2006. november 7-én benyújtott kereset - FMC Chemical és Arysta Lifesciences kontra EÉBH

(T-311/06. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: FMC Chemical SPRL (Brüsszel, Belgium) és Arysta Lifescience SAS (Nogueres, Franciaország) (képviselők: C. Mereu és K. Van Maldegem ügyvédek)

Alperes: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EÉBH)

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság nyilvánítsa a jelen kérelmet elfogadhatónak és meglapozottnak.

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az EÉBH "Conclusion regarding the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance Carbofuran" (A Carbofuran hatóanyagra vonatkozó növényvédőszer-kockázatelemzés átvizsgálásának megállapításai) című zárójelentését.

Az Elsőfokú Bíróság az eljárási szabályzatának 63. és 64. cikke alapján pervezető intézkedés keretében kötelezze az EÉBH-t és/vagy az Európai Bizottságot, hogy adja át a Carborfurannak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére (vagy fel nem vételére) vonatkozó azon javaslatot, amelyet szavazásra kíván bocsátani az Élelmiszerlánc és Állategészségügy Állandó Bizottsága (Standing Committee on the Food Chain and Animal Health) 2006. november 22/24-i ülésén vagy bármely más ülésen.

Az Elsőfokú Bíróság nyilvánítsa az 1490/2002/EK bizottsági rendelet 20. cikkét jogellenesnek és a felperesek és az általuk benyújtott Carbofuran-dosszié vizsgálata tekintetében alkalmazhatatlannak.

Az Elsőfokú Bíróság kötelezze az alperest a megtámadott intézkedésből eredően a felpereseket ért kár megtérítésére, és az eljárás ezen szakaszában közbenső ítélet útján állapítsa meg, hogy az alperes köteles a felpereseket ért kár megtérítésére, és mondja ki, hogy a kártérítés összegének meghatározására a felek közötti megállapodásban vagy ilyen megállapodás hiányában bírósági határozatban kerül majd sor.

Az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EÉBH) 2006. július 28-i határozatának az EK 230. cikk alapján történő megsemmisítésére irányul, amelyben a 91/414/EGK irányelv¹ (növényvédőszer-irányelv, vagy NVSZI) alapján elvégezte a Carbofuran hatóanyag értékelését, amennyiben a határozat nem fogadja el, illetve nem veszi figyelembe a Carbofurannal kapcsolatban a felperesek által a kijelölt referens tagállam (Belgium) részére benyújtott döntő fontosságú bizonyítékot, és amennyiben az új iránymutatások visszamenőleges hatályú alkalmazásán alapuló olyan további adatszolgáltatási követelményeket vezet be, amelyeket a felperesek nem láthattak előre, és amelyekre vonatkozóan tudományos szempontból nem volt lehetséges új tanulmányok időben történő elvégzése és benyújtása.

A felperesek közelebbről azt állítják, hogy a megtámadott intézkedés az anyag - a 1490/2002 bizottsági irányelvvel² módosított, a NVSZI 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2000. február 28-i 415/2000/EK bizottsági rendelete³ szerinti - igazgatási szintű vizsgálatának végső eljárási szakaszát jelenti, amely anyag tekintetében a felperesek állítása szerint ők a kizárólagos bejelentők és fő adatszolgáltatók.

A felperesek az 1490/2002/EK rendelet 20. cikkének jogellenességét is kifogásolják, amely cikk előírja az EÉBH kötelező részvételét a vizsgálat második szakaszában szereplő alapanyagok vizsgálata során, és annak megvizsgálására kötelezi az EFSA-t, hogy a szóban forgó anyag várhatóan teljesíti-e a NVSZI által támasztott biztonsági követelményeket, és felvehető-e annak I. mellékletbe. A felperesek különösen azt állítják, hogy a fent említett rendelet, amely akkor lépett hatályba, amikor a felperesek a teljes dossziét elkészítették, nem alkalmazható visszamenőleges hatállyal a folyamatban lévő Carbofuran-vizsgálatra, és következésképpen a Carborfurannak a NVSZI I. mellékletébe történő felvételére vonatkozó bizottsági javaslat nem alapítható a megtámadott intézkedésre.

A felperesek emellett kérik az alperesnek a Carbofuran értékelési eljárása és a megtámadott intézkedés elfogadása során tanúsított magatartásából eredően őket ért károk megtérítését.

____________

¹ - HL 1991., L 230., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 3. fejezet, 11. kötet 332. o.

² - HL 2000., L 55., 25. o.; magyar nyelvű különkiadás: 3. fejezet, 28. kötet 292. o.

³ - HL 2002, L 224., 23. o.; magyar nyelvű különkiadás: 3. fejezet, 36 kötet 524. o.