T‑561/14. sz. ügy

„One of Us” európai polgári kezdeményezés és társai

kontra

Európai Bizottság

„Beavatkozás – A jogvita kimeneteléhez fűződő érdek – Reprezentatív egyesület, amelynek célja tagjai érdekvédelme – Beavatkozási kérelem interneten történő közzététele – Eljárással kapcsolatos visszaélés”

Összefoglaló – A Törvényszék első tanácsa elnökének végzése, 2016. március 16.

1.      Bírósági eljárás – Beavatkozás – Elfogadhatósági feltételek – A jogvita kimeneteléhez fűződő érdek – Fogalom – A közvetlen és fennálló érdek követelménye

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)

2.      Bírósági eljárás – Beavatkozás – Érdekelt személyek – Reprezentatív egyesület, amelynek célja tagjainak védelme – A tagokat érintő elvi kérdéseket felvető ügyekben való elfogadhatóság – Feltételek – Tág értelmezés

(A Bíróság alapokmánya, 40. cikk, második bekezdés és 53. cikk, első bekezdés)

3.      Bírósági eljárás – A Törvényszék előtt folyó ügyek kezelése – Az eljárás feleinek biztosított védelem az eljárási iratok visszaélésszerű felhasználásával szemben – Terjedelem – A beavatkozási kérelem interneten történő közzététele – Eljárással kapcsolatos visszaélés – A költségek megosztásakor való figyelembevétel

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 153. cikk, (2) bekezdés; a Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások, 5. cikk, (8) bekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 19., 45. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 24., 25., 43. pont)

3.      A Törvényszék előtt folyó ügyek kezelésére irányadó szabályok, és különösen a Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások 5. cikkének (8) bekezdése értelmében az eljárás felei védelmet élveznek az eljárási iratok visszaélésszerű felhasználásával szemben. E rendelkezés a megfelelő igazságszolgáltatás alapelvének egyik lényeges szempontját tükrözi, amelynek értelmében a feleknek joguk van érdekeik bármiféle külső behatástól független védelmére, különösen a nyilvánossággal szemben.

Ebből következően az a fél, aki számára betekintési jogot biztosítanak a többi fél eljárási irataiba, csak a saját érdekének védelmében gyakorolhatja ezt a jogot, nem pedig más célra, például hogy az ügyben részt vevő többi fél által felhozott érvekre vonatkozóan nyilvános bírálatokat váltson ki. Így annak a tilalomnak, hogy a többi fél eljárási irataiba való betekintési jogával egyik fél sem élhet a saját érdekeinek védelmétől különböző célból, az a rendeltetése, hogy biztosítsa a megfelelő igazságszolgáltatás mint alapelv tiszteletben tartását, és nem az, hogy védelemben részesítse ezen iratok állítólagosan bizalmas tartalmát.

Ez segíti a bírósági eljárás egésze során annak biztosítását, hogy a felek közötti jogvita, valamint az érintett bíróságnak az adott ügyben folytatott tanácskozása teljes mértékben zavartalanul folyjon, és hogy az igazságszolgáltatási tevékenységre ne gyakorolhassanak – még ha csak a nyilvánosság általi felfogásban is – külső nyomást és ne sértsék a bírósági tárgyalások zavartalanságát.

A megfelelő igazságszolgáltatás alapelvének említett aspektusába ütköző cselekmény eljárással kapcsolatos visszaélésnek minősül, amely figyelembe vehető a költségek megosztásakor.

Továbbá a bírósági eljárásban részt vevő feleknek a megfelelő igazságszolgáltatás alapelvének említett aspektusa alapján nyújtott védelmet a Törvényszék előtt beavatkozást kérőkre is ki kell terjeszteni. Ez a beavatkozást kérő személy részt vesz ugyanis a bírósági fórum előtti tevékenységben, és ezen az alapon abból a szempontból, hogy külső – különösen a nyilvánosság felől érkező – nyomástól függetlenül védhesse az érdekeit, ugyanolyan szintű védelemben kell részesülnie, mint az eljárásban részt vevő feleknek.

A beavatkozási kérelem interneten való olyan közzététele, amely kedvezőtlen fényben tünteti fel a beavatkozást kérőt, azt próbálva ezzel elérni, hogy a nyilvánosságban negatív érzelmek keletkezzenek vele szemben, eljárással kapcsolatos visszaélést valósít meg, amely figyelembe vehető az eljárási szabályzat 135. cikkének (2) bekezdése szerinti költségmegosztáskor.

(vö. 49–53., 60., 61. pont)