2022. május 21-én benyújtott kereset – Mariño Pais és társai kontra Bizottság és ESZT

(T-294/22. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Felperesek: Fernando Mariño Pais (Outes, Spanyolország) és 44 további felperes (képviselők: B. Cremades Roman, J. López Useros, S. Cajal Martín és P. Marródan Lázaro ügyvédek)

Alperesek: Európai Bizottság és Európai Szanálási Testület (ESZT)

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

állapítsa meg az alperesek szerződésen kívüli felelősségét, és kötelezze az ESZT-t és a Bizottságot a BPE-t (Banco Popular Español S. A. és leányvállalatai) érintő szanálási határozat következtében a felpereseknek okozott kár megtérítésére;

az ESZT-t és a Bizottságot kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére;

rendelje el a felpereseknek megítélt összegek 2017. május 23-tól (vagy másodlagosan 2017. június 7-től) az ítélet kihirdetésének napjáig számított kompenzációs kamatokkal, valamint az ítélet kihirdetésének napjától számított késedelmi kamatokkal való megemelését, kivéve a jelen eljárás költségeit, amelyek csak az ítélet meghozatalának napjától számított késedelmi kamatokat eredményeznek; és

ítéljen meg a felpereseknek minden egyéb, általa jogilag megfelelőnek ítélt további kártérítést.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

Az első, arra alapított jogalap, hogy a nyilatkozatok és az információk hozzáférhetővé tétele kellően súlyosan sértette az információk bizalmas kezelésének kötelezettségét, a gondosság és a megfelelő ügyintézés elvét, valamint a Nemo Auditur Propiam Turpitudinem Allegans elvét.

A második, a gondosság, a megfelelő ügyintézés, az indokolási kötelezettség elvének, valamint a döntéshozatali eljárás során a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az önkényesség tilalma elvének a kellően súlyos megsértésére alapított jogalap.

E tekintetben megjegyzik, hogy a BPE szanálásának feltételei nem teljesültek, hogy nem volt biztosítva a BPE eszközeinek és kötelezettségeinek méltányos, prudens és reális független értékelése, valamint hogy a szanálási intézkedés hátrányos megkülönböztetéssel járt és önkényes volt.

A harmadik, a magántulajdonhoz való jog és az arányosság elvének a kellően súlyos megsértésére alapított jogalap.

____________