A Törvényszék (kibővített első tanács) T-301/20. sz. Hengshi Egypt Fiberglass Fabrics és Jushi Egypt for Fiberglass Industry kontra Bizottság ügyben 2023. március 1-jén hozott ítélete ellen a Hengshi Egypt Fiberglass Fabrics SAE és a Jushi Egypt for Fiberglass Industry SAE által 2023. április 23-án benyújtott fellebbezés

(C-261/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbezők: Hengshi Egypt Fiberglass Fabrics SAE és Jushi Egypt for Fiberglass Industry SAE (képviselők: B. Servais és V. Crochet avocats)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság és Tech-Fab Europe eV

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet,

adjon helyt az elsőfokú eljárásban felhozott első jogalap első, harmadik és ötödik részének, és

kötelezze az ellenérdekű felet és a beavatkozó feleket a költségek viselésére, beleértve az elsőfokú eljárásban felmerült költségeket is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott ítéletben a Törvényszék elutasította a fellebbezők által a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2020. április 1-jei (EU) 2020/492 bizottsági végrehajtási rendelettel¹ szemben benyújtott megsemmisítés iránti keresetet.

A jelen fellebbezés alátámasztása érdekében a fellebbezők három jogalapra hivatkoznak, nevezetesen:

első fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor arra a következtetésre jutott, hogy mivel a Hengshi nyilvántartásában szereplő üvegrost előfonat ára nem felel meg a szokásos piaci feltételeknek, ezt az árat a dömpingellenes alaprendelet¹ 2. cikke (5) bekezdése első albekezdésének második feltétele alapján ki kell igazítani;

második fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdését, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság megalapozottan igazította ki a Hengshi üvegrost előfonatának költségeit „más megfelelő adatok alapján”, és tévesen alkalmazta a jogot, amikor kimondta, hogy a Bizottság nem sértette meg az indokolási kötelezettségét, és tévesen fogadta el az első alkalommal a Törvényszék előtt felhozott indokokat;

harmadik fellebbezési jogalap: a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem vetett ki a dömpingkülönbözetet meghaladó dömpingellenes vámot, és így nem sértette meg a dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdését.

Az első fellebbezési jogalapot illetően a fellebbezők lényegében azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor arra a következtetésre jutott, hogy mivel a Hengshi nyilvántartásában szereplő üvegrost előfonat ára nem felel meg a szokásos piaci feltételeknek, nem tekinthető úgy, hogy ez az ár észszerűen figyelembe veszi a szóban forgó termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos költségeket, és hogy következésképpen ezt az árat a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése első albekezdésének második feltétele alapján ki kell igazítani. Közelebbről a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék nem vonta le a helyes következtetést abból a tényből, hogy a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése első albekezdésének második feltételét megszorítóan kell értelmezni. Ezenkívül a Törvényszék nem jutott megfelelő következtetésre abból a tényből, hogy a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése első albekezdésének második feltételét a WTO dömpingellenes megállapodásának a WTO Vitarendezési Testülete által értelmezett 2.2.1.1. cikke fényében kell értelmezni.

A második fellebbezési jogalapot illetően a fellebbezők két érvet hoznak fel. Először is azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság megalapozottan igazította ki a Hengshi üvegrost előfonatának költségeit a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében előírt kivételnek megfelelően „más megfelelő adatok alapján”, mivel e kivételt szigorúan kell értelmezni. Másodszor a fellebbezők azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor kimondta, hogy a Bizottság nem sértette meg a fent említett kiigazítás elvégzésével kapcsolatos indokolási kötelezettségét, mivel a Törvényszék tévesen értelmezte a vitatott rendelet vonatkozó megállapítását, amely állítólag kifejti, hogy miért kellett a dömpingellenes alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében előírt kivételt alkalmazni, és tévesen állapította meg, hogy a Hengshi és a Jushi „összehasonlíthatóságára” vonatkozó indokolás „csupán egy […] kontextusbeli elemet képez”.

A harmadik fellebbezési jogalapot illetően a fellebbezők előadják, hogy az első és a második fellebbezési jogalapban kifejtett okok miatt a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a fellebbezők nem bizonyították, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, illetve nyilvánvaló értékelési hibát követett el a Hengshi számtanilag képzett rendes értékének megállapításakor. Következésképpen a Törvényszék akkor is tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem vetett ki a dömpingkülönbözetet meghaladó dömpingellenes vámot, és így nem sértette meg a dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdését.

____________

¹ HL 2020. L 108., 1. o.

¹ Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176., 21. o.).