szerepel különösen a hatékony bírói jogvédelemhez való jog.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében biztosított bírósági felülvizsgálat hatékonysága többek között azt követeli meg, hogy az uniós bíróság meggyőződjön arról, hogy a kérdéses jogi aktus, amely az érintett személy vagy szervezet tekintetében egyedi hatállyal rendelkezik, kellően biztos ténybeli alappal rendelkezik. Ez magában foglalja az említett jogi aktus alapjául szolgáló indokolásban hivatkozott tények ellenőrzését, aminek folytán a bírósági felülvizsgálat nem korlátozódik a hivatkozott indokok absztrakt valószínűségének értékelésére, hanem arra irányul, hogy megalapozottak‑e ezen indokok, vagy legalább azok közül egy, ugyanezen jogi aktus alátámasztására önmagában elengedőnek tekintett indok megalapozott‑e.
E célból az uniós bíróság feladata e vizsgálat elvégzése úgy, hogy adott esetben az Unió illetékes hatóságát az ilyen vizsgálathoz releváns – bizalmas vagy nem bizalmas jellegű – információk vagy bizonyítékok szolgáltatására kéri. Vitatás esetén ugyanis az Unió illetékes hatóságának kell az érintett személlyel szemben felhozott indokok megalapozottságát bizonyítani, és nem az érintett személynek kell az említett indokok megalapozottságának hiányára vonatkozó bizonyítékot szolgáltatni.
(vö. 32–36. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 47., 48. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 50–55. pont)
5. Bár az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 961/2010 és 267/2012 rendelet tárgya lényegében annak lehetővé tétele, hogy a Tanács bizonyos korlátozásokat írjon elő a magánszemélyek jogai tekintetében az atomfegyverek elterjedésének és finanszírozásának a megakadályozásának érdekében, a rendelkezések – amelyek kimerítő jelleggel előírják azokat a feltételeket, amelyek mellett megengedettek az ilyen korlátozások – tárgya a contrario lényegében az érintett magánszemélyek egyéni érdekeinek védelme, behatárolva azon korlátozó intézkedések alkalmazásának eseteit, hatályát vagy intenzitását, amelyekre e jogi aktusok jogszerűen korlátozódhatnak.
Az ilyen rendelkezések ily módon az érintett személyek és szervezetek egyéni érdekeinek védelmét biztosítják, következésképpen azokat a magánszemélyek számára jogokat keletkeztető jogszabályoknak kell tekinteni. Amennyiben a kérdéses érdemi feltételek nem teljesülnek, az érintett személynek vagy szervezetnek ténylegesen joga van ahhoz, hogy magára nézve ne tekintse kötelezőnek a kérdéses intézkedéseket. Az ilyen jogból szükségszerűen következik, hogy az a személy vagy szervezet, akivel, illetve amellyel szemben a korlátozó intézkedéseket a szóban forgó rendelkezések által elő nem írt feltételek mellett fogadják el, kérheti az ezekből az intézkedésekből következő károk megtérítését, ha bizonyítást nyer, hogy ezek előírása a Tanács által alkalmazott érdemi jogszabályok kellően súlyos megsértésével történt.
(vö. 56–58. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 70. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 71. pont)
8. Amikor valamely szervezetet az atomfegyverek elterjedéséhez állítólagosan nyújtott segítsége miatt korlátozó intézkedések érintenek, nyilvánosan olyan magatartáshoz társítják, amely a nemzetközi béke és biztonság számára súlyos fenyegetésnek minősül, ez pedig vele szemben helytelenítő értékítélet és bizalmatlanság előidézésének a következménnyel jár, amely így hatással van a jóhírnevére, következésképpen pedig nem vagyoni kárt okoz számára.
Ugyanis egyrészt a korlátozó intézkedésekkel előidézett helytelenítő értékítélet és bizalmatlanság nem az érintett szervezet gazdasági és kereskedelmi képességeire, hanem a nemzetközi közösség által kifogásolhatónak tekintett tevékenységekben való részvétel iránti szándékára vonatkozik. Ezért a hatások az érintett szervezet tekintetében meghaladják az aktuális kereskedelmi érdekeinek a körét. Másrészt a kérdéses szervezet jóhírnevének a megsértése annál is inkább súlyos, mivel az nem valamely személyes vélemény kifejezéséből, hanem valamely uniós intézmény olyan hivatalos állásfoglalásából ered, amelyet közzétettek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és amelyhez kötelező jogkövetkezmények társulnak.
E tekintetben a korlátozó intézkedések közzététele elfogadásuk folyamatának szerves részét képezi, tekintettel különösen arra, hogy e közzétételtől függ a harmadik személyek tekintetében való hatálybalépésük. Ilyen körülmények között az említett intézkedéseknek a Hivatalos Lapban történő közzététele nem minősül olyan körülménynek, amely megtörheti a korlátozó intézkedések elfogadása, valamint fenntartása és az érintett szervezet jóhírnevének a megsértése közötti okozati összefüggést.
(vö. 80., 82–84. pont)
9. Valamely szervezetnek az atomfegyverek elterjedésében közreműködő szervezetek jegyzékébe való felvételének megsemmisítése az e szervezetet ért nem vagyoni kár megtérítése egyik formájának minősül, mivel a megsemmisítést kimondó ítélet megállapítja, hogy e szervezetnek az atomfegyverek elterjedésével való összekapcsolása nem igazolható, következésképpen pedig jogellenes.
Abban az esetben azonban, ha az említett szervezetnek az atomfegyverek elterjedésében való részvételére vonatkozó állítás harmadik szervezetek – amelyek közül a legtöbb az Unión kívül található – e szervezettel szembeni magatartását érintette, e szervezet jegyzékbe vételének a megsemmisítése mérsékelheti a nyújtandó kártérítés összegét, nem minősülhet azonban az elszenvedett kár teljes egészében történő jóvátételének. Márpedig e hatásokat az említett felvétel jogellenességének utólagos megállapítása nem egyenlítheti ki teljes mértékben, mivel a korlátozó intézkedések valamely szervezettel szembeni elfogadása több figyelmet kelt és több reakciót vált ki – különösen az Unión kívül – mint a későbbi megsemmisítésük.
Ezen túlmenően a Tanács által az érintett szervezettel szemben megfogalmazott állítás különösen súlyos, mivel az atomfegyverek iráni elterjedésével kapcsolja össze, azaz olyan tevékenységgel, amely a Tanács szerint veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra.
(vö. 86–89. pont)
10. Az Unió szerződésen kívüli felelősségére vonatkozóan a termékek szállításának megtagadása, mint olyan nem minősül kárnak. E kár ugyanis kizárólag akkor keletkezik, ha a megtagadás visszahat az érintett társaság gazdasági eredményeire. Ez az eset áll fenn különösen akkor, amikor a társaságnak ugyanezen termékeket kell megvásárolnia más szállítóktól kedvezőtlenebb feltételekkel, vagy amikor a szállítás megtagadása az ügyfelekkel kötött szerződések teljesítésében késedelmet okoz, amely ezáltal a társaságot pénzügyi szankcióknak teszi ki. Hasonlóképpen abban az esetben, amikor nem található alternatív szállító, a létező szerződések felmondhatók, valamint a kérdéses társaság akadályoztatva lehet abban, hogy folyamatban lévő ajánlati felhívásokban vegyen részt.
(vö. 110. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 151. pont)