T‑220/14. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Saremar – Sardegna Regionale Marittima SpA
kontra
Európai Bizottság
„Állami támogatások – Tengeri közlekedés – Közszolgáltatásért járó ellentételezés – Tőkeemelés – A támogatásokat a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetésüket elrendelő határozat – A felperes felszámolás alá kerülése – Perképesség – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása – Okafogyottság hiánya – A támogatás fogalma – Általános gazdasági érdekű szolgáltatás – A magánbefektető kritériuma – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Téves jogalkalmazás – Jogellenességi kifogás – Indokolási kötelezettség – Védelemhez való jog – 2011/21/EU határozat – A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás – A közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában nyújtott állami támogatásokról szóló uniós keretszabály – Altmark ítélet”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2017. április 6.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Jogi személy – Az uniós jog önálló fogalma – A jogi személyiség és a perképesség követelménye – Az alkalmazandó nemzeti jogra tekintettel történő vizsgálat
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
2. Megsemmisítés iránti kereset – A tagállamok, a Parlament, a Tanács és a Bizottság keresetei – Az eljáráshoz fűződő érdek bizonyításától nem függő elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, második bekezdés)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Állami támogatás által kedvezményezett vállalkozásnak az e támogatást a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat ellen benyújtott keresete – A felperes felszámolás alá kerülése – Elfogadhatóság – Feltételek
(EUMSZ 108. cikk és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltételek – Az eljáráshoz fűződő érdek – A bíróság által hivatalból történő vizsgálat
(EUMSZ 263. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 113. cikk)
1. Jóllehet az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében használt „jogi személy” fogalom nem feltétlenül esik egybe a tagállamok különböző jogrendszereiben irányadó fogalmakkal, az ítélkezési gyakorlatból mégis az következik, hogy e fogalom főszabály szerint magában foglalja a valamely tagállam vagy harmadik ország jogszabályai alapján létrejött jogi személyiség, valamint az e jogszabályok által elismert perképesség fennállását. Ezért az olyan jogalany által előterjesztett kereset, amely a konkrét nemzeti jogszabályok értelmében nem rendelkezik perképességgel, csak rendkívüli körülmények esetén, így különösen akkor elfogadható, ha ez a hatékony bírói jogvédelem biztosításának követelményei folytán szükséges. A jogi személyiség fennállását és a perképességet a releváns nemzeti jogszabályokra tekintettel kell vizsgálni.
(vö. 45. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 50. pont)
3. A jogi személyeket megillető, az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerinti keresetindítási jog attól a feltételtől függ, hogy a kereset benyújtásakor fennálljon az eljáráshoz fűződő érdekük, ami a kereshetőségi jogtól elkülönülő elfogadhatósági feltételt képez. Az eljáráshoz fűződő ezen érdeknek – a kereset tárgyához hasonlóan – a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik. Ez az érdek feltételezi, hogy a megtámadott aktus megsemmisítése önmagában jogi következményekkel járhat, és a kereset ezért – eredményét tekintve – az azt indító fél javára szolgálhat.
Állami támogatásokat összeegyeztethetetlennek és jogellenesnek nyilvánító és azok visszatéríttetését elrendelő bizottsági határozat megsemmisítése iránt e támogatások kedvezményezettje által indított keresetről szólva: e határozat önmagában e ténynél fogva módosította e társaság jogi helyzetét, amely e határozat elfogadásától kezdve már nem volt jogosult arra, hogy e támogatásokban részesüljön, és főszabály szerint számítania kellett arra, hogy azokat vissza kell térítenie. E következtetést nem vonja kétségbe a vitatott támogatás kedvezményezettjének felszámolás alá kerülése, mivel a megtámadott határozatot nem helyezték hatályon kívül, illetve nem vonták vissza, vagyis a jelen keresetnek továbbra is fennmarad a tárgya. Továbbá a megtámadott határozat joghatásai önmagában a felperes felszámolás alá kerülése folytán nem váltak hatálytalanná. Önmagában az a körülmény, hogy a vállalkozással szemben fizetésképtelenségi eljárás indul, különösen ha ez az eljárás a vállalkozás felszámolásához vezet, nem vonja kétségbe a támogatás visszatéríttetésének elvét. Ilyen esetben ugyanis az eredeti állapot helyreállítása és a jogellenes támogatásokból fakadó versenytorzulás kiküszöbölése főszabályként elérhető az érintett támogatások visszatérítésére vonatkozó kötelezettségnek a felszámolás alatt álló vállalkozás passzívái közötti feltüntetésével.
Következésképpen a megtámadott határozat folytán a vitatott támogatásoknak legalábbis a felperes passzívái között kell maradniuk, vagyis még ha feltételezzük is, hogy azokat nem lehet visszatéríteni, azok már akkor sem képezik a felperes vagyonának részét. Márpedig a megtámadott határozat megsemmisítése jelentősen javítaná a felperes gazdasági helyzetét, mivel a vitatott támogatásokat újra a vagyonába lehetne integrálni.
(vö. 51., 53., 55–58., 60., 61. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 52. pont)