T‑510/15. sz. ügy
Roberto Mengozzi
kontra
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – A TOSCORO európai uniós szóvédjegy – A korábbi »Toscano« oltalom alatt álló földrajzi jelzés – Feltétlen kizáró ok – A 40/94/EK rendelet 142. cikke – A 2081/92/EGK rendelet 13. és 14. cikke – Részleges törlés”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2017. február 2.
1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 177. cikk, (1) bekezdés, d) pont)
2. Európai uniós védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – A tényállásnak az első alkalommal előtte felhozott bizonyítékokat figyelembe vevő, újbóli vizsgálata – Kizártság
(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk)
3. Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Oltalom alatt álló földrajzi jelzés fennállására alapított törlési kérelem– A 40/94 rendeletnek a 2081/92 rendelettel való összeegyeztethetősége
(40/94 tanácsi rendelet, 142. cikk; 2081/92 tanácsi rendelet, 13. cikk és 14. cikk, (1) bekezdés)
4. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzésének és eredetmegjelölésének oltalma – 2081/92 rendelet – A bejegyzett elnevezések oltalma – Bejegyzett elnevezésre való utalás – Fogalom – Értékelési szempontok
(2081/92 tanácsi rendelet, 13. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzésének és eredetmegjelölésének oltalma – 2081/92 rendelet – A bejegyzett elnevezések oltalma – Bejegyzett elnevezésre való utalás – A „toscoro” elnevezéssel a „Toscano” oltalom alatt álló földrajzi jelzésre való utalás
(2081/92 tanácsi rendelet, 13. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
6. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzésének és eredetmegjelölésének oltalma – 2081/92 rendelet – Földrajzi jelzések és védjegyek közötti ütközés – A 13. cikkben említett körülmények valamelyike alá tartozó és ugyanolyan jellegű termékre vonatkozó védjegy lajstromozása iránti kérelem elutasítása – Ugyanolyan jellegű termék – Fogalom
(2081/92 tanácsi rendelet, 14. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés)
7. Közösségi védjegy – Az EUIPO határozatai – Az egyenlő bánásmód elve – A megfelelő ügyintézés elve – Az EUIPO korábbi döntéshozatali gyakorlata – A jogszerűség elve – Minden egyes esetben szigorú és teljes körű vizsgálat szükségessége
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 19. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 21. pont)
3. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) köteles a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendeletet úgy alkalmazni, hogy az ne érintse az oltalom alatt álló földrajzi jelzések számára a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92 rendelettel biztosított oltalmat. Így különösen a 2081/92 rendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján az e rendelet 13. cikkében említett körülmények valamelyike alá tartozó és ugyanolyan jellegű termékre vonatkozó védjegy lajstromozása iránti kérelmet az EUIPO‑nak el kell utasítania, és ha a védjegyet már lajstromozták, azt törölnie kell.
(lásd: 29. pont)
4. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések számára a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy a bejegyzett elnevezések bármely félrevezető utalással szemben oltalmat nyújtanak.
Az utalás fogalma arra az esetre vonatkozik, amikor valamely termék megjelölésére használt kifejezés magában foglalja az oltalom alatt álló elnevezés egy részét, oly módon, hogy a fogyasztónak a termék neve láttán a megjelölés alatt álló termék képe jut az eszébe. Ebben a tekintetben a Bíróság figyelembe vette a hangzásbeli és vizuális hasonlóságokat, amelyek az értékesítés során használt megnevezések között fennállhatnak. Adott esetben figyelembe kell venni a különböző nyelvekhez tartozó szavak közötti „fogalmi közelséget” is. Az érintett termékekkel való bármely összetéveszthetőség hiányában is lehetséges utalás, jelentősége különösen annak van, hogy a fogyasztó képzetében ne váltson ki a termék származására vonatkozóan gondolattársítást, továbbá hogy valamely gazdasági szereplő az oltalom alatt álló földrajzi jelzés hírnevéből ne részesüljön jogtalanul.
(lásd: 30., 31. pont)
5. A TOSCORO szóvédjegy és a korábbi „Toscano” oltalom alatt álló földrajzi jelzés között fennáll a vizuális és hangzásbeli hasonlóság. E tekintetben jogosan állapítható meg az, hogy a „toscoro” szó utalhat a „Toscano” oltalom alatt álló földrajzi jelzésre, ha a fogyasztó az említett oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel megjelöltekkel azonos jellegű termékekkel találkozik. A vizuális és hangzásbeli hasonlóságok ugyanis referenciaképként a „Toscano” oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező olívaolajat juttathatják a fogyasztó eszébe, amikor valamely ugyanilyen jellegű „toscoro” megnevezéssel ellátott termékkel találkozik.
(lásd: 39., 41. pont)
6. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzések számára a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92 rendelet 14. cikke (1) bekezdésének első bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben valamely földrajzi jelzést e rendeletnek megfelelően jegyeznek be, a 13. cikkben említett körülmények valamelyike alá tartozó és ugyanolyan jellegű termékre vonatkozó védjegy bejegyzése iránti kérelmet el kell utasítani. A szóban forgó terméknek tehát nem feltétlenül kell azonosnak lennie az oltalom alatt álló földrajzi jelzés tárgyát képező termékkel, azonban rendelkeznie kell az utóbbi termék bizonyos tulajdonságaival.
(lásd: 44. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(lásd: 47. pont)