T‑258/06. sz. ügy

Németországi Szövetségi Köztársaság

kontra

Európai Bizottság

„A közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó rendelkezések – A közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárások – A Bizottság értelmező közleménye – Megtámadható aktus – Joghatások kiváltására irányuló aktus”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – A közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról szóló bizottsági értelmező közlemény

(EK 230. cikk; 2006/C 179/02 bizottsági közlemény)

2.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – A közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárások – Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy a Szerződés szabályait és elveit betartsa

(2004/17 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (9) preambulumbekezdés és 2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (2) preambulumbekezdés; 2006/C 179/02 bizottsági közlemény)

3.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – A közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárások – Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy a Szerződés szabályait és elveit betartsa

(2006/C 179/02 bizottsági közlemény)

4.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – A közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárások – Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy a Szerződés szabályait és elveit betartsa

(EK 12., EK 43., EK 47. és EK 49. cikk; 2006/C 179/02 bizottsági közlemény)

5.      Az Európai Közösségek közbeszerzési szerződései – A közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárások – Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy a Szerződés szabályait és elveit betartsa

(2006/C 179/02 bizottsági közlemény)

1.      A megsemmisítés iránti kereset lehetősége nyitva áll valamennyi olyan, az intézmények által elfogadott rendelkezés tekintetében – annak jellegétől vagy formájától függetlenül –, amelynek célja, hogy joghatásokat váltson ki. Annak mérlegeléséhez tehát, hogy valamely, a Hivatalos Lap C sorozatában közzétett bizottsági közlemény, amelynek célja a Bizottság általános álláspontjának ismertetése a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó, közvetlenül a Szerződés szabályaiból és elveiből eredő alapvető normák összességének a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra történő alkalmazásával kapcsolatban, a Szerződés alapelveinek alkalmazásából eredő kötelezettségekhez képest új joghatások kiváltását célozza‑e, a közlemény tartalmát kell megvizsgálni. Márpedig a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó közösségi jogról szóló bizottsági értelmező közlemény mindössze az áruk szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód elvére, valamint az arányosság elvére, továbbá a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem vagy csak részben szabályozott szerződésekre vonatkozó átláthatósági és kölcsönös elismerési szabályok kifejtésére szorítkozik, és nem állapít meg különös vagy új kötelezettségeket ezen – a Bíróság ítélkezési gyakorlata által értelmezett – rendelkezésekhez, elvekhez és szabályokhoz képest. Ilyen körülmények között nem lehet megállapítani, hogy a közlemény olyan kötelező joghatásokat vált ki, amelyek érinthetik a tagállamok jogi helyzetét.

(vö. 25–28., 162. pont)

2.      A közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló közösségi irányelvekben előírt sajátos és szigorú eljárások kizárólag azokra a közbeszerzésekre alkalmazandók, amelyeknek az értéke meghaladja az ezen irányelvek mindegyikében kifejezetten előírt értékhatárt. Ezért ezeknek az irányelveknek a szabályai nem alkalmazandók az olyan közbeszerzésekre, amelyeknek az értéke nem éri el az irányelvekben megállapított értékhatárt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a közbeszerzések ki lennének zárva a közösségi jog hatálya alól. Ugyanis az ilyen közbeszerzési szerződések odaítélése során az ajánlatkérők kötelesek tiszteletben tartani általánosságban a Szerződés alapvető szabályait és különösen az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.

Márpedig az egyenlő bánásmód és az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának a Bíróság ítélkezési gyakorlata által értelmezett elve többek között az átláthatósági kötelezettséget is magában foglalja, amely lehetővé teszi, hogy a koncesszióba adó hatóság meggyőződhessen ezen elvek tiszteletben tartásáról. Ezt megerősíti a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17 irányelv (9) preambulumbekezdése, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv (2) preambulumbekezdése. Következésképpen a tagállamoknak és ajánlatkérő szerveiknek valamennyi közbeszerzési eljárás során tiszteletben kell tartaniuk ezen átláthatósági kötelezettséget, amelynek értelmében minden potenciális ajánlattevő számára megfelelő mértékű nyilvánosságot kell biztosítani, amely lehetővé teszi a szerződés versenyre történő megnyitását és az odaítélési eljárás pártatlanságának ellenőrzését. E kötelezettség magában foglalja a szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítélését megelőző nyilvánosságra hozatalt, más szóval előzetes közzétételt. Az utólagos közzététel ugyanis nem biztosít ilyen megfelelő nyilvánosságot.

(vö. 73., 74., 76., 77., 79., 80. pont)

3.      Mivel a Szerződés alapvető szabályai alkalmazandók minden közbeszerzési szerződésre, még akkor is, ha azokat a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek nem érintik, pusztán azon tény folytán, hogy valamely közbeszerzési szerződés nem éri el a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek alkalmazására vonatkozó határértéket, nem vélelmezhető, hogy az említetett közbeszerzési szerződés belső piacra gyakorolt hatásai szinte jelentéktelenek. E szerződések ugyanis nincsenek kizárva a közösségi jog hatálya alól. Márpedig ha az említett szerződések belső piacra gyakorolt minden hatása eleve kizárható lenne, a közösségi jog nem lenne alkalmazandó.

Természetesen teljességgel elképzelhető, hogy olyan különleges körülményekre tekintettel, mint például a rendkívül csekély gazdasági tét, ésszerűen feltételezhető, hogy az ajánlatkérő szerv szerinti államtól eltérő tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások nem érdeklődnek a szóban forgó szerződés iránt, és így az érintett alapszabadságokra gyakorolt hatásokat túlságosan esetlegesnek és közvetettnek lehet tekinteni ahhoz, hogy azok esetleges megsértésére lehessen következtetni. Mindazonáltal az alapvető szabadságok megsértésének hiányára való következtetés kizárólag az egyes ügyek sajátos körülményeinek mérlegeléséből következhet, és nem alapulhat csupán azon a tényen, hogy a szóban forgó szerződés értéke nem halad meg egy bizonyos határértéket.

E vonatkozásban főszabály szerint az érintett ajánlatkérő feladata, hogy a hirdetménybe foglalandó feltételek meghatározása előtt értékelje az olyan közbeszerzéshez kapcsolódó esetleges határon átnyúló érdeket, amelynek a becsült értéke nem éri el a közösségi szabályokban előírt értékhatárt, azzal hogy erre az értékelésre kiterjedhet a bírósági felülvizsgálat. Ez ugyanis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valamely szabályozás országos vagy helyi szinten olyan objektív szempontokat állapítson meg, amelyek alapján eldönthető az egyértelmű, határon átnyúló érdek fennállása, mint ahogy az sem kizárt, hogy az ajánlatkérő szerv adminisztratív kapacitását figyelembe vegyék.

(vö. 85., 87., 88., 93–95. pont)

4.      A közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak minden szakaszában, így meghívásos eljárás esetén a részvételre jelentkezők kiválasztásának szakaszában is tiszteletben kell tartani mind a potenciális ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód, mind pedig az átláthatóság elvét annak érdekében, hogy minden ajánlattevőnek azonos lehetősége legyen ajánlata kidolgozására.

A közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárások keretében az egyenlő versenyfeltételek biztosítását célzó eszközök mind ezen elvek, mind a szolgáltatások szabad nyújtása elvének betartását szolgálják.

Ezen eszközök közül a közbeszerzés tárgyának hátrányos megkülönböztetéstől mentes leírására vonatkozó követelmény az egyenlő bánásmód elvéből következik. Az arra irányuló cél, hogy a gazdasági szereplők származásuktól függetlenül azonos módon férhessenek hozzá a felajánlott szerződésekhez, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás elveinek, valamint a szabad verseny elvének és főként az egyenlő bánásmód elvének – mint az EK 12. cikkben előírt, állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének kifejeződése – tiszteletben tartásából ered. Az oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerésének elve nem más, mint a Szerződés alapvető szabadságaiban rejlő elvnek az ítélkezési gyakorlat általi kifejezése, amely nem veszítheti el jogi súlyának egy részét az oklevelek kölcsönös elismeréséről szóló irányelvek elfogadásának ténye folytán. Azon követelménynek célja, mely szerint a határidőknek elég hosszúnak kell lenniük ahhoz, hogy a más tagállambeli vállalkozások megalapozottan mérlegelhessenek, és összeállíthassák ajánlatukat, azon kockázat kizárása, hogy a nemzeti ajánlattevők vagy pályázók, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát megsértve, előnyben részesüljenek. Az átlátható és objektív megközelítés követelménye arra irányul, hogy valamennyi lehetséges ajánlattevő az ajánlatának összeállítását megelőzően megismerhesse az odaítélés azon feltételeit, amelyeknek az említett ajánlatnak meg kell felelnie, valamint az e feltételeknek tulajdonított jelentőséget, biztosítva ezáltal, hogy a lehetséges ajánlattevőknek a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően azonos esélyük legyen részvételi jelentkezésük vagy ajánlatuk összeállítására.

Ezen eszközök tehát a fent megfogalmazott elvek betartását szolgálják, és nem vezetnek be új kötelezettségeket.

(vö. 111., 113., 116., 120., 122., 124., 125., 128. pont)

5.      A tagállamok, valamint azok ajánlatkérő szervei kötelesek megfelelni a Szerződés szabályainak és alapelveinek. Amennyiben tehát e szabályok és alapelvek kivételeket tesznek szükségessé az előzetes közzétételi kötelezettség alól, e kivételekre a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési szerződést odaítélő tagállamok vagy ajánlatkérő szervek teljes joggal hivatkozhatnak.

Ha valamely tagállam vagy ajánlatkérő szerv hivatkozhat a Szerződés olyan rendelkezésére, amely általános jelleggel kizárja az elsődleges jog alkalmazását, mint amilyen az EK 86. cikk (2) bekezdése vagy az EK 296. cikk és az EK 297. cikk, vagy ha az e Szerződésben kifejezetten előírt igazoló okot kell alkalmazni (példának okáért lásd az EK 46. cikkben és az EK 55. cikkben említett közrendet és közegészséget vagy a közhatalomnak az EK 45. cikkben és az EK 55. cikkben említett gyakorlását), vagy ha teljesülnek az ítélkezési gyakorlat által elismert igazolási ok feltételei, a Szerződés alapelvei nem sérülnek. Következésképpen ilyen esetben nem alkalmazandó az említett Szerződés alapelveiből eredő előzetes közzétételi kötelezettség a közbeszerzési szerződések odaítélése tekintetében. Amennyiben a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvektől való eltérés kifejezetten megengedett, ha az ezen eltérésre való hivatkozás feltételei teljesülnek, és így igazolt a tárgyalásos eljárás alkalmazása hirdetmény előzetes közzététele nélkül, akkor a közzétételi kötelezettség nem állhat fenn. Tehát a Szerződésből következő elvek nem állíthatnak fel közzétételi kötelezettséget a közbeszerzési szerződésekről szóló irányelvek által nem, vagy csak részben szabályozott közbeszerzési eljárások tekintetében.

(vö. 139–141. pont)