A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)
2014. április 30.(*)
„Kombinált Nómenklatúra – Vámtarifaszámok – A KN 3004 vámtarifaszám értelmében vett gyógyszerek – Fogalom – Kizárólag orvosi kezelés alatt álló személyek orvosi felügyelet mellett történő enterális táplálására szánt tápszerkészítmények – A KN 2202 vámtarifaalszám értelmében vett italok – Fogalom – Nem ivásra, hanem enterális táplálásra szánt folyékony tápszerek”
A C‑267/13. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Hoge Raad der Nederlanden (Hollandia) a Bírósághoz 2013. május 15‑én érkezett, 2013. április 19‑i határozatával terjesztett elő az előtte
a Nutricia NV
és
a Staatssecretaris van Financiën
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),
tagjai: A. Borg Barthet tanácselnök, S. Rodin (előadó) és F. Biltgen bírák,
főtanácsnok: E. Sharpston,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Nutricia NV képviseletében B. Boersma adviser,
– a holland kormány képviseletében M. Bulterman és B. Koopman, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében H. Kranenborg és B.‑R. Killmann, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a „gyógyszereknek” és az „italoknak” a 2006. október 17‑i 1549/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 301., 1. o.) módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) értelmében vett fogalmának az értelmezésére vonatkozik.
2 A kérelmet a Nutricia NV (a továbbiakban: Nutricia) és a Staatssecretaris van Financiën (pénzügyi államtitkár) között, betegek enterális táplálására szánt termékek besorolására vonatkozó, kötelező érvényű tarifális felvilágosítások (a továbbiakban: KTF) tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.
Jogi háttér
3 A KN 2106 vámtarifaszám szövege a következő:
„2106 – Másutt nem említett élelmiszer‑készítmény”
4 A KN 2202 vámtarifaszámnak, valamint a 2202 10 00, 2202 90 és 2202 90 10 vámtarifaalszámnak szövege a következő:
„2202 – Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vámtarifaszám alá tartozó gyümölcs‑ vagy zöldséglevek kivételével
2202 10 00 – Víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával vagy ízesítve
2202 90 – Más:
2202 90 10 – – Nem tartalmaz a 0401–0404 vtsz. alá tartozó terméket, vagy ezeknek a zsiradékát
– – Más, a 0401–0404 vtsz. alá tartozó termékekből nyert készítmény, amelynek zsírtartalma.”
5 A KN második részében annak „Italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet” című 22. árucsoportja az 1. megjegyzésében a következőket írja elő:
„Nem tartozik ebbe az árucsoportba:
[...]
a 3003 vagy 3004 vtsz. alá tartozó gyógyszer.”
6 Az egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 1989. január 25‑i 184/89/EGK bizottsági rendelet (HL L 23., 19. o.) a 2202 90 10 vámtarifaalszám alatt szereplő árukat oly módon írja le, hogy azok körébe a következő termékek tartoznak:
„Folyékony készítmény, amely nátrium‑ és kalcium‑kazeinátokat, szójafehérjét, szójalecitint, kukoricaolajat, szójaolajat, közepes lánchosszú triglicerideket, maltodextrineket, ásványi anyagokat, vitaminokat és vizet tartalmaz, és emésztőcsatornai csövön keresztül is beadható (enterális táplálás).”
7 A KN 3004., 3004 50 és 3004 50 10 vámtarifaszám szövege a következő:
„3004 Gyógyszerek (a 3002, 3005 vagy a 3006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével), amelyek kevert vagy nem kevert termékekből készültek, terápiás vagy megelőzési célra, kimért adagokban vagy formákban (beleértve a bőrön keresztül ható formába kiszerelt készítményeket) vagy a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben;
[…]
3004 50 – Vitaminokat vagy más, a 2936 vtsz. alá tartozó termékeket tartalmazó más gyógyszerek
3004 50 10 – Kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben vagy formában.”
8 A KN második részében, annak „Gyógyszeripari termékek” című 30. árucsoportja az 1. megjegyzésében a következőket írja elő:
„Nem tartozik ebbe az árucsoportba:
a) étel vagy ital (úgymint diétás, diabetikus vagy erősítő táplálék, táplálékkiegészítők, tonikital és ásványvíz, az intravénás táplálásra szolgáló készítmény kivételével) […].”
9 Az említett 30. árucsoport 1. kiegészítő megjegyzése a következőket írja elő:
„A 3004 vtsz. alá tartoznak a növényi alapú gyógykészítmények és a következő hatóanyagokon alapuló készítmények: vitaminok, ásványi anyagok, eszenciális aminosavak vagy zsírsavak, a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben. Ezeket a készítményeket a 3004 vtsz. alá kell besorolni, amennyiben a termék címkéjén, csomagolásán, vagy a termékhez mellékelt használati utasításban ismertetésre kerülnek az alábbiak:
a) a kór, betegség vagy azok tünetei, melyek esetén a készítmény felhasználandó;
b) a készítményben lévő hatóanyag vagy hatóanyagok mennyisége;
c) az adagolás, és
d) az alkalmazási mód.
E vtsz. alá tartoznak a homeopátiás (hasonszervi) gyógykészítmények, amennyiben a fent említett feltételek közül az a), c) és d) pontban foglaltaknak megfelelnek.
A vitaminokon, ásványi anyagokon, eszenciális aminosavakon vagy zsírsavakon alapuló készítmények esetében a termék címkéjén feltüntetésre kerülő napi ajánlott adagban az összetevők valamelyike mennyiségének jelentősen magasabbnak kell lennie az egészség vagy a jó közérzet megőrzéséhez naponta ajánlott mennyiségnél.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés
10 2007. május 10‑én a Nutricia az illetékes adóügyi szolgálat inspecteurétől (a továbbiakban: inspecteur) öt KTF‑et kért öt különböző típusú, betegek csövön át történő táplálására szánt termék (a továbbiakban: szóban forgó termékek) tekintetében. Kérelmében azt javasolja, hogy e termékek a KN 3004 50 10 vámtarifaszám alá kerüljenek besorolásra.
11 Az inspecteur 2007. augusztus 28‑án kiállította a Nutricia számára az általa kérelmezett KTF‑eket, amelyekben a szóban forgó termékeket a KN 2202 90 10 vámtarifaszám alá sorolta be. E KTF‑ek a termékeket az alábbiak szerint írják le:
„Világosbarna színű folyékony készítmény, amely a betegséggel összefüggő alultápláltság diétás kezelésére szolgáló, csövön át adandó táplálék, amely a betegnek – az utasításnak megfelelően – kizárólag orvosi felügyelet mellett adható.
A folyékony készítmény többek között fehérjét, vitaminokat, szénhidrátokat, zsírokat, rostokat és ásványi anyagokat tartalmaz.
A folyékony készítmény nem tartalmaz tejzsírt, és a szacharóztartalom (beleértve a szacharózként számolt invertcukrot vagy izoglükózt) kevesebb mint 0,1 tömegszázalék.
A folyékony készítmény a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben vagy formában készül, többnyelvű használati utasítással van ellátva, és különleges csőcsatlakozással ellátott, 500 ml‑es műanyagzacskóba van csomagolva.”
12 Az inspecteur az említett besorolás igazolásaképpen közölte, hogy azt „a KN 1. és 6. általános értelmezési szabálya, a 30. árucsoporthoz tartozó megjegyzés 1. a) pontja, valamint a 2202, a 2202 90 és a 2202 90 10 KN‑kód szövege határozza meg (lásd a Bíróság következő ítéletét: [Krings‑ítélet, C‑130/02, EU:C:2004:122]). A 84/89/EGK rendelet […]. A 2007. augusztus 15‑i laborjelentés […].”
13 Mivel a KTF‑eket az inspecteur a Nutricia panaszának elbírálása keretében hatályban tartotta, ezen utóbbi társaság a Rechtbank te Haarlemhez (haarlemi kerületi bíróság) fordult, amely a keresetet a 2009. június 2‑i ítéletével megalapozatlannak nyilvánította. A Nutricia fellebbezést terjesztett a Gerechtshof te Amsterdam (amszterdami fellebbviteli bíróság) elé, amely az említett ítéletet a 2011. április 28‑i ítéletével helybenhagyta. Végezetül a Nutricia a kérdést előterjesztő bíróság előtt ezen ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
14 A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy valamely terméknek a 3004 vámtarifaszám alá történő besorolása szempontjából a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint döntő jelentőséggel bír, hogy a terméket terápiás vagy megelőzési célra szánják, és az az emberi szervezet egyes funkcióira fejti ki hatását, illetve hogy alkalmazható valamely betegség vagy fertőzés megelőzése vagy kezelése során. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó termékek a betegségből eredő alultápláltság kezelésére vagy megelőzésére fejtenek ki hatást, azok nem sorolhatók be e vámtarifaszám alá. A kérdést előterjesztő bíróság azonban kételyeknek ad hangot e megállapítást illetően.
15 Az említett bíróság így többek között megállapítja, hogy a szóban forgó termékeket nem ivásra szánták, amely akadályozza azoknak a 2202 vámtarifaszám alá való besorolását. Ezenfelül e termékeket kizárólag olyan személyek táplálására szánják, akik betegség vagy fertőzés miatt orvosi kezelés alatt állnak, és akiket e termékekkel e betegség vagy fertőzés elleni küzdelem keretében táplálnak, gyomorszonda útján. E bíróság hangsúlyozza, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az objektív jellemzőik miatt természetüknél fogva orvosi felhasználásra szánt termékek „mesterséges úton történő beadása” a 3004 vámtarifaszám alá történő besorolást eredményezi.
16 E körülmények között a Hoge Raad der Nederlanden, tekintettel arra, hogy kételyei merültek fel a KN helyes értelmezését illetően, úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Úgy kell‑e értelmezni a KN 3004 vámtarifaszám értelmében vett »gyógyszerek« fogalmát, hogy abba beletartoznak az olyan élelmiszer‑készítmények, mint a [szóban forgó termékek], amelyeket kizárólag arra szánnak, hogy azokkal orvosi felügyelet mellett enterálisan (gyomorszondán keresztül) tápláljanak olyan személyeket, akik betegség vagy fertőzés miatt orvosi kezelés alatt állnak, és akiket a termékekkel – e betegség vagy fertőzés elleni küzdelem keretében – az alultápláltság megszüntetése vagy megelőzése céljából táplálnak?
2) Úgy kell‑e értelmezni a KN 2202 vámtarifaszám értelmében vett »ital« fogalmát, hogy abba beletartoznak az olyan folyékony élelmiszerek, mint a szóban forgó termékek, amelyeket nem ivásra, hanem enterális (gyomorszondán keresztül történő) táplálásra szánnak?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
17 A kérdést előterjesztő bíróság az első kérdésével lényegében arra vár választ, hogy a KN 3004 vámtarifaszámot úgy kell‑e értelmezni, hogy e vámtarifaszám értelmében a „gyógyszerek” fogalmába beletartoznak az olyan élelmiszer‑készítmények, amelyeket kizárólag arra szánnak, hogy azokkal orvosi felügyelet mellett enterálisan tápláljanak orvosi kezelés alatt álló személyeket, mivel e táplálás célja az e személyek esetében kialakult betegség vagy fertőzés elleni küzdelem keretében e személyek alultápláltságának a megelőzése vagy megszüntetése.
18 E kérdés megválaszolásához emlékeztetni kell arra, hogy a KN 3004 vámtarifaszám alá tartoznak a „[g]yógyszerek […], amelyek kevert vagy nem kevert termékekből készültek, terápiás vagy megelőzési célra, kimért adagokban vagy formákban […] vagy a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben”.
19 Először is meg kell állapítani, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében a jogbiztonság biztosítása és az ellenőrzések megkönnyítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó szempontját általában azok objektív, a KN‑vámtarifaszám és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseinek szövegében meghatározott jellemzőiben és tulajdonságaiban kell keresni (lásd különösen: Thyssen Haniel Logistic ítélet, C‑459/93, EU:C:1995:160, 8. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, és TNT Freight Management [Amsterdam] ítélet, C‑291/11, EU:C:2012:459, 30. pont.)
20 E tekintetben a Bíróságnak már több alkalommal is válaszolnia kellett a „gyógyszerek” fogalmának az áruknak a KN‑be való besorolása tekintetében való értelmezését érintő kérdésekre. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a termékeknek a KN 30. árucsoportba való besorolásához azt kell vizsgálni, hogy e termékek olyan, egyértelműen meghatározott terápiás vagy megelőzési jellemzővel bírnak‑e, amely az emberi szervezet egyes funkcióira fejti ki hatását, illetve hogy alkalmazhatók voltak‑e valamely betegség vagy fertőzés megelőzése vagy kezelése során. Még ha az érintett terméknek önmagában nincs is terápiás hatása, de azt valamely betegség vagy fertőzés megelőzése vagy kezelése során alkalmazzák, ha kifejezetten ilyen felhasználási célra szolgál, úgy kell tekinteni, hogy az terápiás célú felhasználásra lett előkészítve (lásd különösen: TNT Freight Management [Amsterdam] ítélet, EU:C:2012:459, 40. és 42. pont).
21 Az előző két pontban felidézett ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy a termék rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődést az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján kell értékelni (lásd különösen: Krings‑ítélet, EU:C:2004:122, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a KN 30. árucsoportba sorolható az a termék, amely objektív jellemzői és tulajdonságai miatt természetszerűleg gyógyászati felhasználásra szolgál (lásd: Thyssen Haniel Logistic ítélet, EU:C:1995:160, 14. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, és TNT Freight Management [Amsterdam] ítélet, EU:C:2012:459, 41. pont).
22 Hozzá kell fűzni, hogy a Bíróság ugyanezen 3004 vámtarifaszám szövege alapján már megállapította, hogy az a tény, hogy a termékek kimért adagokban vagy a kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben jelennek meg, e rendelkezés alkalmazásának egyik feltételét jelenti (lásd: Juers Pharma végzés, C‑40/06, EU:C:2007:2, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
23 Emlékeztetni kell arra is, hogy valamely terméknek a KN 3004 vámtarifaszám alá történő besorolására nincs hatással az, hogy valamely betegséget elismer‑e más uniós jogi aktus azon a jogi aktuson kívül, amely a KN‑besorolásra hivatkozik (lásd ebben az értelemben: SmithKline Beecham végzés, C‑206/03, EU:C:2005:31, 44. pont).
24 Az alapügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratanyagból kitűnik, hogy a szóban forgó termékeket betegséghez vagy fertőzéshez kapcsolódó alultápláltság elleni, szonda útján történő táplálásra használják, és azok a betegeknek csak orvosi felügyelet mellett, enterális úton adhatók be. Következésképpen e terméket betegség vagy fertőzés megelőzése vagy kezelése keretében történő használatra szánták, és azok természetszerűleg gyógyászati felhasználásra szolgálnak.
25 Emlékeztetni kell arra is, hogy a 3004 vámtarifaszám kiegészítő megjegyzése egyértelműen pontosítja, hogy e vámtarifaszám alá tartoznak a növényi alapú gyógykészítmények és a következő hatóanyagokon alapuló készítmények: vitaminok, ásványi anyagok, eszenciális aminosavak vagy zsírsavak, a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben, amelyeket e vámtarifaszám alá kell besorolni, amennyiben a termék címkéjén vagy csomagolásán ismertetésre kerülnek az érintett termékre vonatkozó bizonyos információk.
26 Igaz ugyan, hogy a KN 30. árucsoporthoz tartozó megjegyzés 1. a) pontja, amely az intravénás táplálásra szolgáló készítmények kivételével kizárja ebből az árucsoportból az ételkészítményeket és kiegészítőket, a KN értelmezésére megfelelő eszközt szolgáltat. E tekintetben a Bíróság több alkalommal megállapította, hogy mind a Közös Vámtarifa árucsoportjait megelőző megjegyzések, mind a Vámegyüttműködési Tanács – jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete – által kidolgozott Közös harmonizált áruleíró és kódrendszer magyarázó megjegyzései megfelelő eszközöknek tekinthetők e tarifa értelmezéséhez (lásd: Neckermann Versand ítélet, C‑395/93, EU:C:1994:318, 5. pont; Pardo & Fils és Camicas ítélet, C‑59/94 és C‑64/94, EU:C:1995:326, 10. pont, valamint Wiener SI ítélet, C‑338/95, EU:C:1997:552, 11. pont).
27 Hangsúlyozni kell azonban, hogy az említett Harmonizált Rendszerre vonatkozóan a Vámigazgatások Világszervezete által, a KN‑re vonatkozóan pedig az Európai Bizottság által kidolgozott magyarázó megjegyzések értelmező jellegűek, és nem rendelkeznek kötelező jogerővel (lásd különösen: DFDS‑ítélet, C‑396/02, EU:C:2004:536, 28. pont, Kawasaki Motors Europe ítélet, C‑15/05, EU:C:2006:259, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, és JVC France ítélet, C‑312/07, EU:C:2008:324, 37. pont).
28 E tekintetben meg kell állapítani, hogy magából a KN 30. árucsoporthoz tartozó magyarázó megjegyzések 1. a) pontjának a szövegéből kitűnik, hogy az intravénás táplálásra szolgáló készítmények kivételével – amelyek, bár nem tartoznak a szokásosan fogyasztott élelmiszerek közé, kizárólag táplálás célját szolgálják – nem tartoznak ebbe az árucsoportba a diétás ételek és italok.
29 A jelen ügyben hangsúlyozni kell, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által közölt leírás szerint a szóban forgó termékek hatóanyagokat tartalmaznak, azokat kiskereskedelmi forgalmazásra szánták, azokat többnyelvű használati utasítással látták el, 500 ml terméket tartalmazó szintetikus zacskókba csomagolták, és a szondához való különleges csatlakozással látták el.
30 Ezenfelül a szóban forgó termékek objektív tulajdonságaira tekintettel – különösen ideértve a kiskereskedelmi forgalmazást, a gyógyászati környezetben való felhasználást, valamint azt, hogy azokat a betegeknek gyomorszonda útján, orvosi felügyelet mellett való beadásra szánták a betegségekhez vagy fertőzésekhez kapcsolódó alultápláltság megelőzése és kezelése céljából – meg kell állapítani, hogy e termékek a 3004 vámtarifaszám értelmében terápiás és megelőzési célra készültek.
31 Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN 3004 vámtarifaszámot úgy kell értelmezni, hogy a „gyógyszereknek” az e vámtarifaszám értelmében vett fogalmába beletartoznak az olyan élelmiszer‑készítmények, amelyeket kizárólag arra szánnak, hogy azokkal orvosi felügyelet mellett, enterálisan (gyomorszondán keresztül) tápláljanak orvosi kezelés alatt álló személyeket, mivel e táplálás célja az e személyek esetében kialakult betegség vagy fertőzés elleni küzdelem keretében e személyek alultápláltságának a megelőzése vagy megszüntetése.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésről
32 Figyelembe véve az első kérdésre adott választ, a kérdést előterjesztő bíróság által feltett második kérdést nem kell megválaszolni.
A költségekről
33 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:
A 2006. október 17‑i 1549/2006/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám‑ és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúrában foglalt 3004 vámtarifaszámot úgy kell értelmezni, hogy a „gyógyszereknek” az e vámtarifaszám értelmében vett fogalmába beletartoznak az olyan élelmiszer‑készítmények, amelyeket kizárólag arra szánnak, hogy azokkal orvosi felügyelet mellett enterálisan (gyomorszondán keresztül) tápláljanak orvosi kezelés alatt álló személyeket, mivel e táplálás célja az e személyek esetében kialakult betegség vagy fertőzés elleni küzdelem keretében e személyek alultápláltságának a megelőzése vagy megszüntetése.
Aláírások