Language of document : ECLI:EU:T:2015:231

T‑169/12. sz. ügy

Chelyabinsk electrometallurgical integrated plant OAO (CHEMK)

és

Kuzneckie ferrosplavy OAO (KF)

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Dömping – A többek között Oroszországból származó ferroszilícium behozatala – Részleges időközi felülvizsgálat – A dömpingkülönbözet kiszámítása – A körülmények megváltozása – Tartós jelleg”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2015. április 28.

1.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozó eljárás – Célkitűzés – A dömpingellenes intézkedések fenntartásának szükségességére vonatkozó vizsgálat – Az intézkedés megszüntetésének feltételei – A körülmények jelentős és tartós megváltozása – E feltételek kumulatív jellege

(1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (3) és (9) bekezdés)

2.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozó eljárás – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(EUMSZ 256. cikk; 1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (3) bekezdés)

3.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozó eljárás – A dömpingellenes intézkedések fenntartásának szükségességére vonatkozó vizsgálat – A vizsgálatok módszere vagy módozatai – Az intézmények mérlegelési jogköre – Utólagos vagy jövőre vonatkozó elemzés

(1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (3) bekezdés)

4.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozó eljárás – Különbség az előzetes vizsgálati eljáráshoz képest

(1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (1) és (3) bekezdés)

5.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A dömpingellenes vám visszatérítése – Az 1225/2009 rendelet 11. cikkének (8) bekezdésén alapuló visszatérítési kérelem – Feltételek

((1225/2009 tanácsi rendelet, 11. cikk, (8) bekezdés)

6.      Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozó eljárás – A dömpingellenes intézkedések fenntartásának szükségességére vonatkozó vizsgálat – A dömpingkülönbözet meghatározása – A dömpingkülönbözet tekintetében pontos összeg meghatározására vonatkozó kötelezettség – Hiány

(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (11) és (12) bekezdés, és 11. cikk, (3) és (9) bekezdés)

7.      Európai uniós jog – Elvek – Védelemhez való jog – A közigazgatási eljárásokban való tiszteletben tartás – Antidömping – Az intézményeknek az érintett vállalkozások tájékoztatásának biztosítására vonatkozó kötelezettsége – Terjedelem

(1225/2009 tanácsi rendelet, 20. cikk, (2) bekezdés)

1.      Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet (alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése alapján az időközi felülvizsgálat célja a dömpingellenes intézkedések fenntartása szükségességének vizsgálata. E tekintetben az intézményeknek először a meglévő intézkedés fenntartásának szükségességét kell értékelniük, ennek alapján pedig meg kell állapítaniuk a dömpinggel kapcsolatos körülményeknek nemcsak jelentős, de egyszersmind tartós változásának fennállását is. Ahhoz, hogy az intézmények arra a következtetésre jussanak, hogy fenn kell tartani a hatályos intézkedést, elegendő, hogy e konjunktív feltételek valamelyike ne teljesüljön.

Csak második lépésben – a meglévő intézkedések fenntartása szükségességének értékelését követően, és amennyiben az intézmények a meglévő intézkedések módosításáról határoztak – kötik az intézményeket az új intézkedések meghatározása során az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének rendelkezései, amelyek azt a kifejezett hatáskört és kötelezettséget írják elő számukra, hogy a dömpingellenes vám kivetését eredményező eredeti vizsgálat során alkalmazottal azonos módszert alkalmazzanak.

(vö. 43., 49., 56., 63., 77., 91. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 44., 45., 50., 53. pont)

3.      A dömpingellenes vám időközi felülvizsgálata során az az ellenőrzés, amelyet a Bizottságnak el kell végeznie a körülmények megváltozása tekintetében, amely igazolhatja az ilyen vám elengedését, nemcsak a vizsgált helyzet alakulására vonatkozó utólagos elemzés lefolytatására terjed ki, hanem az említett intézkedés megszüntetése vagy módosítása valószínű hatásának értékelése céljából a helyzet várható, a felülvizsgálati intézkedés elfogadásától kezdődő alakulásának a jövőre vonatkozó elemzésére is.

A jövőre mutató vizsgálat keretében az érintett intézménynek – a felülvizsgálat iránti kérelem benyújtója által előterjesztett bizonyítékok tükrében – azt kell ellenőriznie, hogy a dömping nem fog‑e a jövőben ismét visszatérni, illetve hogy nem fog‑e fokozódni, ekként pedig hogy már nincs szükség az annak ellensúlyozására szolgáló intézkedésekre. Valamely hatályos intézkedés felülvizsgálatának szükségessége egyrészről annak megállapításától függ, hogy a dömpinggel kapcsolatos körülmények jelentősen megváltoztak, másrészről pedig hogy ezek a változások tartós jellegűek. Ahhoz, hogy az intézmények arra a következtetésre jussanak, hogy fenn kell tartani a hatályos intézkedést, elegendő, hogy e konjunktív feltételek valamelyike ne teljesüljön.

Tekintettel egyébként arra, hogy az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet (alaprendelet) 11. cikke (3) bekezdésének második és harmadik albekezdése nem tartalmaz semmiféle utalást arra nézve, hogy ezt a két vizsgálatot milyen sorrendben kell lefolytatni, és az intézmények széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, beleértve azt a lehetőséget is, hogy jövőre mutató értékelést végezzenek, ha ez utóbbi nem bizonyítja az intézkedések fenntartásának szükségességét, felesleges, hogy az intézmények részletes utólagos értékelést végezzenek, ekként pedig hogy – a dömpinget illetően – részletesen kiszámítsák a dömpingkülönbözetet.

E körülmények között az intézmények kezdhetnek a jövőre mutató vizsgálattal is – amennyiben ezt célszerűnek tartják –, és ekkor, abban az esetben, ha arra a következtetésre jutnak, hogy a körülményeknek a felülvizsgálat iránti kérelem benyújtója által hivatkozott és az eredeti vizsgálati eljárás végén megállapított dömping mérséklődését vagy megszűnését eredményező megváltozása nem tartós, a felülvizsgálati eljárás keretében mellőzhetik a dömpingkülönbözet pontos kiszámítását.

(vö. 46–51., 69., 77., 94. pont)

4.      A kereskedelempolitikai védintézkedések területén a felülvizsgálati eljárás főszabály szerint különbözik az eredeti vizsgálati eljárástól, amely utóbbit az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet (alaprendelet) más rendelkezései szabályoznak, amelyek közül egyes rendelkezések nem alkalmazhatók a felülvizsgálati eljárásra, tekintettel a rendszer általános szerkezetére és célkitűzéseire.

A két eljárástípus közötti objektív különbség abban rejlik, hogy a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező behozatallal szemben már bevezettek végleges dömpingellenes intézkedéseket, és főszabály szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre annak megállapításához, hogy ezen intézkedések megszűnése valószínűsíthetően a dömping és a kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna. Ha azonban a behozatalt előzetes vizsgálatnak vetik alá, annak célja pontosan az, hogy megállapítsák az állítólagos dömping fennállását, mértékét és hatását. Az alaprendelet 11. cikke (1) bekezdésének célkitűzéseit egyáltalán nem érinti az e rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében szereplő rendelkezések alkalmazása.

Az alaprendelet 11. cikke (1) bekezdésének célkitűzése ugyanis annak biztosítása, hogy valamely dömpingellenes intézkedés csak addig maradjon hatályban, amíg az a dömping ellensúlyozásához szükséges. Ami ugyanezen rendelet 11. cikkének (3) bekezdését illeti, annak célja a dömpingellenes intézkedések fenntartása szükségességének vizsgálata. Ezért amennyiben az intézmények úgy vélik, hogy a körülmények megváltozása nem tartós, az említett rendelet 11. cikkének (1) bekezdése által elérni kívánt célkitűzés veszélyeztetése nélkül, jogszerűen jutnak arra a következtetésre, hogy szükség van a hatályos intézkedés fenntartására.

(vö. 59., 60., 62., 63. pont)

5.      A kereskedelempolitikai védintézkedések területén az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet (alaprendelet) 11. cikkének (8) bekezdésében említett visszatérítési eljárás annak bizonyítása esetén teszi lehetővé a már megfizetett vámok visszatérítésének kérelmezését, hogy a vám megfizetésének alapjául szolgáló dömpingkülönbözet megszűnt, vagy olyan szintre csökkent, amely a hatályos vám szintje alatt van. Az eljárás tehát kizárólag utólagos jelleget ölt, mivel éppen olyan helyzetekre vonatkozik, amelyekben a dömpingellenes vámot megfizették, holott a szóban forgó behozatal nem volt dömpingelt, vagy a dömping szintje alacsonyabb volt.

(vö. 79. pont)

6.      Ami az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet (alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdését, illetve ugyanezen rendelet 11. cikkének (9) bekezdését illeti, a körülményeknek az e rendelkezésekben említett változásai – tárgyukat tekintve – különböznek. A körülményeknek az e rendelet 11. cikke (3) bekezdésének értelmében vett megváltozása ugyanis a dömpingre és a kárra vonatkozik. A körülményeknek az említett rendelet 11. cikkének (9) bekezdésében szereplő rendelkezésekben említett megváltozása ezzel szemben – a többek között az ugyanezen rendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően – a vám kivetését eredményező eredeti vizsgálat során a dömpingkülönbözet kiszámításához kiválasztott módszert illetően alkalmazott paraméterekre vonatkozik. A körülményeknek az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően megállapított megváltozása következhet különösen az eredeti vizsgálat során alkalmazott ilyen paraméter megbízhatóságának megszűnéséből.

Másrészről a meglévő intézkedések fenntartásának szükségességére irányuló vizsgálat keretében az intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, beleértve azt a lehetőséget is, hogy jövőre mutató értékelést végezzenek. Az intézményeket azonban csak akkor köti az új intézkedések meghatározása során az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésében foglalt, őket az ugyanezen rendelet 2. cikkében előírt módszer alkalmazására kötelező rendelkezés, amikor e szükségesség értékelése befejeződött, és a meglévő intézkedések módosítása mellett döntöttek.

Ugyanis az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdését csak akkor kell alkalmazni, ha az ugyanezen rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően megállapították a körülmények tartós megváltozását, valamint ha e rendelkezések alapján a meglévő intézkedések módosításáról határoztak, aminek következtében szükségessé válik a dömpingkülönbözet összegének újbóli kiszámítása. Megfordítva: amennyiben az intézmények a körülmények tartós megváltozásának hiányát állapították meg, nem kell alkalmazni az említett rendelet 11. cikkének (9) bekezdését.

Egyebekben az a körülmény, hogy az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése nem említi kifejezetten a tartós jelleg fogalmát, nem érinti azt a kérdést, hogy az említett rendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összefüggésben értelmezett 2. cikkének (12) bekezdése előírja–e az intézmények számára a dömpingkülönbözet időközi felülvizsgálat végén történő pontos kiszámításának kötelezettségét. Ugyanis az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdését a dömpinget illetően akként kell értelmezni, hogy az feljogosítja az intézményeket mind az utólagos, mind pedig a jövőre mutató vizsgálat elvégzésére. Ha a jövőre mutató vizsgálat végén az intézmények a körülmények megváltozása tartós jellegének hiányát állapítják meg, eltekinthetnek a dömpingkülönbözet pontos meghatározásától.

(vö. 90–92., 94. pont)

7.      A védelemhez való jog tiszteletben tartásából fakadó követelmények nemcsak a szankció kiszabásával fenyegető eljárások keretében állnak fenn, hanem az olyan, dömpingellenes rendeletek elfogadását megelőző vizsgálati eljárások során is, amelyek az érdekelt vállalkozásokat közvetlenül és személyükben érinthetik, és részükre hátrányos következményekkel járhatnak. Így különösen, az érintett vállalkozások számára a közigazgatási eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kifejtsék álláspontjukat a tényállás és a hivatkozott körülmények valószerűségéről és relevanciájáról, valamint az európai uniós intézmények által a dömpingmagatartás fennállására és az abból eredő kárra vonatkozó állításuk alátámasztására felhasznált bizonyítékokról. E követelményeket tovább pontosítja az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet (alaprendelet) 20. cikkének (2) bekezdése.

(vö. 98. pont)