2006. október 17-én benyújtott kereset - Majątek Hutniczy kontra Bizottság
(T-297/06. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: a Majątek Hutniczy (Częstochowa, Lengyelország) (képviselők: C. Rapin és E. Van den Haute ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak;
semmisítse meg a Huta Częstochowa S.A számára nyújtott állami támogatásra vonatkozó 2005. július 5-én hozott bizottsági határozat 3. és 4. cikkét (az értesítés a C (2005) 1962. számú dokumentummal történt);
másodlagosan állapítsa meg, hogy a jelen kereset benyújtásának napján a határozat 3. cikkében említett, a támogatás visszatéríttetésére vonatkozó kötelezettsége nem áll fenn, és ennek következtében a nevezett támogatás összege, valamint a kamatok nem esedékesek;
harmadlagosan semmisítse meg a határozat 3. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdését és a kamatok kérdését utalja vissza a Bizottsághoz új határozat hozatala végett a kereset A melléklete vagy az Elsőfokú Bíróság az ítélet indokolásában megnevezett minden más megfontolása értelmében;
minden esetben kötelezze a Bizottságot a költségek összességének viselésére;
abban az esetben, ha az Elsőfokú Bíróság szerint nem szükséges határozatot hozni, kötelezze a Bizottságot az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 87. cikke 6. §-ának és 90. cikke a) pontjának rendelkezései összefüggésben való alkalmazásával a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A 2005. július 5-i C(2005) 1962 végleges határozatával (C 20/04, korábbi NN 25/04 állami támogatási ügy) a Bizottság a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított a Lengyelország által a Huta Częstochowa S.A.-nak nyújtott bizonyos szerkezetátalakítási támogatásokat, és elrendelte visszatéríttetésüket. A felperes a támogatás kedvezményezettjének egyik jogutódja, aki a Huta Częstochowa S.A. szerkezetátalakítása során megkapta ez utóbbi bizonyos eszközeit és forrásait, majd ezt követően az ISD Polska leányvállalatán keresztül megvásárolta őt az Industrial Union of Donbass társaság. A felperest a megtámadott határozatban felsorolják azon vállalkozások között, akik egyetemlegesen felelnek a közös piaccal összeegyeztethetetlennek minősített támogatások visszafizetéséért.
A határozat részleges megsemmisítésére irányuló keresete alátámasztására a felperes négy jogalapot hoz fel.
Első jogalapjával azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvalóan hibásan értékelte a vizsgálat kimenetele tekintetében meghatározó tényeket. Előadja, hogy amint az összeegyeztethetetlen támogatás eredeti kedvezményezettjének eszközeit eladták, amelyet az ISD Polsak (és a Donbass) vásárolt meg, a támogatás eredeti kedvezményezettjének eladójánál maradt a nevezett támogatás nyeresége, és ezért neki kell annak visszafizetését biztosítania. A felperes úgy véli, hogy a jelen ügyben a Huta Częstochowa eszközeinek az ISD Polska (és a Donbass) részére többek között a Majątek Hutniczyn keresztül történt eladására vonatkozó tények helyes megállapításának arra a következtetésre kellett volna vezetnie a Bizottságot, hogy a Huta Częstochowa termelőeszközeinek a piaci árnak megfelelő árért történő átvételével a támogatást ezúton már visszafizették az eladónak. A felperes szerint a Bizottság e tény tekintetében megszegte az ügy minden lényeges körülményére vonatkozó gondos és pártatlan vizsgálatának követelményét.
Második jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megszegte a csatlakozási okmánynak a Lengyel acélipar szerkezetátalakításáról szóló 8. jegyzőkönyvét
1 azáltal, hogy egyes rendelkezéseit csak szó szerint értelmezte, amelyeket a felperes szerint az általuk követett célok és az elfogadásukhoz vezető körülmények figyelembe vételével kellett volna értelmeznie. Ez a feltételezetten hibás értelmezés indította a Bizottságot a 8. jegyzőkönyv elfogadása előtt kapott állami támogatásnak a határozata 1. mellékletében meg nem nevezett társaságoktól való visszatéríttetésének elrendelésére, amely melléklet nyolc kedvezményezett társaságot sorol fel, amelyek az EK 87. és 88. cikkétől eltérve jogosultak Lengyelországtól támogatást kapni. Azt is állítja, hogy amennyiben a 8. jegyzőkönyv nem mondja ki, hogy megfelelően meghatározott időszak tekintetében visszaható hatállyal bír, a Bizottság értelmezése számos alapelvet (mint a visszaható hatály tilalmát és a jogbiztonság elvét) figyelmen kívül hagyott. A felperes azt állítja, hogy a helyesen értelmezett 8. jegyzőkönyv nem ad hatáskört a Bizottságnak az 1. mellékletben fel nem sorolt társaságok által a jegyzőkönyv elfogadása előtt kapott állami támogatások visszatéríttetésének elrendelésére. Arra a következtetésre jut, hogy mivel jogalap nélkül járt el, a Bizottság időbeli okból (
rationae temporis) jogtalanul avatkozott bele más közösségi intézmények hatáskörébe.
A harmadik jogalap, amelyet a felperes másodlagos kérelmével kapcsolatban említ arra az esetre, ha az Elsőfokú Bíróság megállapítaná, hogy a Bizottság megfelelően állapította meg a tényeket és helyesen értelmezte a 8. jegyzőkönyvet, a 659/1999 rendelet
2 14. cikke (1) bekezdésének megsértésére vonatkozik. A felperes előadja, hogy a támogatások visszatéríttetésére vonatkozó határozat elfogadásával a Bizottság az egyenlő elbánás elvével, a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvével ellentétesen járt el.
Negyedik jogalapjával a felperes a megtámadott határozat 3. cikke (2) bekezdésének második franciabekezdésének megsemmisítésére vonatkozó harmadlagos kereseti kérelmének alátámasztására az állítja, hogy a Bizottság megsértette a 794/2004 bizottsági rendeletet
3 a jelen ügyben a támogatások visszatérítésére alkalmazandó kamatláb kiszámítása során.