T‑117/04. sz. ügy

Vereniging Werkgroep Commerciële Jachthavens Zuidelijke Randmeren és társai

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatások − A holland hatóságok által nonprofit jachtkikötők számára nyújtott támogatások − Megsemmisítés iránti kereset − Elfogadhatóság”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok

(EK 88. cikk, (2) bekezdés és EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok

(EK 88. cikk, (2) bekezdés)

1.      Azok a jogalanyok, akik nem címzettjei egy határozatnak, csak akkor állíthatják, hogy személyükben érintettek, ha ez a határozat sajátos tulajdonságaik vagy olyan ténybeli helyzet folytán vonatkozik rájuk, amely minden más személytől megkülönbözteti, és ezáltal a címzetthez hasonló módon egyéníti őket.

Az EK 88. cikk (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárás végén hozott határozat személyükben érinti azokat a vállalkozásokat, amelyek az eljárást megindító panasz benyújtói voltak, és amelyeknek az eljárás menetét meghatározó észrevételeit meghallgatták, feltéve hogy a piaci helyzetüket a határozat tárgyát képező intézkedés lényegesen befolyásolja.

Nem minősül lényeges befolyásolásnak az a puszta körülmény, hogy a szóban forgó határozat bizonyos hatást gyakorolhat az érintett piacon fennálló versenyviszonyokra, és az érintett vállalkozás bármiféle versenykapcsolatban áll a határozat kedvezményezettjével.

Így a vállalkozás nem hivatkozhat pusztán a szóban forgó intézkedés által kedvezményezett vállalkozással fennálló versenytársi viszonyára, hanem ezenkívül bizonyítania kell azt is, hogy piaci helyzete mennyiben érintett.

A felperes piaci helyzete érintettségének súlyát illetően a közösségi bíróságnak nem feladata, hogy az elfogadhatóság vizsgálatának szakaszában végleges döntést hozzon a felperes és a támogatások kedvezményezettje közötti versenyviszonyok kérdésében. Ebben az összefüggésben a felperestől csak az várható el, hogy megfelelő módon jelölje meg azokat az okokat, amelyek miatt a Bizottság határozata az érintett piacon elfoglalt helyzetét lényegesen befolyásolva sértheti a jogos érdekeit.

(vö. 51–53., 56. pont)

2.      Kizárólag két esetben fogadható el a vállalkozások olyan társulása által benyújtott megsemmisítés iránti kereset, amely nem címzettje a megtámadott jogi aktusnak. Először is, ha e társulás a kereset benyújtásakor az általa képviselt tagok egyikének vagy azok közül többeknek is a helyébe lép azzal, hogy utóbbiak maguk is elfogadható keresetet nyújthattak volna be. Másodszor pedig olyan sajátos körülmények alapján, mint például az a szerep, amelyet a megsemmisíteni kért jogi aktushoz vezető eljárás során betöltött.

Önmagában az, hogy a felperes a Bizottsághoz panaszt nyújtott be, és vele levelezést, valamint ezzel kapcsolatban megbeszéléseket is folytatott, nem képez olyan sajátos körülményt, amely elegendő ahhoz, hogy a felperes minden más személyhez képest egyéníthető legyen, és így elismerhető legyen kereshetőségi joga valamely általános támogatási rendszerrel szemben.

E tekintetben az, hogy valamely egyesület a Szerződésnek az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseiben rögzített eljárás folyamán közbenjár a Bizottság előtt tagjainak közös érdekei megóvása érdekében – anélkül, hogy szerepe meghaladná azoknak az eljárási jogoknak a gyakorlását, amelyeket az EK 88. cikk (2) bekezdése az érintett felek vonatkozásában elismer – önmagában nem elegendő kereshetőségi jogának a megállapításához.

(vö. 65–69., 73. pont)