2011. október 10-én benyújtott kereset - Schenker kontra Bizottság
(T-534/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Schenker AG (Essen, Németország) (képviselők: C. von Hammerstein, B. Beckmann és C. Munding ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az alperes 2011. augusztus 3-i megtámadott határozatát (SG.B/MKu/psi-Ares [2011]);
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes lényegében négy jogalapra hivatkozik.
1. Első jogalap: a dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatának hiánya
A Bizottság először is elmulasztotta lefolytatni a hozzáférés iránti kérelemben megjelölt dokumentumok konkrét és egyedi vizsgálatát. A felperes álláspontja szerint a Bizottság nem támaszkodhatott volna a megtagadási okok általános vélelmezésére. A Bizottság ezáltal megsértette a dokumentumokhoz való hozzáférésnek az ítélkezési gyakorlatban kialakított alapelveit, valamint figyelmen kívül hagyta a dokumentumokhoz való, az Alapjogi Charta 42. cikkében biztosított hozzáférés alapvető jogának jelentőségét.
2. Második jogalap: az 1049/2001/EK rendeletben szabályozott kivételek alkalmazása során elkövetett nyilvánvaló hiba
A Bizottság másodszor nyilvánvaló hibát követett el az 1049/2001 rendeletben szabályozott kivételek alkalmazása során. A Bizottság azáltal, hogy a kivételeket túl széles körűen alkalmazta, megsértette a dokumentumokhoz való hozzáférésnek az ítélkezési gyakorlatban kialakított alapelveit, valamint figyelmen kívül hagyta a dokumentumokhoz való, az Alapjogi Charta 42. cikkében biztosított hozzáférés alapvető jogának jelentőségét. Az alapvető jogok, valamint az átláthatóság és a jogállamiság elvei alapján a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést kell biztosítani a felperes számára.
3. Harmadik jogalap: az arányosság elvének megsértése
A Bizottság harmadszor megsértette az arányosság elvét, amennyiben az általa - jogellenesen - fennállónak vélt kivételeket egyáltalán nem, vagy legalábbis nem szakszerűen vetette össze a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdekkel. A Bizottság ezáltal figyelmen kívül hagyta, hogy a dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek egyértelműen felülírja a dokumentumok titokban tartásához fűződő esetleges érdekeket.
4. Negyedik jogalap: az Alapjogi Charta 42. cikkének megsértése
A Bizottság negyedszer figyelmen kívül hagyta, hogy a felperest mindenképpen megilleti az Alapjogi Charta 42. cikkében biztosított azon jog, hogy legalább részben hozzáférhessen a kért dokumentumokhoz. A Bizottság a dokumentumokhoz való hozzáférés alapjogi szintű védelemben részesülő jogát, valamint az 1049/2001 rendeletet megfosztja a gyakorlati érvényesülésétől, amennyiben a hozzáférést általánosan és teljes mértékben megtagadta.
____________1 - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).