C‑688/15. és C‑109/16. sz. egyesített ügyek
Agnieška Anisimovienė és társai által kezdeményezett eljárás
(a Lietuvos Aukščiausiasis Teismas [Litvánia]
által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek)
„Előzetes döntéshozatal – Betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek – 94/19/EK irányelv – Az 1. cikk 1. pontja – Betétek – A szokásos banki ügyletből eredő átmeneti helyzet – 97/9/EK irányelv – A 2. cikk (2) bekezdésének második albekezdése – A befektetőnek járó vagy az ő tulajdonát képező és valamely hitelintézet által a befektető számláján a befektetési ügyletekkel kapcsolatban tartott pénzösszegek – Értékpapírokat kibocsátó hitelintézet – A magánszemélyek által e hitelintézetnek a jövőben kibocsátandó értékpapírok jegyzése címén átadott pénzösszegek – A 2004/39/EK irányelv alkalmazása – Az említett hitelintézetnek a szóban forgó értékpapírok kibocsátását megelőzően történő fizetésképtelenné válása – A betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerekkel megbízott közvállalkozás – A 94/19/EK és a 97/9/EK irányelvnek e vállalkozással szemben való felhívhatósága”
Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2018. március 22.
1. Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – A pénzügyi eszközök piacai – 2004/39 irányelv – Befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek – Megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében – Fogalom – Pénzügyi eszközökre vonatkozó jegyzési megállapodás megkötése – Bennfoglaltság
(A 2006/31 irányelvvel módosított 2004/39 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés, 2. és 5. pont, valamint I. melléklet, A. rész, 2. pont)
2. Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – A pénzügyi eszközök piacai – 2004/39 irányelv – Befektetési szolgáltatások vagy tevékenységek – Fogalom – Jövőben kibocsátandó értékpapírokra vonatkozó jegyzési megállapodásoknak a hitelintézet által az ügyfeleivel való megkötése – Bennfoglaltság – Értékpapírok kibocsátójának minősülő hitelintézet – Hatás hiánya
(a 2006/31 irányelvvel módosított 2004/39 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés, 2. pont)
3. Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Hitelintézetek – Betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek – 94/19 és 97/9 irányelv – Hatály – Olyan pénzösszegekre vonatkozó követelések, amelyeket magánszemélyek adtak át valamely hitelintézetnek a jövőben e hitelintézet által kibocsátott értékpapírok jegyzése címén, valamint egy, ez utóbbi nevére nyitott számlán írtak jóvá – Bennfoglaltság
(a 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 97/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv)
4. Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Hitelintézetek – Betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek – 94/19 és 97/9 irányelv – Egyszerre mindkét irányelv hatálya alá tartozó eszközök – Annak hiánya, hogy valamely tagállam a követelések egy típusát az irányelvek valamelyike szerinti rendszernek alávetné – Az alkalmazandó rendszernek a követelés jogosultját megillető kiválasztása
(a 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 97/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2 cikk, (3) bekezdés)
5. Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Hitelintézetek – Betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerek – 94/19 és 97/9 irányelv – Az említett rendszerekkel megbízott közvállalkozás – Az irányelvek hivatkozhatósága e vállalkozással szemben – Terjedelem
(EUMSZ 288. cikk, harmadik bekezdés; a 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, 1. pont, valamint a 97/9 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, 4. pont és 2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 62–64. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 66–69. pont)
3. Egyrészt a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3‑i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit, másrészt a 2009. március 11‑i 2009/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30‑i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az olyan pénzösszegekre vonatkozó követelések, amelyekkel megterhelik azon számlákat, amelyeknek valamely hitelintézetnél magánszemélyek a jogosultjai, és amelyeket jóváírnak az e hitelintézet nevében nyitott számlákon az ez utóbbi által a jövőben kibocsátandó értékpapírok jegyzése címén, mind a 97/9 irányelvben előírt befektetőkártalanítási rendszerek, mind a 94/19 irányelvben előírt betétbiztosítási rendszerek alá tartoznak olyan körülmények között, amelyekben ezen értékpapírok kibocsátása végül az említett hitelintézet fizetésképtelensége miatt nem valósult meg.
(lásd: 99. pont és a rendelkező rész 1. pontja)
4. A 97/9 irányelv 2. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy olyan helyzetben, amelyben a követelések mind a 94/19 irányelvben előírt betétbiztosítási rendszerek, mind a 97/9 irányelvben előírt befektetőkártalanítási rendszerek alá tartoznak, és amelyben a nemzeti jogalkotó az ilyen követeléseket az egyik vagy másik irányelv alá tartozó rendszer alá sem sorolta be, az eljáró bíróság maga e rendelkezés alapján nem döntheti el, hogy az említett követelések jogosultjaira mely rendszer alkalmazandó. Ezzel szemben ilyen helyzetben ez utóbbiak feladata annak eldöntése, hogy az e két irányelv végrehajtására a nemzeti jogban előírt rendszerek közül melyik alapján kérnek kártérítést.
(lásd: 105. pont és a rendelkező rész 2. pontja)
5. Egyrészt a 2009/14 irányelvvel módosított 94/19 irányelv 1. cikkének 1. pontját, másrészt pedig a 97/9 irányelv 1. cikkének 4. pontját, valamint 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokra magánszemélyek hivatkozhatnak a nemzeti bíróság előtt annak érdekében, hogy alátámasszák a valamely tagállamban a betétbiztosítási és befektetőkártalanítási rendszerekkel megbízott közvállalkozással szembeni kártérítési kérelmeket.
(lásd: 111. pont és a rendelkező rész 3. pontja)