T‑351/05. sz. ügy

Provincia di Imperia

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Európai Szociális Alap – Közösségi pénzügyi támogatás az 1784/1999/EK rendelet 6. cikkének értelmében vett innovációs tevékenységek terén – Ajánlatkérés – Ajánlat elutasítása”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés; 1784/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk)

2.      Intézmények aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Hatály

(EK 253. cikk; 1784/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk)

3.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés, és 53. cikk, első bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

1.      Természetes vagy jogi személy által benyújtott megsemmisítés iránti kereset csak akkor elfogadható, ha a felperesnek érdeke fűződik a megtámadott aktus megsemmisítéséhez. Az érdeknek létre kellett jönnie és jelenleg is fenn kell állnia, és azt a kereset benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell elbírálni. Ez az érdek csak akkor áll fenn, ha a kereset – eredményét tekintve – az azt indító fél javára szolgálhat.

E tekintetben, jóllehet a Bizottság az Európai Szociális Alapról szóló 1784/1999 rendelet 6. cikkének értelmében vett innovációs tevékenységek terén történt ajánlatkérésére válaszképpen benyújtott ajánlatot elutasító határozatának megsemmisítése semmi esetre sem vezethet olyan helyzethez, amelyben a felperesnek joga lenne arra, hogy a pályázatok második fordulója keretében benyújtott pénzügyi támogatás iránti kérelme alapján a Bizottság valamely támogatást megadjon számára, a megsemmisítés még egy esélyt adna a felperesnek, hogy részesülhessen ebből a támogatásból. Megsemmisítés esetén ugyanis a Bizottság köteles lenne újból figyelembe venni a felperes ajánlatát, számításba véve az Elsőfokú Bíróság álláspontját is. Így a felperesnek nem kellene módosítania ajánlatát, sem naprakésszé tennie azt, eltérően attól az esettől, ha pályázatát a pályázatok harmadik fordulójának a keretében kellene újra benyújtania.

(vö. 32–33. pont)

2.      Az EK 253. cikk által megkövetelt indokolásnak világosan és egyértelműen kell megjelenítenie az aktust kibocsátó intézmény érvelését oly módon, hogy az érdekeltek megismerhessék a meghozott intézkedés indokait, és a hatáskörrel rendelkező bíróság gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Nem követelmény azonban, hogy az indokolás valamennyi releváns ténybeli és jogi elemet tartalmazza. Azt a kérdést ugyanis, hogy valamely határozat indokolása megfelel‑e az EK 253. cikk követelményeinek, nem csupán szövege, hanem összefüggései, valamint az érintett tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján kell megítélni.

A Bizottságnak az Európai Szociális Alapról szóló 1784/1999 rendelet 6. cikke szerinti támogatás iránti kérelmet elutasító határozata indokolásának rövidített jellege elkerülhetetlen következménye a több száz támogatás iránti kérelem számítógépes kezelésének, mivel e kérelmekről a Bizottságnak rövid határidőn belül kell döntenie. A részletesebb indokolás megkövetelése minden egyes egyedi határozat alátámasztására ennélfogva veszélyeztethetné az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatásainak ésszerű és hatékony odaítélését.

Az indokolási kötelezettség betartását azon információk függvényében kell megítélni, amelyekkel a felperes keresete benyújtásának időpontjában rendelkezik. Amennyiben ez utóbbi – keresetének benyújtását megelőzően – valamely határozat tárgyában további magyarázatokat kér az érintett intézménytől, és azokat meg is kapja, akkor nem kérheti az Elsőfokú Bíróságtól, hogy e magyarázatokat az indokolás megfelelőségének értékelésekor ne vegye figyelembe, azzal a feltétellel azonban, hogy az intézmény nem jogosult teljesen új indokolással helyettesíteni az eredeti indokolást.

(vö. 52–55. pont)

3.      A Bíróság alapokmánya 21. cikke első bekezdésének értelmében, amelyet ugyanezen alapokmány 53. cikke első bekezdésének megfelelően az Elsőfokú Bíróság eljárására is alkalmazni kell, továbbá az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között a felhozott jogalapok rövid összefoglalását. A keresetlevélnek így világosan ki kell fejtenie azt a jogalapot, amelyen a kereset alapul, ezért annak pusztán absztrakt megnevezése nem felel meg a Bíróság alapokmánya és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata követelményeinek.

(vö. 87. pont)