A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2012. december 13.
T‑199/11. P. sz. ügy
Guido Strack
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – A személyzeti szabályzat 17., 17a. és 19. cikke, valamint 90. cikkének (1) bekezdése – Dokumentumok nyilvánosságra hozatalának engedélyezése iránti kérelem – Valamely szöveg közzétételének engedélyezése iránti kérelem – Bizonyos megállapítások nemzeti bíróságok előtti felhasználásának engedélyezése iránti kérelem – A kereset elfogadhatatlansága első fokon – Sérelmet okozó aktus hiánya – Az eljárási szabályzat 90. cikkének a) pontja”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F‑132/07. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2011. január 20‑án hozott ítélete ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Guido Strack maga viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Európai Bizottságnál felmerült költségeket is. A Törvényszék arra kötelezi Guido Strackot, hogy fizessen meg a Törvényszéknek 2000 eurót a nála felmerült költségek egy részének megtérítéseként.
Összefoglaló
1. Bírósági eljárás – Valamely ügy újbóli kiosztása a Közszolgálati Törvényszék belső átszervezése miatt – A törvényes bíróhoz való jog megsértése – Hiány
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 12–14. cikk)
2. Bírósági eljárás – Ítélt dolog – Terjedelem
3. Európai uniós jog – Elvek – Alapvető jogok – Az uniós bíróság által biztosított tiszteletben tartás – Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény figyelembevétele – A tisztességes eljáráshoz való jog – Terjedelem
(EUSZ 6. cikk, (3) bekezdés)
4. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk)
5. Tisztviselők keresete – Sérelmet okozó aktus – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
6. Tisztviselők keresete – A személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem – Fogalom
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (1) bekezdés)
7. Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – Szolgálati információk nyilvánosságra hozatala – Előzetes engedélyezési kötelezettség – A dokumentum nyilvánosságra hozatala kérelmezésének módjai – Az adminisztrációhoz kellően pontos kérelemmel való fordulás szükségessége
(Személyzeti szabályzat, 11. cikk, első bekezdés; 17. és 19. cikk)
8. Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – Szolgálati információk nyilvánosságra hozatala – A személyzeti szabályzat 17. és 19. cikkének hatálya alá tartozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala iránti kérelmekre vonatkozó eljárások – Az 1049/2001 rendelet keretében alkalmazható elvek alkalmazhatatlansága
(EUMSZ 339. cikk, személyzeti szabályzat 11., 12., 17. és 19. cikk, 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés)
9. Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – A véleménynyilvánítás szabadsága – Gyakorlás – Korlátok
(Személyzeti szabályzat 11., 12., 17. és 19. cikk)
10. Tisztviselők – Jogok és kötelezettségek – Együttműködési kötelezettség – Fogalom – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 11. cikk)
11. Bírósági eljárás – A Közszolgálati Törvényszék előtti eljárás időtartama – Ésszerű határidő – Értékelési szempontok
12. Bírósági eljárás – Költségek – A Közszolgálati Törvényszéknek egy fellebbezés keretében szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek – A tisztviselő kötelezése az említett költségek megtérítésére
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 90. cikk, a) pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 26–30. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑238/99. P., C‑244/99. P., C‑245/99. P., C‑247/99. P., C‑250/99. P–C‑252/99. P. és C‑254/99. P. sz., Limburgse Vinyl Maatschappij és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. október 15‑én hozott ítéletének (EBHT 2002., I‑8375. o.) 33–39. pontja; a Bíróság C‑182/99. P. sz., Salzgitter kontra Bizottság ügyben 2003. október 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑10761. o.) 28–37. pontja.
2. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 43. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑224/01. sz. Köbler‑ügyben 2003. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑10239. o.) 38. pontja; a Bíróság C‑526/08. sz., Bizottság kontra Luxemburg 2010. június 29‑én hozott ítéletének (EBHT 2010., I‑6151. o.) 27. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 67–69. pontot)
Hivatkozás:
Bíróság C‑411/11. P. sz., Altner kontra Bizottság ügyben 2011. december 15‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 13–15. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
4. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 74., 75., 169. és 172. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑315/99. P. sz., Ismeri Europa kontra Számvevőszék ügyben 2001. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑5281. o.) 19. pontja; a Bíróság C‑551/03. sz., General Motors kontra Bizottság ügyben 2006. április 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑3173. o.) 54. pontja; a Bíróság C‑528/08. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. december 9‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 51. pontja; a Bíróság C‑399/08. P. sz., Bizottság kontra Deutsche Post ügyben 2010. szeptember 2‑án hozott ítéletének (EBHT 2010., I‑7831. o.) 64. pontja; a Bíróság C‑260/09. P. sz., Activision Blizzard Germany kontra Bizottság ügyben 2011. február 10‑én hozott ítéletének (EBHT 2011., I‑419. o.) 53. pontja;
a Törvényszék T‑52/10. P. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2010. december 16‑án hozott ítéletének 73. pontja.
5. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 127 és 150. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑373/04. P. sz., Bizottság kontra Alvarez Moreno ügyben 2006. január 10‑én hozott ítéletének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 42. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
a Törvényszék T‑135/89. sz., Pfloeschner kontra Bizottság ügyben 1990. április 3‑án hozott ítéletének (EBHT 1990., II‑153. o.) 11. pontja; a Törvényszék T‑391/94. sz., Baiwir kontra Bizottság ügyben 1996. június 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑269. o. és II‑787. o.) 34. pontja; a Törvényszék T‑293/94. sz., Vela Palacios kontra Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ügyben 1996. június 18‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ. 1996., I‑A‑305. o. és II‑893. o.) 22. pontja; a Törvényszék T‑188/03. sz., Hivonnet kontra Tanács ügyben 2004. június 29‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑199. o. és II‑889. o.) 16. pontja; a Törvényszék T‑144/08. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 9‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑2‑51. o. és II‑A‑2‑341. o.) 25. pontja.
6. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 129 és 130. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 23/74. sz., Küster kontra Parlament ügyben 1975. március 12‑én hozott ítéletének (EBHT 1975., 353. o.) 11. pontja;
a Törvényszék T‑110/94. sz., Sánchez Mateo kontra Bizottság ügyben 1996. június 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑275. o. és II‑805. o.) 26. pontja; a Törvényszék T‑9/04. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2005. július 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑195. o. és II‑881. o.) 36. pontja.
7. A nyilvánosságra hozatal engedélyezése iránt a személyzeti szabályzat 17. és 19. cikke alapján benyújtott kérelem tárgyában eljáró hatóság köteles az ügy valamennyi elemét részletesen megvizsgálni és a fennálló érdekeket mérlegelni, annak meghatározása érdekében, hogy az Unió érdekeinek vagy a nyilvánosság információhoz jutásához fűződő érdekének kell‑e elsőbbséget élveznie. Ennek keretében a nyilvánosságra hozatalt kérő tisztviselőnek közölnie kell minden hasznos információt, különösen az érintett pontos dokumentumokat, a terjesztésük mértékét és az elérni kívánt célt illetően annak érdekében, hogy az eljáró hatóság számára lehetővé tegye a határozathozatalt. Ez a pontosságra vonatkozó követelmény közvetlenül következik a személyzeti szabályzat 17. és 19. cikkének rendszeréből, de úgyszintén az Unió és a tisztviselői között fennálló különleges bizalmi viszonyból és a tisztviselőket a személyzeti szabályzat 11. cikkének első bekezdése alapján terhelő azon kötelezettségből, hogy az Unióval jóhiszeműen együttműködjenek. Az említett pontosságra vonatkozó követelmény a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának engedélyezését kérő tisztviselő számára előírja, hogy az egyes dokumentumokat pontosan és egyenként határozza meg, továbbá adja meg az egyes dokumentumok leírását, ezenkívül jelölje meg a nyilvánosságra hozatal indokát, és ily módon tegye lehetővé az eljáró hatóság számára a nyilvánosságra hozatal iránti kérelem hatékony vizsgálatát. A nyilvánosságra hozatal céljának megjelölésére vonatkozó kötelezettség nem a kérelem igazolásának kötelezettségét jelenti, mivel az a kérelem megalapozottsága vizsgálatához tartozik. A nyilvánosságra hozatal céljára tekintettel a kérelmek pontosságára vonatkozó követelmény egy tágabb összefüggésbe illeszkedik, és e követelmény a feltétele annak, hogy a kérelmet meg lehessen vizsgálni, ezért az e kérelem elfogadhatósága vizsgálatának részét képezi.
(lásd a 131. és 132. pontot)
8. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet keretében érvényesülő elveket nem lehet alkalmazni a személyzeti szabályzat 17. és 19. cikkének hatálya alá tartozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára. Az 1049/2001 rendeletnek ugyanis az a célja, hogy a nagyközönség számára biztosítson hozzáférési jogot az intézmények dokumentumaihoz. Így, az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében az intézmények dokumentumaira vonatkozó hozzáférési jog kedvezményezettjei az uniós polgárok, valamint az unióban lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek. Az 1049/2001 rendelet lényegében az Unió és a polgárai közötti viszonyt szabályozza, míg a személyzeti szabályzat az Unió és tisztviselői közötti viszonyt. Az egyrészt az 1049/2001 rendelet eljárásai, másrészt a személyzeti szabályzat 17. és 19. cikke közötti különbséget az Unió és a tisztviselői között fennálló különleges bizalmi viszony igazolja, amely azonban – ugyanebben a formában – nem áll fenn az 1049/2001 rendelet rendelkezéseiben meghatározott polgárok tekintetében. A személyzeti szabályzat 17. és 19. cikke keretében a nyilvánosságra hozatal iránti kérelmekre vonatkozó eltérő követelményekre e bizalmi viszony megőrzése céljából, és abból a célból van szükség, hogy az uniós intézményeknek módjukban álljon ellenőrizni, hogy a tisztviselők a magatartásuk kialakítása során figyelembe veszik‑e az intézmények érdekeit és az EUMSZ 339. cikk alapján rájuk háruló kötelezettségeket. Ennélfogva a személyzeti szabályzatban szabályozott eljárások jellege teszi lehetővé, hogy különböző feltételeket írjanak elő az egyrészt a tisztviselők által olyan információkra vonatkozóan benyújtott nyilvánosságra hozatal iránti kérelmekre, amelyekről azok a feladataikkal összefüggésben szereztek tudomást, másrészt a polgárok által benyújtott kérelmekre.
(lásd a 134. pontot)
9. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 137–139.. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑100/88. sz., Oyowe és Traore kontra Bizottság ügyben 1989. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT 1989., 4285. o.) 16. pontja; a Bíróság C‑274/99. P. sz., Connolly kontra Bizottság ügyben 2001. március 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑1611. o.) 40. és 43–46. pontja.
10. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 179. és 180. pontot)
11. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 217. és 218. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑185/95. P. sz., Baustahlgewebe kontra Bizottság ügyben 1998. december 17‑én hozott ítéletének (EBHT 1998., I‑8417. o.) 29. pontja; a Bíróság C‑146/08. P. sz., Efkon kontra Parlament és Tanács 2009. március 26‑án hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 52. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
12. Lásd a határozat szövegét.
(lásd a 229–232. pontot)