A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)
2019. március 13.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Adózás – Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója – 92/83/EGK irányelv – 2. cikk – A »sör« fogalma – Több glükózt, mint malátát tartalmazó keverékből nyert sörléből készített ital – Kombinált Nómenklatúra – 2203 vámtarifaszám (malátából készült sör) vagy 2206 vámtarifaszám (más erjesztett ital)”
A C‑195/18. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Sąd Okręgowy w Piotrkowie Trybunalskim (Piotrków Trybunalski‑i regionális bíróság, Lengyelország) a Bírósághoz 2018. március 19‑én érkezett, 2018. február 2‑i határozatával terjesztett elő a
B. S.
ellen folytatott,
a Prokuratura Okręgowa w Piotrkowie Trybunalskim,
a Łódzki Urząd Celno‑Skarbowy w Łodzi,
az Urząd Celno‑Skarbowy w Piotrkowie Trybunalskim
részvételével folyamatban lévő büntetőeljárásban,
A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),
tagjai: C. Lycourgos tanácselnök (előadó), Juhász E. és I. Jarukaitis bírák,
főtanácsnok: Y. Bot,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– B. S. képviseletében T. Grzejszczak adwokat,
– a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,
– a görög kormány képviseletében M. Tassopoulou, A. Dimitrakopoulou és I. Kotsoni, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében C. Perrin és M. Siekierzyńska, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19‑i 92/83/EGK tanácsi irányelv (HL 1992. L 316., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 206. o.) 2. cikkének értelmezésére vonatkozik, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) az 1991. július 26‑i 2587/91/EGK bizottsági rendeletből (HL 1991. L 259., 1. o.) következő változatával összefüggésben.
2 E kérelmet a B. S. ellen azon okból indult büntetőeljárás keretében terjesztették elő, hogy ez utóbbi – többek között – téves adatokat szolgáltatott a lengyel adóhatóságnak, ami az általa fizetendő jövedéki adó csökkenéséhez vezetett.
Jogi háttér
Az uniós jog
A 92/83 irányelv
3 A 92/83 irányelv 2. cikke előírja:
„Ezen irányelv alkalmazásában »sör«: minden, a 2203 KN‑kód alá tartozó termék vagy minden, a sörnek a 2206 KN‑kód alá tartozó, nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazó termék, mindkét esetben 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal.”
4 Ezen irányelv 26. cikke értelmében:
„Ezen irányelvben a KN‑kódokra történő hivatkozások az ezen irányelv elfogadásakor érvényben [helyesen: hatályban] lévő Kombinált Nómenklatúra változatában foglalt kódokra vonatkoznak.”
A Kombinált Nómenklatúra
5 A 2658/87 rendelet 12. cikke előírja, hogy az Európai Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nomenklatúra (a továbbiakban: KN) egységes szerkezetű változatát a Közös Vámtarifa vonatkozó autonóm és szerződéses vámtételeivel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ezt a rendeletet legkésőbb október 31‑ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.
6 A 92/83 irányelv 26. cikkének megfelelően a KN‑nek az alapügy tényállására alkalmazandó változata a 2658/87 rendelet I. mellékletéből eredő változat, a 2587/91 rendeletből következő változatában.
7 A KN második részében található az „Ital, alkoholtartalmú folyadék és ecet” elnevezésű 22. árucsoport, amely e nómenklatúra 2203 és 2206 vámtarifaszámaira vonatkozik.
8 A 2203 vámtarifaszám megfogalmazása a következő:
„2203 | Malátából készült sör.” |
9 A 2206 megfogalmazása így szól:
„2206 | Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei.” |
A HR magyarázó megjegyzései
10 A Vámegyüttműködési Tanácsot, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezetét (WCO), az említett tanács létrehozásáról szóló, 1950. december 15‑én Brüsszelben aláírt egyezmény létesítette. A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a WCO dolgozta ki, és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: HR) hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A KN átveszi a HR vámtarifaszámait és hat számjegyű vámtarifaalszámait. Csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN‑albontást.
11 A HR magyarázó megjegyzéseket a WCO dolgozza ki az HR‑ről szóló ezen utóbbi egyezmény rendelkezései szerint, és azokat a WCO két hivatalos nyelvén, azaz franciául és angolul teszik közzé.
12 A HR‑nek a 2203 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésének francia nyelvű változata a következőképpen fogalmaz:
„La bière est une boisson alcoolique qui s’obtient par la fermentation du moût préparé avec du malt d’orge ou de froment, qu’on a fait bouillir en présence d’eau avec généralement du houblon. Certaines quantités de céréales non maltées (maïs et riz, par exemple) peuvent éventuellement être utilisées pour la préparation du moût. L’addition de houblon a pour effet de développer des principes amers et aromatiques et de permettre une meilleure conservation du produit. Elle est parfois aromatisée en cours de fermentation à l’aide de cerises ou d’autres produits.
On ajoute parfois à la bière des sucres, des colorants, du dioxyde de carbone ou encore d’autres substances.
Selon les procédés de fermentation employés, on peut avoir: les bières de fermentation basse, obtenues à basse température avec des levures dites basses et des bières de fermentation haute obtenues à une température plus élevée avec des levures dites hautes.
Les bières peuvent être claires ou foncées, douces ou amères, légères ou fortes; elles se présentent ordinairement en fûts, en bouteilles ou en boîtes hermétiquement closes et peuvent aussi être commercialisées sous les appellations de « ale », « stout », etc.
Cette position comprend également les bières concentrées qui sont préparées en concentrant dans le vide, jusqu’à 1/5 ou 1/6 de leur volume, des bières, en général peu alcooliques, mais très riches en extrait de malt.
N’entrent pas dans cette position:
a) Certaines boissons qui, bien que parfois appelées bières, ne contiennent pas d’alcool (par exemple, celles obtenues avec de l’eau et des sucres caramélisés) (n° 22.02).
b) Les boissons appelées bières sans alcool, qui sont des bières de malt dont le titre alcoométrique volumique a été ramené à 0,5% vol ou moins (n° 22.02).
c) Les médicaments des nos 30.03 ou 30.04.”
13 Ugyanezen magyarázó megjegyzés angol nyelvű változata a következőket mondja ki:
„Beer is an alcoholic beverage obtained by fermenting a liquor (wort) prepared from malted cereals (most commonly barley or wheat), water and (usually) hops. Certain quantities of non‑malted cereals (e.g., maize (corn) or rice) may also be used for the preparation of the liquor (wort). The addition of hops imparts a bitter and aromatic flavour and improves the keeping qualities. Cherries or other flavouring substances are sometimes added during fermentation.
Sugar (particularly glucose), colouring matter, carbon dioxide and other substances may also be added.
According to the fermenting process employed, the products may be bottom fermentation beer, obtained at a low temperature with bottom yeasts, or top fermentation beer, obtained at a higher temperature with top yeasts.
Beer may be pale or dark, sweet or bitter, mild or strong. It may be put up in barrels, bottles or in airtight tins and may be marketed as ale, stout, etc.
This heading also covers concentrated beer prepared by vacuum‑condensing beer of low alcoholic strength (but with a high content of malt extract) to between one fifth and one sixth of its original volume.
The heading does not cover:
(a) Certain beverages which, although they are sometimes described as beers, do not contain alcohol (e.g., beverages prepared from water and caramelised sugar) (heading 22.02).
(b) Beverages called non‑alcoholic beer consisting of beer made from malt, the alcoholic strength of which by volume has been reduced to 0.5% vol or less (heading 22.02).
(c) Medicaments of heading 30.03 or 30.04.”
A lengyel jog
14 A 2008. december 6‑i ustawa o podatku akcyzowymnak (a jövedéki adóról szóló törvény, Dz. U. 2009., 3. sz., 11. tétel) az alapügyre alkalmazandó változata (a továbbiakban: jövedékiadó‑törvény) 94. cikke előírja:
„(1) E törvény alkalmazásában sör: minden, a 2203 00 KN‑kód alá tartozó termék, valamint minden, a sörnek a 2206 00 KN‑kód alá tartozó, nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazó termék, mindkét esetben 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal.
[…]
(4) A sör jövedékiadó‑mértéke 7,79 [lengyel złoty] (PLN) [körülbelül 1,8 euró] egy hektoliter/Plato‑fok a végtermékre számítva.”
15 E törvény 96. cikkének (4) bekezdése ekképp rendelkezik:
„Az erjesztett italok jövedékiadó‑mértéke a következő:
1) a 2206 00 31, a 2206 00 51 és a 2206 00 81 KN‑kód alá tartozó almabor és körtebor esetében, amelyek tényleges alkoholtartalma legfeljebb 5,0 térfogatszázalék – 97,00 PLN [mintegy 22,6 euró] egy hektoliter végtermékre számítva;
2) más erjesztett italok esetében – 158,00 PLN [mintegy 36,5 euró] egy hektoliter végtermékre számítva.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
16 2011 májusa és 2013 májusa között B. S. olyan alkoholos italt állított elő, amely álláspontja szerint sör és nem alkoholtartalmú italok keverékének minősül. Az általa sörnek minősített köztes termék alapját képező száz hektoliter sörlét 134,9 liter malátakivonatból, 1708,2 liter glükózszirupból, 9 liter citromsavból, 2,4 liter ammónium‑foszfátból, sörélesztőből és vízből állítják elő.
17 2011. június 29‑e és 2013. június 26‑a között B. S. minden hónapban benyújtotta az illetékes vámhivatalhoz a jövedékiadó‑bevallást, az általa gyártott italt a 2203 KN‑kód alá tartozó „sör” és nem alkoholos italok keverékének minősítve, a jövedékiadó‑törvény 94. cikkének értelmében a sörre vonatkozó jövedékiadó‑mértéket alkalmazva, amely hektoliterenként 7,79 PLN / Plato‑fok (mintegy 1,8 euró) a végtermékre számítva.
18 Az illetékes vámhivatal vezetője 2012. szeptember 27‑e és 2014. február 14‑e között elfogadott több határozatban vitatta B. S. bevallásait, és a fizetendő jövedéki adót jóval magasabb összegben rögzítette azon okból, hogy a B. S. által gyártott italt más, a sörtől eltérő erjesztett ital és alkoholmentes ital alapú italként a 2206 KN‑kód alá kellett volna sorolni, és arra 158 PLN (mintegy 36,5 euró) mértékű jövedéki adót kellett volna alkalmazni hektoliterenként a végtermékre számítva. E határozatokat az igazolta, hogy a köztes termék gyártásához felhasznált elsődleges összetevő a glükózszirup és nem a maláta volt, illetve az, hogy e terméket tehát nem lehetett volna a 2203 KN‑kód alá sorolni, amely a „malátából készült sörre” vonatkozik. Következésképpen a vámhivatal vezetője arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ítélet 17. pontjában említett bevallásokban megjelölt végterméket, amely olyan italnak minősül, amelynek alapját e köztes termék és nem alkoholtartalmú italok alkotják, úgy kell tekinteni, hogy az más, sörtől eltérő erjesztett ital és alkoholmentes ital alapú ital.
19 A vámhivatal vezetőjének e határozatait a vámkamara igazgatójának több határozata is helybenhagyta. Ezenfelül a B. S. által az e határozatokkal szemben benyújtott kereseteket is elutasították a lengyel közigazgatási bíróságok.
20 Az alapeljárás keretében büntetőeljárást indítottak B. S.‑szel szemben, mivel 2011 júniusa és 2013 júniusa között megtévesztette a lengyel adóhatóságot azzal, hogy az általa gyártott ital tekintetében téves adatokat szolgáltatott jövedékiadó‑bevallásaiban, ami ezen adó összegeinek jelentős csökkenését vonta maga után, illetve azt, hogy ezen ital anélkül hagyta el az adóraktárat, hogy azokat előzetesen jövedéki zárjeggyel látták volna el.
21 2017. június 21‑i ítéletében a Sąd Rejonowy w Piotrkowie Trybunalskim (Piotrków Trybunalski‑i regionális bíróság, Lengyelország) bűnösnek találta B. S.‑t e bűncselekmények elkövetésében, és 300 napi tétel, naponta 200 PLN (mintegy 46,2 euró) összegű pénzbüntetésre ítélte. B. S. fellebbezést nyújtott be e marasztaló ítélettel szemben a kérdést előterjesztő bírósághoz.
22 E bíróság előadja, hogy a jövedékiadó‑törvény releváns rendelkezései értelmében valamely terméknek az e törvény szerinti minősítését a KN‑ből következő besorolás alapján kell megállapítani, az ehhez mellékelt értelmezési szabályoknak megfelelően. E bíróság egyébiránt kiemeli, hogy a sörnek az e törvényben foglalt meghatározása azonos a 92/83 irányelv 2. cikkében szereplő meghatározással.
23 A kérdést előterjesztő bíróság hangsúlyozza, hogy a jövedékiadó‑törvény rendelkezéseinek alkalmazásában a „sör” fogalmába nem csak a 2203 KN‑kód alá tartozó, malátából készült sör tartozik, hanem az e kód alá tartozó sör, és nem alkoholos italoknak a 2206 KN‑kód alá tartozó keveréke, amennyiben alkoholtartalmuk eléri a 0,5 térfogatszázalékot. Ezzel szemben e bíróság úgy véli, hogy e rendelkezések nem írják elő pontosan a gyártott sör összetevőinek (minimális és maximális) százalékát, mérlegelési mozgásteret hagyva a gyártó számára az említett összetevők arányának tekintetében. E bíróság ebből azt a következtetést vonja le, hogy bármilyen mennyiségű nem malátázott összetevőt lehet használni, amennyiben a maláta jelen van. Az említett rendelkezések azt sem írják elő, hogy a cukor sörhöz való hozzáadására kizárólag az erjesztési folyamat befejeztével kerülhet sor.
24 E bíróság szerint annak megállapításához, hogy B. S. követett‑e el bűncselekményt, alapvető annak meghatározása, hogy a B. S. az általa gyártott italt jogosan minősítette‑e a 2203 KN‑kód alá tartozó „sörből” és nem alkoholos italokból álló keveréknek, vagy egy, a sörtől eltérő, más erjesztett ital és nem alkoholos ital alapú italról van szó.
25 A kérdést előterjesztő bíróság Franciaországban kiadott kötelező érvényű tarifális felvilágosításokra támaszkodva előadja, hogy ezen ital tarifális besorolását illetően eltérés van a tagállamok között, ha nem uralkodók a malátázott összetevők, ami az ítélkezési gyakorlat harmonizációjának szükségességét igazolja.
26 E körülmények között a Sąd Okręgowy w Piotrkowie Trybunalskim (Piotrków Trybunalski‑i regionális bíróság, Lengyelország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:
„Úgy kell‑e értelmezni a [2658/87/EGK rendelet] 1. mellékletével összefüggésben értelmezett, [92/83/EGK irányelv] 2. cikkét, hogy az a termék, amely esetében a sörlé előállításához malátakivonatot, glükózszirupot, citromsavat és vizet használtak fel még abban az esetben is minősülhet a 2203 KN‑kód szerinti malátából készült sörnek, ha a sörlében a malátázott összetevőknél nagyobb arányban vannak jelen a malátázatlan összetevők, és a sörléhez az erjesztési folyamatot megelőzően glükózszirupot adtak, valamint milyen kritériumok alapján kell meghatározni a sörlében a malátázott és malátázatlan összetevők arányát annak érdekében, hogy az előállított terméket a 2203 KN‑kód alapján sörnek lehessen besorolni?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről
27 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 92/83 irányelv 2. cikkét, hogy valamely olyan köztes terméket, amelyet arra szánnak, hogy azt nem alkoholos italokkal keverjék össze, és amelyet kevesebb malátázott összetevőt, mint nem malátázott összetevőt tartalmazó sörléből nyernek, és amelyhez az erjedési folyamatot megelőzően glükózszirupot adtak hozzá, a 2203 KN‑kód alá tartozó „malátából készült sörnek” lehet‑e minősíteni.
28 A 92/83 irányelv 2. cikke nem csak minden, a 2203 KN‑kód alá tartozó terméket sorolja a „sör” minősítés alá, hanem minden, a sörnek a 2206 KN‑kód alá tartozó, nem alkoholtartalmú italokkal való keverékét tartalmazó terméket is, feltéve hogy a termék mindkét esetben 0,5 térfogatszázalékot meghaladó tényleges alkoholtartalommal rendelkezik.
29 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a B. S. által forgalmazott végtermék egy erjesztés útján készült alkoholtartalmú köztes termék, és nem alkoholtartalmú italok keveréke. Ebből következik, hogy a B. S. által forgalmazott végterméket alkotó keverék nem sorolható a 2203 KN‑kód alá, tehát nem tartozik a 92/83 irányelv 2. cikkében szereplő két hipotézis közül az elsőbe. Az említett termék tehát csak akkor minősíthető „sörnek”, és csak akkor tartozhat a hivatkozott 2. cikk hatálya alá, ha az alkoholtartalmú köztes termék, amely arra szolgál, hogy azt B. S. nem alkoholtartalmú italokkal keverje össze a végtermék elkészítése céljából, maga is a 2203 KN‑kód értelmében vett, „malátából készült sörnek” minősíthető, tekintettel arra, hogy láthatóan nem vitatott az, hogy az említett végtermék alkoholtartalma 0,5 térfogatszázaléknál magasabb.
30 A 92/83 irányelv 26. cikke értelmében az alapügyre alkalmazandó KN‑kód az ezen irányelv elfogadásakor hatályban lévő, azaz a 2587/91 rendeletből eredő változatában foglalt KN‑kód (lásd ebben az értelemben: 2011. július 14‑i Paderborner Brauerei Haus Cramer ítélet, C‑196/10, EU:C:2011:487, 28. pont).
31 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni. Ezenfelül a KN tekintetében a Bizottság, illetve a HR tekintetében a WCO által kidolgozott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (2016. május 12‑i Toorank Productions ítélet, C‑532/14 és C‑533/14, EU:C:2016:337, 34. és 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
32 E tényezőkre figyelemmel kell tehát meghatározni, hogy egy alkoholtartalmú termék, amelyet elsősorban glükózszirupból és alacsony malátatartalmú sörlé erjesztése által állítanak elő, minősülhet‑e a 2203 KN‑kód értelmében vett „malátából készült sörnek”.
33 Ami először is a malátának a sörlében képviselt arányára vonatkozó kérdést illeti, meg kell állapítani, hogy a KN nem rögzíti a sörgyártásra szánt sörlé malátázott összetevőinek minimális százalékos arányát.
34 Nyilvánvaló, hogy a 2203 KN‑kód a „malátából készült sörökre” vonatkozik, ami azt feltételezi, hogy az e kód alá tartozó sör nem gyártható úgy, hogy a maláta nem része összetételének. Mindazonáltal a „malátából készült sörök” puszta megfogalmazásból nem vonható le az a következtetés, hogy a sörlé tekintetében egy minimális malátatartalmat követelnek meg.
35 Ezenfelül a HR‑nek a 2203 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése kifejezetten kimondja, hogy bizonyos nem malátázott gabonamennyiség felhasználható a sörlé készítéséhez, anélkül hogy megkövetelné, hogy e nem malátázott összetevők aránya alacsonyabb legyen, mint a malátázott összetevőké.
36 Ami másodsorban a sörlé összetételét alkotó glükózszirupot illeti, meg kell állapítani, hogy e szirup jelenlétét a KN nem zárja ki.
37 Ezenfelül a HR‑nek a 2203 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzése kifejezetten előírja annak lehetőségét, hogy a sörléhez az erjedés folyamán ízesítőanyagokat lehessen adni. Egyébiránt, és még ha van is némi eltérés a francia és az angol nyelvű változatot illetően a glükóz esetleges hozzáadásnak időpontja tekintetében, mivel a francia változat a „sörhöz való” hozzáadását említi, míg az angol nyelvű változat nem tartalmazza e pontosítást, mindazonáltal e két hivatalos nyelvi változat nem követeli meg, hogy az erjesztés alatt álló sörlé glükózmentes legyen.
38 Ebből az következik, hogy az a termék, amelyet alacsony malátatartalommal és az alkoholos erjedést megelőzően glükóz hozzáadásával állítanak elő, pusztán ezen okok miatt nem tartozik a 2203 KN‑kód alá sorolt „malátából készült sör” fogalmába.
39 Mindazonáltal az ilyen termék csak azzal a feltétellel tartozhat az említett vámtarifaszám alá, ha objektív jellemzői és tulajdonságai megfelelnek a sör objektív jellemzőinek és tulajdonságainak. E tekintetben elsősorban az érintett termék organoleptikus tulajdonságait kell figyelembe venni (lásd ebben az értelemben: 2009. május 7‑i Siebrand ítélet, C‑150/08, EU:C:2009:294, 36. és 37. pont; 2010. december 16‑i Skoma‑Lux ítélet, C‑339/09, EU:C:2010:781, 46. pont).
40 Ebből az következik, hogy ha annak az alkoholtartalmú köztes terméknek az organoleptikus tulajdonságai, amelyet B. S. nem alkoholtartalmú italokkal kever a célból, hogy előállítsa az általa forgalmazott végterméket, nem felelnek meg a sör ilyen tulajdonságainak, különösen abban az esetben, ha ez a köztes termék vizuálisan nem hasonlít a sörre, vagy nem rendelkezik sajátos ízzel, az említett termék nem minősíthető a 2203 KN‑kód alá tartozó, „malátából készült sörnek”. Az e tekintetben szükséges ellenőrzéseket a kérdést előterjesztő bíróságnak kell elvégeznie.
41 A fenti megfontolásokra figyelemmel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 92/83 irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely olyan köztes terméket, amelyet arra szánnak, hogy azt nem alkoholos italokkal keverjék össze, és amelyet kevesebb malátázott összetevőt, mint nem malátázott összetevőt tartalmazó sörléből nyernek, és amelyhez az erjedési folyamatot megelőzően glükózszirupot adtak hozzá, a 2203 KN‑kód alá tartozó „malátából készült sörnek” lehet minősíteni, amennyiben az említett termék organoleptikus tulajdonságai megfelelnek a sör ilyen tulajdonságainak, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
A költségekről
42 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:
Az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19‑i 92/83/EGK tanácsi irányelv 2. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely olyan köztes terméket, amelyet arra szánnak, hogy azt nem alkoholos italokkal keverjék össze, és amelyet kevesebb malátázott összetevőt, mint nem malátázott összetevőt tartalmazó sörléből nyernek, és amelyhez az erjedési folyamatot megelőzően glükózszirupot adtak hozzá, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének az 1991. július 26‑i 2587/91/EGK bizottsági rendeletből következő változatában foglalt Kombinált Nómenklatúra 2203 vámtarifaszáma alá tartozó „malátából készült sörnek” lehet minősíteni, amennyiben az említett termék organoleptikus tulajdonságai megfelelnek a sör ilyen tulajdonságainak, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
Aláírások