A Raad van State (Hollandia) által 2012. április 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Minister voor Immigratie en Asiel kontra Z
(C-201/12. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Raad van State
Az alapeljárás felei
Fellebbező: Minister voor Immigratie en Asiel
Másik fél: Z
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv (HL L 304., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 96. o.; a továbbiakban: irányelv) 10. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti meghatározott társadalmi csoportot jelentenek-e a homoszexuális irányultsággal rendelkező külföldiek?
Amennyiben az első kérdésre igenlő válasz adandó: Milyen homoszexuális cselekmények esnek az irányelv hatálya alá, és ez a menekült jogállás elismeréséhez vezethet-e akkor, ha e cselekmények miatt üldözésre kerül sor és teljesülnek az egyéb feltételek? Ez a kérdés a következő részkérdéseket foglalja magában:
Elvárható-e a homoszexuális külfölditől az, hogy az üldözés elkerülése érdekében titokban tartsa szexuális irányultságát a származási országában?
Az előző részkérdésre adandó nemleges válasz esetén: elvárható-e, és ha igen, milyen mértékben a homoszexuális külfölditől az, hogy az üldözés elkerülése érdekében a szexuális irányultságának gyakorlása során visszafogja magát a származási országában? Ennyiben elvárható-e a homoszexuálisoktól a heteroszexuálisokra vonatkozónál nagyobb mértékű visszafogottság?
Amennyiben ezzel összefüggésben különbséget lehet tenni a szexuális irányultság lényegi elemeihez tartozó, és az oda nem tartozó megnyilvánulások között: mit kell érteni a szexuális irányultság lényegi elemei alatt, és hogyan lehet ezeket meghatározni?
Önmagában az a tény, miszerint a homoszexuális cselekmények Szenegálban a Code Pénal értelmében hátrányosan megkülönböztető módon bűncselekménynek minősülnek és szabadságvesztéssel büntethetőek, megvalósít-e az irányelv 9. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összefüggésben értelmezett (1) cikkének a) pontja szerinti megtorló intézkedést? Amennyiben nem: milyen körülmények között valósul ez meg?
____________