T‑27/02. sz. ügy

Kronofrance SA

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Állami támogatások – A kifogásemelés mellőzéséről szóló bizottsági határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatás multiszektorális keretszabálya”

Az ítélet összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A kereshetőségi jog hiánya – Imperatív jogalap – Következmények

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Tagállamnak címzett és hivatalos vizsgálati eljárás megindítása nélkül az állami támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét megállapító bizottsági határozat – Az EK 88. cikk (2) bekezdésének értelmében vett érintett felek keresete – Elfogadhatóság

(EK 88. cikk, (2) és(3) bekezdés és EK 230. cikk, (4) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 4. és 6. cikk)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Előzetes szakasz és kontradiktórius szakasz – Valamely támogatásnak a közös piaccal való összeegyeztethetősége – Értékelési nehézségek – A kontradiktórius eljárás megindítására vonatkozó bizottsági kötelezettség

(EK 88. cikk, (2) és(3) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 4. cikk)

4.      Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A Bizottság mérlegelési jogköre – Iránymutatás elfogadásának lehetősége – A multiszektorális keretszabály alá tartozó támogatás – Kötelező hatály – Bírósági felülvizsgálat

(EK 87. cikk, (3) bekezdés)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatás multiszektorális keretszabálya – A megengedhető maximális támogatási intenzitás kiszámítása – A versenyhelyzet értékelése – Vizsgálati szempontok

(EK 87. cikk; a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatás multiszektorális keretszabálya, 3.4. és 3.10. pont)

1.      A felperes kereshetőségi joga hiányára alapított elfogadhatatlansági jogalap imperatív jogalapnak minősül, amelyet a közösségi bíróság hivatalból vizsgálhat, sőt köteles vizsgálni, és amelyre ennek következtében az alperes az eljárás bármely szakaszában hivatkozhat.

(vö. 30. pont)

2.      Az állami támogatások bizottsági ellenőrzése keretében meg kell különböztetni egyrészről az EK 88. cikk (3) bekezdése által létrehozott, és a 659/1999 rendelet 4. cikke által szabályozott, a támogatásokra vonatkozó előzetes vizsgálatot, amelynek csak az a célja, hogy a Bizottság első véleményt alkothasson a szóban forgó támogatás részleges vagy teljes összeegyeztethetőségéről, másrészről az EK 88. cikk (2) bekezdése és a 659/1999 rendelet 6. cikke által szabályozott hivatalos vizsgálati eljárást, amelynek célja annak lehetővé tétele, hogy a Bizottság teljes körű információval rendelkezzen az ügy adatainak összességéről. Kizárólag ez utóbbi eljárás keretében kötelezi a Szerződés a Bizottságot arra, hogy felszólítsa az érdekelteket észrevételeik előterjesztésére.

Amikor a Bizottság, anélkül hogy az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást megindította volna, ugyanezen cikk (3) bekezdése alapján megállapítja, hogy egy támogatás összeegyeztethető a közös piaccal, az ezen (2) bekezdésben előírt eljárási garanciákban részesülők csak akkor érhetik el ennek betartatását, ha ezt a bizottsági határozatot a közösségi bíróság előtt megtámadhatják. Következésképpen, amikor előzetes vizsgálat alapján meghozott bizottsági határozat megsemmisítése iránti keresettel a felperes az EK 88. cikk (2) bekezdése által előírt eljárási biztosítékok betartatását törekszik elérni, érintettkénti minőségének puszta ténye elegendő e rendelkezés értelmében ahhoz, hogy az EK 230. cikk negyedik bekezdése értelmében közvetlenül és személyében érintettnek legyen tekinthető. Érintett fél minden olyan tagállam vagy személy, vállalkozás vagy vállalkozások társulása, amelyeknek, illetve akinek érdekeit a támogatás nyújtása érintheti, különösen a támogatás kedvezményezettje, a versenytárs vállalkozások és a szakmai szövetségek.

(vö. 32–34., 37. pont)

3.      Az EK 88. cikk (3) bekezdése által bevezetett és a 659/1999 rendelet 4. cikke által szabályozott előzetes vizsgálat kizárólag arra irányul, hogy elegendő időt biztosítson a Bizottságnak a véleményalkotásra és a vizsgálatra, illetve hogy első véleményt alakíthasson ki a bejelentett tervezett támogatásokról, és alapos vizsgálat szükségessége nélkül megállapíthassa, hogy ezek összeegyeztethetőek‑e a Szerződéssel, vagy épp ellenkezőleg, tartalmuk kétségeket vet fel e tekintetben.

A vizsgálat hivatalos szakasza – amely lehetővé teszi a Bizottság részére, hogy határozata meghozatala előtt tisztán lássa az ügy adatainak összességét – elengedhetetlenné válik, mihelyst a Bizottság komoly nehézségeket tapasztal annak megítélésénél, hogy a támogatás összeegyeztethető‑e a közös piaccal. A Bizottság tehát csak akkor ragaszkodhat előzetes vizsgálathoz olyan határozat meghozatalánál, amely nem fogalmaz meg kifogást egy támogatással szemben, ha ezen vizsgálat alapján meg tudja állapítani e projektnek a Szerződéssel való összeegyeztethetőségét. Ezzel szemben, ha ezen első vizsgálatnál a Bizottság ezzel ellentétes következtetésre jut, vagy a vizsgálat még azt sem teszi lehetővé, hogy a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetősége megítélésének minden nehézségét leküzdje, a Bizottság köteles minden szükséges véleményt beszerezni, és e célból megindítani az EK 88. cikk (2) bekezdésében előírt hivatalos vizsgálati eljárást.

(vö. 49–52. pont)

4.      Bár az EK 87. cikk (3) bekezdése alkalmazásában a Bizottság széles mérlegelési jogkört élvez, amelynek a gyakorlása magában foglalja a közösségi környezetben végrehajtandó, gazdasági és szociális rendet érintő értékeléseket, mérlegelési jogkörének gyakorlásához saját maga számára útmutatást adhat olyan jogi aktusok által, mint az iránymutatások, amennyiben ezek az aktusok az intézmény által követendő irányokra utaló szabályokat tartalmaznak és nem térnek el a Szerződés szabályaitól. Amikor a Bizottság olyan iránymutatásokat hoz, amelyek célja a Szerződés betartása mellett azon szempontok pontosítása, amelyeket mérlegelési jogköre gyakorlása során alkalmazni kíván, ezzel e jogkör önkorlátozását eredményezi, amennyiben a saját maga által felállított szabályoknak köteles megfelelni. Ebben az összefüggésben az Elsőfokú Bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy a Bizottság betartja‑e ezeket a szabályokat.

A multiszektorális keretszabály alá tartozó támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének vizsgálata keretében alkalmazandó, a verseny helyzetére vonatkozó korrekciós együttható meghatározása a piac strukturális és konjunkturális elemzésének eredménye, amelyet a Bizottságnak kell elvégeznie határozata elfogadásakor, a multiszektorális keretszabályban előírt objektív szempontok alapján. A Bizottságnak ezen, az egyedileg alkalmazandó együtthatóra vonatkozó vizsgálata határozza meg a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítható támogatás összegét.

(vö. 79., 102. pont)

5.      Amikor a regionális célú, nagyberuházási projektek javára nyújtott támogatások multiszektorális keretszabályát kell alkalmaznia, a Bizottság vizsgálja a „versenyhelyzetre” vonatkozó tényezőt, amely közrejátszik a bejelentési kötelezettség alá eső projekteknek adható maximális támogatási intenzitás minden egyes esetben történő meghatározásában, ez az elemzés, amely annak meghatározására szolgál, hogy a szóban forgó ágazat strukturális kapacitástöbblettől szenved‑e, a priori az első elvégzendő elemzésnek minősül. Az említett multiszektorális keretszabály 3.10.1. pontjából következik azonban, hogy a strukturális kapacitástöbblet fennállása vagy hiánya megállapításának ezen elsődlegessége ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Bizottság minden esetben erre az egyetlen elemzésre hagyatkozhat, ha adatokkal rendelkezik az érintett ágazat kapacitáskihasználási rátájáról. A legmagasabb korrekciós együttható alkalmazása, amely maximalizálja a közös piaccal összeegyeztethető támogatás összegét, ugyanis mind az érintett ágazat strukturális kapacitástöbblete hiányának, mind a hanyatló piac hiányának előzetes megállapítását magában foglalja, kivéve ha úgy kell megítélni, hogy ilyen kapacitástöbblet hiánya kötelezően a szóban forgó termékek hanyatló piacának hiányát foglalja magában, amely a verseny helyzetére vonatkozó tényező értékelésénél szereplő két kritérium egyediségének tagadásához vezetne.

Ilyen körülmények között a multiszektorális keretszabály 3.4. pontját úgy kell értelmezni, hogy ha az érintett ágazat kapacitáskihasználására vonatkozó adatok nem teszik lehetővé a Bizottság számára a strukturális kapacitástöbblet fennállásának megállapítását, meg kell vizsgálnia, hogy az érintett piac hanyatló piac‑e. A multiszektorális keretszabálynak csak ez az értelmezése felel meg az EK 87. cikknek és az ezen cikk által kitűzött torzulásmentes verseny célkitűzésének.

(vö. 90–91., 96–98. pont)