A Törvényszék (kibővített hatodik tanács) T-425/04. RENV. és T-444/04. RENV. sz., Franciaország és Orange kontra Bizottság egyesített ügyekben 2015. július 2-án hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2015. szeptember 14-én benyújtott fellebbezés
(C-486/15. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: C. Giolito, B. Stromsky, D. Grespan és T. Maxian Rusche, a jogi szolgálat tagjai)
A többi fél az eljárásban: Francia Köztársaság, Orange (korábban France Télécom), Németországi Szövetségi Köztársaság
A fellebbező kérelmei
A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke (kibővített hatodik tanács) T-425/04. sz., Francia Köztársaság kontra Bizottság és T-444/04. sz., France Télécom kontra Bizottság egyesített ügyekben 2015. július 2-án hozott ítéletét, amennyiben az:
megsemmisítette a Franciaország részéről a France Télécom részére biztosított állami támogatásról szóló, 2004. augusztus 2-i 2006/621/EK bizottsági határozat1 1. cikkét;
a Bizottságot kötelezte saját költségeinek, valamint a Francia Köztársaság és az Orange részéről a T-425/04. és T-444/04. sz. ügyekben felmerült költségek nyolctizedének a viselésére;
hozzon végleges határozatot a jogvitában, utasítsa el a felperesek kereseteit, és a felpereseket kötelezze az első- és másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére;
vagylagosan, az ügyet új eljárás lefolytatása érdekében utalja vissza a Törvényszékhez, a fellebbezési eljárás költségeiről pedig jelenleg ne határozzon.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztása érdekében a Bizottság négy jogalapra hivatkozik.
Először is, a Bizottság úgy véli, hogy a Törvényszék ítéletének indokolása elégtelen és ellentmondásos. A Bizottság szerint ugyanis a Törvényszék figyelmen kívül hagyta a fellebbezés alapján hozott ítéletben2 lefektetett elveket, és nem adott kielégítő választ a visszautalás alapján lefolytatott eljárásban a Bizottság által előadott érvekre.
Másodszor, a Bizottság azt kifogásolja, hogy a Törvényszék számos módon megsértette az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését. E jogsértések azt eredményezték, hogy a hatóságok 2002 júliusa és decembere közötti nyilatkozatait, valamint a 2002. december 4-i bejelentés „piacmegnyugtatási” ágát a Törvényszék kizárta a magánbefektető kritériumának elemzési köréből. Egyrészt ugyanis a Törvényszék azáltal, hogy a körültekintő magánbefektető tesztjének egy konkrét időpontra történő alkalmazásához tartotta magát, megsértette a Bíróság által kialakított azon megoldást, amely szerint azon időszak összefüggéseibe kell belehelyezkedni, amelynek során a támogatási intézkedéseket megtették, továbbá figyelembe kell venni valamennyi releváns körülményt. A Bizottság szerint a Törvényszék úgy tűnik, figyelmen kívül hagyja, hogy valamely támogatási intézkedés több olyan, egymáshoz kapcsolódó beavatkozásból is eredhet, amelyeket nem lehet szétválasztani. Másrészt, a Törvényszék az előny fogalma és a körültekintő magánbefektető kritériumának alkalmazása között fennálló kapcsolatot illetően több szempontból tévesen alkalmazta a jogot. A Bizottság különösen azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a körültekintő magánbefektető tesztjét csupán egy korlátozott időtartamra szűkítette azon időszakon belül, amelynek során az előny kifejtette hatásait. Harmadrészt, a Bizottság azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a vizsgálatának köréből kizárt bizonyos összefüggésbeli elemeket. Negyedrészt, a Törvényszék több előny együttes vizsgálatát helytelenül ugyanazon jellegű előnyökre korlátozta. Ötödrészt, a Törvényszék nem alkalmazza a Bíróság által annak eldöntéséhez meghatározott kritériumot, hogy az állami intézkedések szétválaszthatatlanul kötődnek-e egymáshoz, és azokat együtt kell-e vizsgálni. Hatodrészt, a Bizottság vitatja, hogy a Törvényszék bizonyos eseményeket akként ismert el, hogy azok a 2002 szeptemberétől decemberéig terjedő időszakban egymást követő állami intézkedések sorában „töréseket” képeztek. A Bizottság szerint az ilyen „törések” nem indokolhatják az ezen időpontot megelőző és azt követő intézkedések elkülönített vizsgálatát. Végül a Bizottság vitatja a jóhírnévvel kapcsolatos kockázatot illetően a Törvényszék által kifejtett indokolást. Harmadszor, a Bizottság azt kifogásolja, hogy a Törvényszék túllépte a közigazgatási aktusok jogszerűségének felülvizsgálatával kapcsolatos hatáskörének korlátait.A Bizottság végül úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte, sőt el is ferdítette a Bizottság határozatát.
____________1 HL 2006., L 257., 11. o. Bouygues és társai kontra Bizottság és társai, C-399/10 P és C-401/10 P, EU:C:2013:175.