2010. december 29-én benyújtott kereset - Görög Köztársaság kontra Bizottság
(T-588/10. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: I. Chalkias, E. Lefteriotou és X. Basakou)
Alperes: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2010. november 4-i bizottsági határozatot a Görög Köztársaság terhére pénzügyi korrekciókat előíró részében;
kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Görög Köztársaság keresetében az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak az európai uniós finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2010. november 4-i bizottsági határozat [az értesítés a C(2010) 755 számú dokumentummal történt, és a határozatot Európai Unió Hivatalos Lapjának L 288., 2010. november 5-i számában a 24. oldalon (HL L 288., 24. o.) tették közzé, 2010/668/EU számon] megsemmisítését kéri, a terhére pénzügyi korrekciókat előíró részében, a következő ágazatokban: a) közvetlen támogatások - szántóterületek, b) dohány, c) kölcsönös megfeleltetés, d) szárított szőlő, e) az Égei-tengeri szigetek, f) hústámogatások.
A közvetlen támogatások-szántóterületek vonatkozásában előírt korrekciók tekintetében a felperes elsősorban arra hivatkozik, hogy nincs érvényes jogi alapja a régi iránymutatásoknak az új Közös Agrárpolitikára (KAP) és az új rendszerre - a támogatás egyszeri kifizetése - történő alkalmazásának, továbbá az új rendszerben nem kerültek meghatározásra az alapvető és a kiegészítő ellenőrzések oly módon, hogy alkalmazni lehessen a korrekciós átalányösszegeket.
A felperes másodsorban azt a tényt hangsúlyozza, hogy a régi iránymutatásoknak az új KAP-ra történő alkalmazása súlyosan sérti az arányosság elvét.
A felperes harmadsorban azt állítja, hogy a korrekció előírása, ráadásul több, mint megháromszorozott összeggel, sérti a bizalomvédelem elvét, mivel bírósági határozatok következtében nem volt lehetséges a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer - földrajzi információs rendszer (MePAR/FIR) megújítása/kiegészítése, és Görögország az EU-val akciótervet egyeztetett a MePAR/FIR kiegészítésére, amely tervet szigorúan tiszteletben tartottak.
Negyedsorban a felperes a következőkre hivatkozik: a) a ténybeli körülmények hiányos és téves értékelése (a helyszíni ellenőrzések késedelmes végrehajtását és nem megfelelő minőségét illetően) és b) a 2006-ban, a kérelmek benyújtásának évében használt MePAR/FIR adatainak a Bizottság helyszíni ellenőrzése során teljesnek és hitelesnek minősített 2009-es MePAR/FIR adataival történő összehasonlításából az derül ki, hogy a különbségek és a hiányosságok elenyészők, és nem haladják meg a 2,5%-ot.
A dohányra vonatkozó korrekciót illetően a felperes elsősorban az 1290/2005/EK rendelet
1 31. cikkének téves értelmezésére és alkalmazására hivatkozik, mivel az EU által hivatkozott kifogások egyáltalán nem jelentettek kockázatot az EMOGA számára.
Másodsorban a felperes hangsúlyozza, hogy a jövedelemtámogatás kifizetésének feltételeit kimerítően és kizárólagosan sorolta fel a 2075/92/EGK rendelet
2 5. cikke, következésképpen a Bizottság jogellenesen írta elő a 2848/1998/EK rendelet
3 16. cikkének (1) bekezdésében a jövedelemtámogatás kifizetésének kiegészítő feltételeként a dohány leszállítását az elsődleges feldolgozó vállalkozás részére a betakarítás évét követő év április 30-áig (késedelmes dohányszállítás).
Harmadsorban a felperes azt a tényt hangsúlyozza, hogy a 2848/1998/EK bizottsági rendelet 16. cikke (1) bekezdésének rendelkezése sérti az arányosság elvét, mivel néhány nap késedelem a dohányszállításban - amely nem a dohánytermelőknek róható fel, hanem a dohányt megszerző vállalkozásoknak - megfosztja a termelőt a teljes évi jövedelmétől, a jövedelemtámogatás csökkentésének szükséges fokozatossága nélkül, ugyanakkor sérti az EUMSZ 39. cikk (1) bekezdése b) pontját, valamint a 2075/92/EGK rendelet 3. cikkének (3) bekezdését.
Negyedsorban a felperes azt állítja, hogy nem jogszerű a termelőket megfosztani a jövedelemtámogatástól a dohányszállítás néhány napos késedelme miatt, annál is inkább, mivel a vállalkozás olyan kivételes körülmények fennállására hivatkozott, amelyek nem tették lehetővé számára, hogy időben bemutassa a garancialeveleket, és részt vehessen a dohány szállításában.
Ötödsorban a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a termeltetési szerződések megszűnését nem engedélyezi a 2075/92/EGK rendelet és a 2848/98/EK rendelet.
Hatodsorban a felperes a következőkre hivatkozik: a) a 2075/92/EGK rendelet 5. cikkének és 6. cikke (2) bekezdése második francia bekezdésének téves értékelése és alkalmazása a három elsődleges feldolgozó vállalkozás engedélyezése tekintetében, amelyek nem rendelkeztek saját felszereléssel (nem támogatható vállalkozások) és b) az a tény, hogy a Bizottság nem vette figyelembe - többek között - a Monada Epexergasias Kapnou Kentrikis Elladas, ATPL (közép-görögországi dohányfeldolgozó vállalat) adatait.
A kölcsönös megfeleltetést illetően a felperes elsősorban arra hivatkozik, hogy nincs érvényes jogi alapja a szóban forgó ágazatban előírt korrekciónak.
A felperes másodsorban azt állítja, hogy elfogadhatatlan az olyan dokumentumok rendelkezéseinek visszaható hatályú alkalmazása az ellenőrzés tárgyát képező 2005-ös évre, mint a 2006. június 9-i AGRI 64043 dokumentum.
Harmadsorban a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette a Szerződésben előírt együttműködési kötelezettséget, mivel 2005. volt az új rendszer alkalmazásának első éve, és mivel haladéktalanul és teljes egészében megfelelt az Európai Unió előírásainak, ez azzal a következménnyel jár, hogy - a méltányosság általános elvének is megfelelően - nem igazolhatók egyenesen 10%-ot is elérő korrekciók a kötelezettségek új ágazatában.
Negyedsorban a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévedett a ténybeli körülmények értékelésében az Európai Unió által hivatkozott hat pontban is.
A szárított szőlőt illetően a felperes elsősorban arra hivatkozik, hogy a jogellenes és igazolatlan korrekciók ténybeli tévedésen, a ténybeli körülmények, valamint az 1621/1999/EK rendelet
4 3. cikke (2) bekezdése negyedik francia bekezdése rendelkezésének téves értékelésén alapulnak.
Másodsorban a felperes azt a tényt hangsúlyozza, hogy a korrekció megötszörözése 2%-ról 10%-ra a mazsolaszőlő tekintetében a 2002-2003 időszaktól a 2003-2004 időszakig, és a korrekció több, mint megkétszerezése 10%-ról 25%-ra a 2003-2004 időszaktól a 2004-2005 időszakig, és a következő, 2005-2006 időszakig az átalánykorrekciókról szóló iránymutatások téves alkalmazásán és a ténybeli körülmények hiányos értékelésén alapul, és az arányosság elve nyilvánvaló megsértésének minősül, valamint az Európai Unió mérlegelési hatásköre túllépésének.
Harmadsorban a felperes a következőkre hivatkozik: a) a korrekció megötszörözése a korinthoszi szőlő tekintetében a 2004-2005 időszakra vonatkozó 5%-ról a 2005-2006 időszakra vonatkozó 25%-ra az átalánykorrekciókról szóló iránymutatás téves értelmezésének és alkalmazásának minősül, valamint az arányosság elve nyilvánvaló megsértésének és az Európai Unió mérlegelési hatásköre túllépésének a korrekció előírását illetően, és b) 5% előírása a 2004-2005 időszak tekintetében, amely időszak vonatkozásában semmiféle támogatás nem volt engedélyezett azon parcellák tekintetében, amelyek nem érték el a minimális hozamot, önkényes és nem igazolt.
Negyedsorban a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévedett a ténybeli körülmények értékelését illetően az Európai Unió által hivatkozott hat pont tekintetében is.
Ötödsorban a felperes a ténybeli körülmények téves értékelésére hivatkozik az intézkedés kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó követelmények feltételezett hiányosságait illetően.
Az Égei-tengeri szigeteket illetően a felperes elsősorban az ítélt dolog erejére hivatkozik, tekintve, hogy a Bíróság a C-175/03. sz. ügyben 2005. október 27-én hozott ítéletében megsemmisítette az ugyanezen évek vonatkozásában ezen ágazatban előírt pénzügyi korrekciót, vagy egyébként az EUMSZ 264. cikk és 266. cikk megsértésére hivatkozik.
A felperes másodsorban az 1258/1999/EK rendelet
5 7. cikke (4) bekezdésének téves értelmezésére és alkalmazására hivatkozik, amely úgy rendelkezik, hogy a korrekciókat a 24 hónapos szabálynak megfelelően kell előírni, illetve, másodlagosan a lényeges eljárási szabályok megsértésére, illetve arra hivatkozik, hogy az Európai Uniónak az időbeli hatály okán nem volt hatásköre 2010-ben egy 2000. augusztus 17-i levélen alapuló korrekció előírására; azt állítja továbbá, hogy az 1999., a 2000. és a 2001. évek ellenőrzés rendszerének hiányosságaira vonatkozó korrekciók 2010-ben történő előírása sérti a jogbiztonság általános elvét, az ésszerű határidő elvét, valamint az Európai Unió fellépésének aktuális jellegét azon tény okán, hogy az eljárás kivételesen és indokolatlanul hosszú időtartamú volt.
Végül, a hústámogatásokat illetően a felperes elsősorban a számlaelszámolási eljárás amiatti érvénytelenségére hivatkozik, hogy a Bizottságnak az időbeli hatály okán nem volt hatásköre pénzügyi korrekciók előírására, másodsorban pedig a felperes a ténybeli körülmények téves értékelésére, valamint az arányosság elvének megsértésére hivatkozik azon kockázat megbecsülését illetően, amely az Alapot fenyegette e sajátos problémák okán.
____________1 - A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 2 - A nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendelet 3 - A nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról szóló, 1998. december 22-i 2848/98/EK bizottsági rendelet4 - Az egyes szárított szőlőféleségek előállítására termesztett szőlőfajták termesztéséhez nyújtott támogatás tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 1999. július 22-i 1621/1999/EK bizottsági rendelet5 - A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet