T‑28/05. sz. ügy

Ekabe International SCA

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal

(védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Az OMEGA 3 közösségi ábrás védjegy bejelentése – PULEVA‑OMEGA 3 korábbi nemzeti szóvédjegy – Összetéveszthetőség – Megjelölések hasonlósága – A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – A közösségi bírósághoz benyújtott kereset

(40/94 tanácsi rendelet, 63. cikk és 74. cikk, (1) bekezdés)

2.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

3.      Közösségi védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – Terjedelem

(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk és 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

4.      Közösségi védjegy – Fellebbezési eljárás – A közösségi bírósághoz benyújtott kereset

(40/94 tanácsi rendelet, 63. cikk)

5.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás

(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.      Az Elsőfokú Bírósághoz benyújtott, és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) fellebbezési tanácsai határozatai elleni kereset célja az említett határozatok jogszerűségének vizsgálata a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 63. cikke alapján. Márpedig az olyan tények, amelyekre anélkül hivatkoznak az Elsőfokú Bíróság előtt, hogy azokat korábban felhozták volna az OHIM fórumai előtti eljárás során, csak abban az esetben befolyásolhatják ilyen határozat jogszerűségét, ha azokat az OHIM‑nak hivatalból figyelembe kellett volna vennie.

E tekintetben a rendelet 74. cikke (1) bekezdésének utolsó fordulatából – amely szerint a lajstromozás viszonylagos kizáró okaival összefüggő eljárásban az OHIM a vizsgálat során a felek által előterjesztett tényálláshoz, bizonyítékokhoz és érvekhez, valamint a kérelem szerinti igényekhez kötve van – az következik, hogy az OHIM nem köteles hivatalból olyan tényeket figyelembe venni, amelyekre a felek nem hivatkoztak az eljárás során. Tehát az ilyen tények nem befolyásolhatják a fellebbezési tanács határozatának jogszerűségét.

(vö. 35. pont)

2.      Az összetéveszthetőségnek a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján történő vizsgálata során valamely összetett védjegy, amelynek egy vagy több alkotóeleme megegyezik valamely másik védjegyével, vagy hasonlít ahhoz, csak akkor tekinthető ehhez a védjegyhez hasonlónak, ha ez az alkotóelem az összetett védjegy által keltett összbenyomás domináns eleme. Ez az eset akkor áll fenn, ha ez az alkotóelem már önmagában alkalmas arra, hogy meghatározza az érintett vásárlóközönségben a védjegyről kialakult képet, ezáltal valamennyi többi elemnek elhanyagolható szerep jut a védjegy által keltett összbenyomásban.

(vö. 43. pont)

3.      A korábbi védjegyjogosult által a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott felszólalás vizsgálata keretében, ugyan a közösségi védjegy bejelentője a felszólalási eljárás keretében nem támadhatja meg a korábbi védjegy érvényességét arra hivatkozással, hogy ugyanezen rendelet 7. cikke ellenére lajstromozták, mivel azonban a bejelentett közösségi védjegy lajstromozását feltétlenül kizáró ok esete áll fenn, az OHIM‑nak a felszólalási eljárással párhuzamosan lehetősége van újra megindítani a vizsgálati eljárást, hogy ellenőrizze, fennáll‑e esetleg ilyen ok.

(vö. 47. pont)

4.      A felperesnek, amely a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsának határozatát támadja, nem fűződik jogos érdeke valamely határozat hatályon kívül helyezéséhez akkor, ha ezt követően csak ugyanazzal az eredménnyel járó határozat születhetne, mint amilyennel a hatályon kívül helyezett határozat járt volna.

(vö. 51. pont)

5.      A spanyol fogyasztó részéről fennáll az összetévesztés veszélye a közösségi védjegyként a Nizzai Megállapodás szerinti 29. osztályba tartozó „margarinok” vonatkozásában lajstromoztatni kívánt „omega 3” szóelemet magában foglaló ábrás védjegy és a korábban Spanyolországban ugyanezen áruosztályba tartozó „hús, hal, baromfi‑ és vadhús, húskivonatok, tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok, tojások, tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok” vonatkozásában lajstromozott „PULEVA‑OMEGA 3” nemzeti védjegy között.

Ugyanis tekintettel arra, hogy vizuális és hangzásbeli szempontból az „omega 3” elem egyszerre alkotja a korábbi védjegyet alkotó két elem közül a másodikat (az első a „puleva”), illetve a bejelentett védjegy egyetlen szóelemét és egyben domináns elemét, az ütköző védjegyek összességükben tekintve, és különösen megkülönböztető és domináns elemeikre figyelemmel, hasonlók, következésképpen az érintett vásárlóközönség azt gondolhatja, hogy a bejelentett védjeggyel ellátott élelmiszerek a korábbi védjegy jogosultjának vállalkozásától származnak.

(vö. 56., 59–60. pont)