2013. március 15-én benyújtott kereset - Zanjani kontra Tanács

(T-155/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Babak Zanjani (Dubai, Egyesült Arab Emirátusok) (képviselők: L. Defalque és C. Malherbe ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. december 21-i 2012/829/KKBP tanácsi határozat (HL 2012. L 356., 71. o.) mellékletének I.I.1. pontját (a "Személy" cím alatt);

semmisítse meg az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2012. december 21-i 1264/2012/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2012. L 356., 55. o.) mellékletének I.I.1. pontját (a "Személy" cím alatt);

nyilvánítsa alkalmazhatatlannak az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/413/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. december 21-i 2012/829/KKBP tanácsi határozatot és az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2012. december 21-i 1264/2012/EU tanácsi végrehajtási rendeletet annyiban, amennyiben az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 2007/140/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. július 26-i 2010/413/KKBP tanácsi határozat (HL 2010. L 195., 39. o.) 19. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontját a felperesre alkalmazzák, valamint állapítsa meg, hogy az itt előírt korlátozó intézkedések nem érintik a felperest, és

kötelezze az alperest a felperes e keresetével kapcsolatos költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

Az első jogalapjában azt állítja, hogy a Tanács a 2010/413/KKBP tanácsi határozat 19. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában előírt vitatott korlátozó intézkedéseket jogi rendelkezések/jogalap hiányában fogadta el.

A második jogalapjában azt állítja, hogy a Tanács megsértette indokolási kötelezettségét. A vitatott határozat és rendelet indokolása homályos és általános, valamint nem jelöli meg azokat az egyedi és konkrét okokat, amelyek alapján a Tanács széles mérlegelési jogkörének gyakorlása során úgy vélte, hogy a felperest a vitatott korlátozó intézkedések hatálya alá kell vonni.

A harmadik jogalapjában azt állítja, hogy a Tanács megsértette a felperes védelemhez való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát. A felperest nem tájékoztatták és nem is közölték vele a számára sérelmet okozó intézkedést megalapozó, őt terhelő lehetséges bizonyítékokat. A Tanács nem biztosította számára az irataiba történő betekintést, nem szolgáltatta a kért dokumentumokat (beleértve a vitatott korlátozó intézkedéseket igazoló pontos és személyre szabott információkat) és az őt terhelő lehetséges bizonyítékokat sem közölte vele. A felperes kifejezetten kért Tanács általi meghallgatását is megtagadták. A felperes védelemhez való jogának fent említett megsértése, különösen az őt terhelő bizonyítékokról történő tájékoztatás elmulasztása, sérti a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát.

A negyedik jogalapjában azt állítja, hogy a Tanács nyilvánvaló mérlegelési hibát vétett, amikor vele szemben korlátozó intézkedéseket fogadott el. A Tanács által a felperessel szemben hivatkozott indokok nem tekinthetők megfelelő indokolásnak. Ezen túlmenően a Tanács sem bizonyítékot, sem információt nem szolgáltatott a vitatott korlátozó intézkedések igazolására felhozott indokok alátámasztására, melyek csupán állításokon alapulnak.

Az ötödik jogalapjában azt állítja, hogy a vitatott korlátozó intézkedések az elfogadásukat megelőző hibás tanácsi mérlegelés következtében érvénytelenek és jogellenesek. A Tanács nem végezte el az ügy körülményeinek valódi felülvizsgálatát, hanem megelégedett az ENSZ BT ajánlásainak követésével és a tagállamok által benyújtott javaslatok elfogadásával.

____________