2013. május 8-án benyújtott kereset – Lengyel Köztársaság kontra Bizottság

(T-257/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

Felek

Felperes: Lengyel Köztársaság (képviselők: B. Majczyna)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2013. február 26-i 2013/123/EU végrehajtási határozatot (HL L 67., 20. o.) [az értesítés a C(2013) 981. számú dokumentummal történt] nyilvánítsa semmisnek annyiban, amennyiben az kizárja a közösségi finanszírozásból a Lengyel Köztársaság által engedélyezett kifizető ügynökség által kifizetett 28 763 238,60 euró és 5 688 440,96 euró összeget;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első, az 1258/1999 rendelet¹ 7. cikke (4) bekezdése első albekezdésének és az 1290/2005/EK rendelet² 31. cikke (1) bekezdésének megsértésére alapított jogalap, mivel a pénzügyi kiigazításra hibásan megállapított tényállás és jogértelmezés alapján került sor

A Bizottság – hibásan megállapított tényállás és jogértelmezés alapján – pénzügyi kiigazítást hajtott végre, jóllehet a költségek lengyel hatóságok által történő kifizetésére a közösségi rendelkezéseknek megfelelően került sor. A Lengyel Köztársaság kifogásolja a Bizottság „korengedményes nyugdíjazásra” vonatkozó intézkedés kezelési rendszerének állítólagos hiányosságait érintő jogértelmezését és tényállás-megállapítását, amely hiányosságok először is kereskedelmi tevékenységnek a korengedményes nyugdíjazás okán történő üzemátruházást megelőző folytatására irányuló követelményre, másodszor a lengyel hatóságok által a szaktudás vonatkozásában nyilatkozat formájában elfogadott bizonyíték hibás jellegére, harmadszor pedig üzemátvevő vonatkozásában a legalább öt évig mezőgazdasági tevékenység folytatására irányuló kötelezettség nem teljesítése okán szankciók megállapításának hiányára vonatkoznak.

A második, az 1258/1999 rendelet 7. cikke (4) bekezdése negyedik albekezdésének és az 1290/2005/EK rendelet 31. cikke (2) bekezdésének, valamint az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a közösség költségvetésének pénzügyi veszteségeihez mért átalánykiigazítás túlzottan magasan került meghatározásra

Egyik kifogásolt hiányosság sem vezetett vagy vezethet közösségi pénzügyi veszteségekhez, mindenesetre az ilyen pénzügyi veszteség veszélye teljes mértékben elhanyagolható volt.

A harmadik, az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalap, mivel a megtámadott határozat nem kellően indokolt

A Bizottság nem terjesztett elő bizonyítékokat és nem tett ténybeli és jogi megállapításokat a három mezőgazdasági üzem vizsgálatából levont következtetéseinek alátámasztására

A negyedik, a szubszidiaritás elvének megsértésére alapított jogalap

A Bizottság súlyosan megsértette a mezőgazdasági vidékfejlesztési politikában megállapított szubszidiaritás elvét. A Bizottság a mezőgazdasági vidékfejlesztési programozási dokumentumok értelmezésekor és a program végrehajtásának módozataira vonatkozó tényleges követelmények megállapításakor megsértette a tagállamoknak a programozási dokumentumokban megállapított célok megvalósítási eszközeire vonatkozó mérlegelési jogkörét.

____________

¹ A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 103. o.).

² A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005.június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (HL L 209., 1. o.).