2023. október 31-én benyújtott kereset – UH kontra Bizottság
(T-1052/23. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: UH (képviselő: A. Van der Hauwaert ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
az EUMSZ 263. cikk alapján semmisítse meg az Európai Bizottság 2023. szeptember 1-jei határozatát (Ref. Ares[2023]5982056), amelyet 2023. szeptember 4-én közöltek a felperessel;
másodlagosan, az EUMSZ 261. cikk és a 2018-as pénzügyi rendelet1 143. cikkének (9) bekezdése alapján törölje a vitatott határozatban kiszabott közzétételi és nyilvántartásba vételi bírságot; és
minden esetben az Európai Bizottságot kötelezze a felperes költségeinek a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.
Az első, arra alapított jogalap, hogy a felperes által a brüsszeli fellebbviteli bíróság előtt előterjesztett beadványnak az engedélyezésre jogosult tisztviselő részéről való figyelmem kívül hagyásával megsértették a felperes megfelelő és teljes körű védelemhez való jogát.
A felperes azzal érvel, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfosztotta a felperest a megfelelő és teljes körű védelemhez való jogától, amikor megtagadta a felperes által a brüsszeli fellebbviteli bíróság előtti eljárás keretében benyújtott fellebbezés figyelembevételét.
A második, súlyos szakmai kötelezettségszegésre vonatkozó ténybeli hibára alapított jogalap.
A felperes azt állítja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő ténybeli hibát követett el, amikor arra a következtetésre jutott, hogy (i) nem létezett konzorcium, és (ii) a felperes a másik konzorcium tagjait kérte meg egy visszadátumozott konzorciumi megállapodás aláírására.
A harmadik, súlyos szakmai kötelezettségszegésre vonatkozó jogi hibára alapított jogalap.
A felperes azzal érvel, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem bizonyította, hogy a felhozott tények súlyos szakmai kötelezettségszegésnek minősülnek.
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a felperesnek az állítólagos súlyos szakmai kötelezettségszegésre tekintettel való kizárására nyitva álló időszak letelt (elévülés).
A felperes azt állítja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy döntött, hogy a felhozott tények alapján, amelyek kellően régen következtek be ahhoz, hogy az ezen cselekmények utáni szankciók kiszabása elévüljön, kizárja a felperest.
Az ötödik, a bejegyzésre vonatkozó határozattal kapcsolatos ténybeli és jogi hibára alapított jogalap.
A felperes úgy véli, hogy a nyilvántartásba vételi bírság kiszabása nélkülöz mindenféle ténybeli vagy jogi alapot.
A hatodik, a főbb kötelezettségek állítólagos megsértésére vonatkozó ténybeli hibára alapított jogalap.
A felperes arra hivatkozik, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő annak megállapításával, hogy a felperes megsértette a főbb kötelezettségeit, tévesen alkalmazta a jogot.
A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a felperesnek a főbb kötelezettségei megsértéséért való kizárására nyitva álló időszak letelt (elévülés).
A felperes álláspontja szerint az engedélyezésre jogosult tisztviselő tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy döntött, hogy azon főbb kötelezettségek megsértése miatt, amelyek kellően régen következtek be ahhoz, hogy az ezen cselekmények utáni szankciók kiszabása elévüljön, kizárja a felperest.
A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy a közzétételre vonatkozóan nem alkalmazták az arányosság elvét.
A felperes arra hivatkozik, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő a kizárás közzétételéről szóló határozat vonatkozásában nem alkalmazta a 966/2012 rendelet1 109. cikkének (3) bekezdésében és a módosított 966/2012 rendelet 106. cikkének (16) bekezdésében előírt arányosság elvét.
A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy a közzététel vonatkozásában nem alkalmazták a módosított 966/2012 rendelet 106. cikke (16) bekezdésének második albekezdését.
Az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem alkalmazta a módosított 966/2012 rendelet 106. cikkének (16) bekezdését, mivel a tervezett közzététel nem foglalt magában megállapítást arra vonatkozóan, hogy nincs jogerős ítélet.
____________
1 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o.; helyesbítés: HL 2019. L 60., 36. o.)
1 Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.)