A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)
2013. december 13.(*)
„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Albániában informatikai infrastruktúra és elektronikus kormányzati szolgáltatások kialakítása céljából nyújtott segítség – Valamely ajánlattevő ajánlatának elutasítása – Átláthatóság – Indokolási kötelezettség”
A T‑165/12. sz. ügyben,
a European Dynamics Luxemburg SA (székhelye: Ettelbrück [Luxemburg]),
az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (székhelye: Athén [Görögország])
(képviseli őket: V. Christianos ügyvéd)
felpereseknek
az Európai Bizottság (képviselik: P. van Nuffel és M. Konstantinidis, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a Bizottság EuropeAid/131431/C/SER/AL sz. meghívásos közbeszerzési eljárásban a felperesek által benyújtott ajánlatot elutasító, 2012. február 8‑i CMS/cms D(2012)/00008. sz. határozatának a megsemmisítésére irányuló kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács),
tagjai: S. Frimodt Nielsen, elnökként eljáró bíró, M. Kancheva (előadó) és E. Buttigieg bírák,
hivatalvezető: S. Spyropoulos tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. június 11‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
A jogvita előzményei
1 A felperesek, a European Dynamics Luxembourg SA és az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE, ettelbrücki (Luxembourg) székhelyű, a luxemburgi jog szerinti társaság, illetve athéni (Görögország) székhelyű, a görög jog szerinti társaság.
2 2011. május 11‑én az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus változatában (HL/S 90. sz.) a EuropeAid/131431/C/SER/AL hivatkozást tartalmazó ajánlati felhívásra (a továbbiakban: ajánlati felhívás) vonatkozó előzetes tájékoztatót tettek közzé. 2011. július 19‑én az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus változatában (HL/S 136. sz.) közbeszerzési eljárást megindító hirdetményt tettek közzé az ajánlati felhívásra vonatkozóan (a továbbiakban: közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény).
3 Az ajánlati felhívás tárgya az innovációs, információtechnológiai és kommunikációs albán minisztériumnak, valamint az albán információs társadalommal foglalkozó nemzeti ügynökségnek Albániában informatikai infrastruktúra és elektronikus kormányzati szolgáltatások kialakítása céljából nyújtott segítség. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása tekintetében eredetileg előírt időszak 18 hónap volt, a költségvetés összege pedig elérte a 2 400 000 eurót.
4 Az ajánlati felhívás az egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17‑i 1085/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 210., 82. o.). létrehozott és szabályozott előcsatlakozási támogatási eszköz keretébe illeszkedik.
5 Az IPA célja segítséget nyújtani több ország – köztük Albánia – részére az Európai Unió előírásaihoz és politikáihoz, valamint az uniós vívmányokhoz a jövőbeli tagság céljából való fokozatos igazodáshoz. Ezt a segítséget – többek között – szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződések Európai Bizottság általi elindítása és odaítélése útján nyújtják, amelyeknek nyertes ajánlattévői az említett szolgáltatásokat a kedvezményezett ország – a jelen esetben Albánia – számára nyújtják.
6 Az ajánlatkérő a kedvezményezett ország, Albánia nevében és javára eljáró Bizottság által képviselt Unió volt.
7 A szerződést két szakaszt – azaz az előzetes kiválasztást és az odaítélést – felölelő meghívásos eljárás keretében a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlatnak kellett odaítélni.
8 Az előzetes kiválasztás céljából az érdekelt személyek 2011. szeptember 2‑ig nyújthatták be a szerződés tárgyának megvalósítását szolgáló pénzügyi, műszaki és szakmai kapacitásukat megállapító bizonyos adatokkal kísért részvételi jelentkezésüket. A részvételi jelentkezések értékelésének végén az értékelő bizottságnak össze kellett állítania a támogatható pályázóknak a négy–nyolc pályázóból álló listáját, és kizárólag ezek azok, amelyeket a Bizottság meg fog hívni az eljárás második szakaszában – azaz a szerződés odaítélésében – való részvételre.
9 2011. augusztus 30‑án a felperesek részvételi jelentkezési dokumentációt nyújtottak be az ajánlati felhívásban a Performance SA társasággal alkotott konzorcium formájában való részvétel céljából.
10 2011. október 12‑i levelében a Bizottság tájékoztatta a European Dynamics Luxembourg SA‑t, konzorciumvezetői minőségében, hogy a konzorcium ajánlata sikeresen teljesítette az előzetes kiválasztás szakaszát. Az odaítélési szakasz lefolytatását pontosító szerződéses dokumentációt csatolták az említett levélhez.
11 Ez a dokumentáció tartalmazta az „Ajánlattevői útmutatót”, a „Szerződéses megállapodástervezetet és a különös feltételeket”, valamint „A szolgáltatási szerződésekre irányadó általános feltételek”, a „Műszaki specifikáció”, a „Szervezés és módszertan”, a „Kulcsfontosságú szakértők”, a „Költségvetés”, illetve a „Formanyomtatványok és más releváns dokumentumok” címet viselő hat mellékletet. E dokumentumok más olyan információkat is tartalmaztak, mint az értékelési szempontokat és az ajánlat benyújtására vonatkozó formanyomtatványt magában foglaló „értékelési táblázat”.
12 Az ajánlattevői útmutató 12. pontjának megfelelően az ajánlatok értékelése két, egymást követő szakaszban zajlott, előbb a műszaki ajánlat értékelésére, majd a pénzügyi ajánlat értékelésére kerül sor.
13 A műszaki ajánlat értékelése az odaítélési szempontokat és súlyozásukat megismétlő értékelési táblázaton alapult. Ily módon a „szervezés és módszertan” címet viselő első szemponttal 70 pontot lehetett szerezni. Ez „a közbeszerzési eljárás lebonyolításának indokolással ellátott elemzése”, a „stratégia”, illetve „a tevékenységek ütemterve” címet viselő további három alszempontra tagolódott. A „kulcsfontosságú szakértők” címet viselő második szempont három, különböző szakterületeken tevékenykedő szakértő kapacitásaira vonatkozott. Az első szakértő volt a „csoportvezető”, a második szakértő volt az „elektronikus dokumentumokért és az elektronikus archiváló rendszerért felelős szakértő”, a harmadik szakértő volt a „portálszakértő”. Az egyes szakértők esetében kiosztható legmagasabb pontszám 14 pont a csoportvezető, 8 az elektronikus dokumentumokért és az elektronikus archiváló rendszerért felelős szakértő, és 8 a portálszakértő esetében, azaz összesen 30 pont. E szakértők mindegyikét a „készségek és kompetenciák”, az „általános szakmai tapasztalat”, illetve a „különleges szakmai tapasztalat” címet viselő három alszempont alapján kellett értékelni.
14 További 20 pontot eredményezhetett a pénzügyi ajánlat értékelése, amelynek feltétele a műszaki ajánlat értékelésén legalább 80 pont megszerzése volt.
15 Az ajánlattevői útmutató 12. pontjának 4. alpontjából kitűnik, hogy az értékelési eljárás egésze bizalmas, figyelemmel a szerződő hatóságnak a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályaira is. Az értékelő bizottság határozatait együttesen hozza, tanácskozásaira zárt üléseken kerül sor, tagjait pedig titoktartás köti. Az említett pont azt is meghatározza, hogy különösen az értékelő jelentéseket és az írásbeli jegyzőkönyveket kizárólag hivatalos célból lehet felhasználni, és azokat nem lehet közölni sem az ajánlattevőkkel, sem pedig – a szerződő hatóságon, a Bizottságon, az Európai Csalás Elleni Hivatalon (OLAF), és az Európai Unió Számvevőszékén kívüli – harmadik féllel.
16 Az ajánlattevői útmutató 8. pontja meghatározta, hogy az ajánlatokat 2011. november 30‑ig kell benyújtani.
17 A felperesek műszaki ajánlatukat, valamint pénzügyi ajánlatukat az előírt határidőn belül benyújtották.
18 2012. február 8‑i levelében a Bizottság a European Dynamics Luxembourgot, konzorciumvezetői minőségében, a következőkről tájékoztatta:
– a konzorcium ajánlata sikertelen, mivel a műszakilag elfogadható ajánlatok közül összességében nem ez volt a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;
– az értékelő bizottság azt ajánlotta, hogy a szerződést a CSI‑Piemonte és az Infosoft Systems Sha alkotta konzorciumnak ítéljék oda;
– a konzorciumnak lehetősége van arra, hogy ezt a határozatot a „Gyakorlati útmutató a Bizottság külső fellépéseivel kapcsolatos szerződéses eljárásokhoz” (a továbbiakban: gyakorlati útmutató) című dokumentum 2.4.15. pontjának megfelelően megtámadja.
19 Ez a levél tartalmazta továbbá a felperesek, illetve a szerződés nyertes ajánlattévője által megszerzett összpontszámot, valamint a pénzügyi ajánlat és a műszaki ajánlat tekintetében kapott pontszámaikat tartalmazó táblázatot is. A műszaki ajánlatot illetően a táblázat tartalmazta a „szervezés és módszertan”, az „1. sz. kulcsfontosságú szakértő”, a „2. sz. kulcsfontosságú szakértő”, és a „3. sz. kulcsfontosságú szakértő” címet viselő szempontok vonatkozásában a felperesek és a szerződés nyertes ajánlattévője által megszerzett pontszámokat.
20 2012. február 10‑i levelükben a felperesek arra kérték a Bizottságot, hogy többek között az alábbi információkat közölje velük:
– az értékelő bizottság részletes jelentésének másolata és e bizottság összetétele;
– a szerződés nyertes ajánlattévőjének ajánlatához képest ajánlataiknak a szervezés és módszertan tekintetében meglévő erősségei és hibái;
– ajánlatuk és a szerződés nyertes ajánlattévőjének ajánlata által megszerzett, részletezett pontszámok a „szervezés és módszertan” címet viselő szempontot, valamint a „kulcsfontosságú szakértők” címet viselő szempontot illetően az egyes értékelési alszempontok tekintetében, valamint e pontszámok indokolása.
21 2012. február 21‑i levelében a Bizottság jelezte, hogy nem tud több információval szolgálni a szerződés nyertes ajánlattévőjével kapcsolatban, mivel ezek az információk bizalmasak, és azokat szakmai felhasználási célra tartják fenn. A Bizottság ebben a levélben azt is jelezte, hogy az értékelő bizottság jelentését (a továbbiakban: értékelő jelentés) nem lehet sem az ajánlattevőkkel, sem pedig az ajánlatkérő meghatalmazott szolgálatain, a Bizottságon és a felügyeleti hatóságokon kívüli harmadik felekkel közölni. E tekintetben emlékeztette a felpereseket a gyakorlati útmutató 3.3.10.5. cikkére. A Bizottság emellett – az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30‑i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.) hivatkozva – pontosította, hogy az értékelő bizottság tagjainak nevét a magánélet és a személyiség integritásának védelméhez fűződő okok miatt nem lehet közzétenni.
22 A Bizottság 2012. február 21‑i levele tartalmazott egy – az együttesen a „szervezés és módszertan” címet viselő szempontot alkotó –, „a közbeszerzési eljárás lebonyolításának indokolással ellátott elemzése”, „stratégia”, illetve „a tevékenységek ütemterve” címet viselő alszempontok, valamint az – együttesen „a kulcsfontosságú szakértők” címet viselő szempontot alkotó – „készségek és kompetenciák”, „általános szakmai tapasztalat”, illetve „különleges szakmai tapasztalat” címet viselő alszempontok tekintetében a felperesek műszaki ajánlata által megszerzett átlagpontokat feltüntető táblázatot.
23 Ami az e táblázatban szereplő pontok indokolását illeti, a Bizottság ugyanezen levélben pontosította, hogy a „szervezés és módszertan” szempontot alkotó három alszempont értékelése a következőt tartalmazta:
– a közbeszerzési eljárás lebonyolításának indokolással ellátott elemzése: „a kulcsfontosságú problémákra vonatkozóan kedvezőtlen általános vélemény, a kockázatelemzés és ‑csökkentés nincs megfelelően meghatározva”;
– stratégia: „a tevékenységek megfelelően részletezett listája, a támogatási szakértők felettébb erőteljes listája. Igencsak versenyképes, szolgáltatási szintű megállapodás”;
– a tevékenységek ütemterve: „a tevékenységek megfelelő általános ütemezése”.
24 A szakértők tekintetében odaítélt pontszámokra vonatkozó indokolást illetően a Bizottság a következőt jelezte: „a csoportvezető, az elektronikus dokumentumokért és az elektronikus archiváló rendszerért felelős szakértő és a portálszakértő tapasztalata, képzettségi szintje és nyelvi kompetenciái a következő értékelést kapták: »általánosan jó szakértelem«”.
25 2012. március 21‑én a felperesek megerősítő kérelmet nyújtottak be a Bizottságnak az 1049/2001 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében, amely arra irányult, hogy a Bizottság közölje velük az értékelő bizottság összetételét, valamint minden egyes értékelési szempont tekintetében az ő pontszámaik és a szerződés nyertes ajánlattévőjének pontszámai közötti összehasonlítást tartalmazó, részletes értékelő jelentés másolatát.
Eljárás és a felek kérelmei
26 A Törvényszék Hivatalához 2012. április 11‑én benyújtott keresetlevelükkel a felperesek előterjesztették a jelen keresetet.
27 A Törvényszék Hivatalához 2012. június 19‑én benyújtott beadványában a Bizottság előterjesztette ellenkérelmét.
28 A Bizottság az eljárás során – 2012. július 25‑i levelében – részlegesen válaszolt a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó, a felperesek által benyújtott megerősítő kérelemre. A Bizottság így átadta a felpereseknek az értékelő jelentést, valamint az említett jelentéshez csatolt hét másik dokumentumot, azaz a jelenléti ívet, az értékelő bizottság előkészítő ülésének jegyzőkönyvét, az ajánlatok felbontásáról szóló jelentést, az értékelési táblázatot, az egyes ajánlatokhoz fűzött észrevételeket, az ajánlattevőkkel folytatott levélváltást, és az igazgatási megfelelés minősítését. A Bizottság mindazonáltal jelezte, hogy az 1049/2001 rendelet) 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján a magánélet és a személyiség integritásának védelméhez fűződő okok miatt bizonyos információkat törölt a szóban forgó dokumentumok összességéből. A Bizottság azt is jelezte, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a kereskedelmi érdekek védelméhez fűződő okok miatt az értékelő jelentésben, az ajánlatok felbontásáról szóló jelentésben, az értékelési táblázatban, az egyes ajánlatokhoz fűzött észrevételekben, valamint az ajánlattevőkkel folytatott levélváltásban szereplő más információkat is törölt.
29 A felperesek és a Bizottság 2012. augusztus 20‑án, illetve október 12‑én nyújtották be válaszukat, illetve viszonválaszukat.
30 A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a Bizottság azon határozatát, amelyben az a jogvita tárgyát képező ajánlati felhívás keretében elutasította ajánlatukat;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
31 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
32 Keresetük alátámasztásául a felperesek három jogalapra hivatkoznak. Az első jogalap az átláthatóság elvének és az arányosság elvének megsértésén alapul, amennyiben a Bizottság nem biztosított a felperesek számára hozzáférést a megtámadott határozat alapjául szolgáló értékelő jelentéshez. A második jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul, egyrészről a felperesek ajánlata, illetve a szerződés nyertes ajánlattévőjének ajánlata által megszerzett pontszámokat, másrészről pedig az utóbbi ajánlatának jellemzőit és előnyeit illetően. A harmadik jogalap lényegében a közbeszerzési eljárás során a szerződéses dokumentáció módosítását tiltó általános elv megsértésén alapul, mivel a Bizottság által 2012. július 25‑én átadott értékelő jelentésből kitűnik, hogy a Bizottság a felperesek ajánlatát a szerződéses dokumentációban elő nem írt alszempontok alapján értékelte.
Az átláthatóság elvének és az arányosság elvének megsértésére alapított, első jogalapról
33 Az első jogalap két részre tagolódik, az első az átláthatóság elvének megsértésén, a második az arányosság elvének megsértésén alapul.
Az átláthatóság elvének megsértéséről
34 A felperesek lényegében azzal érvelnek, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 15. cikkben és az EUMSZ 298. cikkben, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25‑i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.; a továbbiakban: költségvetési rendelet) 89. cikkének (1) bekezdésében szereplő átláthatóság elvét azzal, hogy 2012. február 21‑i levelében megtagadta az értékelő jelentés másolatának részükre való átadását. Ennek megtagadását nem igazolják sem a gyakorlati útmutató, sem a költségvetési rendelet, illetve az általános költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23‑i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 145. o., helyesbítés: HL L 345., 35. o.; a továbbiakban: végrehajtási rendelet) rendelkezései, de még az ajánlattevői útmutató sem.
35 E tekintetben a felperesek mindenekelőtt előadják, hogy pusztán tájékoztató jelleggel bír a gyakorlati útmutató 3.3.10.5. cikke, amely szerint az értékelő jelentés nem közölhető sem az ajánlattevőkkel, sem az ajánlatkérő, az Európai Bizottság és a felügyeleti hatóságok illetékes szolgálatain kívüli harmadik féllel.
36 A felperesek ezután azzal érvelnek, hogy a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése és a végrehajtási rendelet 149. cikkének (3) bekezdése nem kimerítő jelleggel határozza meg azokat a tényezőket, amelyeket az ajánlattevőkkel közölni kell. A Bizottság tehát nem igazolhatja e rendelkezések alapján az értékelő jelentés felperesekkel való közlésének megtagadását. Mindenesetre ezek a rendelkezések nem teszik lehetővé a Bizottság számára, hogy eltérjen az elsődleges jog értékével bíró olyan elvtől, mint az átláthatóság elve.
37 A felperesek végül előadják, hogy az értékelő jelentés velük való közlésének Bizottság általi megtagadását nem igazolhatja az ajánlattevői útmutató 12.4. pontja. Ez a rendelkezés ugyanis ellentmondásos, amennyiben nem engedélyezi az értékelő jelentés ajánlattevőkkel való közlését, ugyanakkor előírja, hogy az ajánlatok értékelésére vonatkozó eljárásra a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos – az átláthatóság elvének megtestesülését képező – jogszabály vonatkozik.
38 A Bizottság nem ért egyet ezzel az érveléssel.
39 Előzetesen meg kell állapítani, hogy az első jogalap nem az 1049/2001 rendelet esetleges megsértésére vonatkozik, amelynek 8. cikke jelzi azokat a körülményeket, amelyek mellett a valamely tagállamban székhellyel rendelkező jogi személy bírósági eljárást indíthat az ugyanezen rendelet alapján kért dokumentumhoz való hozzáférést tőle megtagadó intézménnyel szemben, de csak abban a kérdésben, hogy a szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében az értékelő jelentés másolata felperesekkel való közlésének megtagadása a felperesek által hivatkozott különféle rendelkezések – azaz az EUMSZ 15. cikknek és az EUMSZ 298. cikknek, valamint a költségvetési rendelet 89. cikke (1) bekezdésének – megsértését képezi‑e. Mindazonáltal, mivel az értékelő jelentés közlésének megtagadását illetően a felperesek által kifejtett kifogásokat úgy is lehet érteni, mint amelyek ténylegesen az indokolás elégtelenségére vonatkoznak, azokat a Törvényszék a második jogalap keretében vizsgálja.
40 Mindenesetre a Törvényszék úgy véli, hogy mindjárt az elején el kell utasítani a Bizottság arra alapított érvét, hogy az értékelő jelentés másolatát 2012. július 27‑én, a felperesek által az 1049/2001 rendelet alapján benyújtott megerősítő kérelmet követően közölték a felperesekkel.
41 E tekintetben elegendő megállapítani, hogy – amint az a felperesek 2012. február 10‑i leveléből kitűnik – a megtámadott határozat közlését követően a felperesek kérték a Bizottságot, hogy az uniós közbeszerzési szerződésekre irányadó rendelkezések alapján közölje velük az értékelő jelentést, amit a Bizottság megtagadott, amint az a Bizottság 2012. február 21‑i leveléből kitűnik.
42 Azt is meg kell állapítani, hogy – amint az a Bizottság 2012. július 25‑i leveléből kitűnik – az 1049/2001 rendelet alapján a felperesek által 2012. március 21‑én és április 25‑én benyújtott, a dokumentumokhoz való hozzáférést megerősítő kérelmekre válaszul a Bizottság a felperesekkel az értékelő jelentés olyan változatát közölte, amelyből kitakart bizonyos, állítólagosan bizalmas információkat.
43 Márpedig a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tárgyában az 1049/2001 rendeletben, a közbeszerzési szerződések tárgyában pedig a költségvetési rendeletben meghatározott eljárások autonóm jellegére tekintettel, az a körülmény, hogy a Bizottság a jelen ügyben kedvezően reagált a felperesek értékelő jelentésre vonatkozó hozzáférés iránti kérelmére, nem érinti annak esetleges megállapítását, hogy az említett jelentés szóban forgó közbeszerzési eljárás keretében való közlésének megtagadása sérti az átláhatóság elvét az átláthatóság elvét.
44 Az átláthatóság elvének megsértését illetően emlékeztetni kell arra, hogy a költségvetési rendelet 89. cikke (1) bekezdésének értelmében „[m]inden, a[z uniós] költségvetés által egészében vagy részben finanszírozott közbeszerzési szerződés megfelel az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő elbánás és a megkülönböztetésmentesség elvének”.
45 Ily módon, az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás minden szakaszában köteles gondoskodni az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartásáról, és ebből következően valamennyi ajánlattevő esélyegyenlőségéről (a Bíróság C‑496/99. P. sz., Bizottság kontra CAS Succhi di Frutta ügyben 2004. április 29‑én hozott ítéletének [EBHT 2004., I‑3801. o.] 108. pontja, valamint a Törvényszék T‑203/96. sz., Embassy Limousines & Services kontra Parlament ügyben 1998. december 17‑én hozott ítéletének [EBHT 1998., II‑4239. o.] 85. pontja és a T‑160/03. sz., AFCon Management Consultants és társai kontra Bizottság ügyben 2005. március 17‑én hozott ítéletének (EBHT 2005., II‑981. o.) 75. pontja).
46 Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve, amelynek célja a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozások közötti egészséges és hatékony verseny kialakulásának elősegítése, megköveteli, hogy valamennyi ajánlattevő azonos esélyekkel rendelkezzen ajánlata összeállításakor, és ebből következően azt a követelményt is magában foglalja, hogy valamennyi ajánlattevő tekintetében ugyanazon feltételek vonatkozzanak az ajánlatokra (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑19/00. sz. SIAC Construction ügyben 2001. október 18‑án hozott ítéletének [EBHT 2001., I‑7725. o.] 34. pontját és C‑470/99. sz. Universale‑Bau és társai ügyben 2002. december 12‑én hozott ítéletének [EBHT 2002., I‑11617. o.] 93. pontját).
47 Az ítélkezési gyakorlatból az is kitűnik, hogy az egyenlő bánásmód elve magában foglalja az átláthatóság kötelezettségét ezen alapelv betartásának ellenőrizhetősége érdekében (a Bíróság C‑92/00. sz. HI‑ügyben 2002. június 18‑án hozott ítéletének [EBHT 2002., I‑5553. o.] 45. pontja és a fenti 46. pontban hivatkozott Universale‑Bau és társai ügyben hozott ítéletének 91. pontja).
48 Az átláthatóság ezen elvének alapvető célja, hogy kiküszöbölje az ajánlatkérő részrehajlásának és önkényességének kockázatát. Megköveteli, hogy az odaítélési eljárás valamennyi feltétele és szabálya érthetően, pontosan és egyértelműen legyen megfogalmazva az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban (a fenti 45. pontban hivatkozott Bizottság kontra CAS Succhi di Frutta ügyben hozott ítélet 111. pontja).
49 Az átláthatóság elve tehát magában foglalja azt, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény vagy a dokumentáció megfelelő megértéséhez szükséges valamennyi műszaki információt, amint lehetséges, a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi vállalkozás rendelkezésére bocsássák oly módon, hogy egyfelől minden átlagos szakmai tudással rendelkező ajánlattevő az általános gondosság gyakorlása mellett megértse azok pontos tartalmát, és ugyanúgy tudja értelmezni őket, másfelől lehetővé tegyék az ajánlatkérő számára, hogy ellenőrizze, hogy az ajánlattevők ajánlatai ténylegesen megfelelnek‑e az érintett közbeszerzésre irányadó szempontoknak (a Törvényszék T‑50/05. sz., Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2010. március 19‑én hozott ítéletének [EBHT 2010., II‑1071. o.] 59. pontja).
50 Márpedig meg kell állapítani, hogy – amint az a végrehajtási rendelet 147. cikkéből kitűnik – az értékelő jelentésnek nem az a célja, hogy feltárja az odaítélési eljárás valamennyi feltételét és szabályát, hanem az, hogy ismertesse az értékelő bizottság által elvégzett értékelés eredményét, és e tekintetben különösen az elutasított ajánlattevők nevét és ajánlatuk elutasításának okait, valamint a javasolt ajánlattevő nevét és kiválasztásának indokolását tartalmazza. A szerződés odaítéléséről szóló végső határozatot ezt követően hozza meg az ajánlatkérő a végrehajtási rendelet 147. cikke (3) bekezdésének megfelelően, a határozatnak pedig meg kell felelnie az uniós jogrendben támasztott indokolási követelményeknek.
51 Ebből következik, hogy a jelen ügyben az értékelő jelentés pert megelőző eljárás során történő közlésének Bizottság általi megtagadása eredményeként nem váltak egyenlőtlenné a felperesek és a többi ajánlattevő esélyei az ajánlataikban szereplő feltételek kialakításakor, ami – a fenti 45–49. pontban felidézett ítélkezési gyakorlat tükrében – az átláthatóság elvének megsértését képezné.
52 A fenti megfontolásokból következik, hogy az első jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani.
Az arányosság elvének megsértéséről
53 A felperesek lényegében előadják, hogy az értékelő jelentés bármely eleme közlésének Bizottság általi teljes mértékű és abszolút megtagadása az arányosság elvével is ellentétes.
54 A Bizottság nem ért egyet ezzel az érveléssel.
55 E tekintetben már az elején meg kell állapítani, hogy a felperesek az első jogalapnak ezt a részét válaszukban hozzák fel első alkalommal, és hogy az ekként újnak, így tehát a Törvényszék eljárási szabályzata 48. cikkének 2. §‑a értelmében elfogadhatatlannak minősül, amennyiben a felperesek az elkésettséget nem igazolták az eljárás során felmerülő jogi vagy ténybeli elemekkel.
56 Ebből következik, hogy az első jogalapot részben mint megalapozatlant, részben mint elfogadhatatlant el kell utasítani.
Az indokolási kötelezettség megsértésére alapított, második jogalapról
57 A felperesek lényegében azt róják fel a Bizottságnak, hogy nem közölte velük egyrészről a szerződés nyertes ajánlattévőjének műszaki ajánlata által az értékelési táblázatban szereplő egyes alszempontok alapján megszerzett pontszámokat (lásd a fenti 13. pontot) és ezek indokolását, valamint másrészről a saját műszaki ajánlatuk tekintetében a „kulcsfontosságú szakértők” címet viselő második értékelési szempont kilenc alszempontja alapján kiosztott pontszámok indokolását. A felperesek szerint a Bizottság ily módon nem teljesítette az arra irányuló kötelezettségét, hogy közölje az ezt írásban kérő sikertelen ajánlattevővel a kiválasztott ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, ekként pedig nem teljesítette a megtámadott határozat indokolására irányuló kötelezettségét.
58 A Bizottság előadja, hogy – a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében és a végrehajtási rendelet 149. cikkének (3) bekezdésében támasztott követelményekre tekintettel – a megtámadott határozat megfelelő indokolással rendelkezett.
59 Amennyiben a felperesek által az első jogalappal összefüggésben említett kifogások célja az arra történő hivatkozás, hogy a Bizottság köteles volt közölni velük az értékelő jelentést, előzetesen meg kell állapítani, hogy a közbeszerzési eljárások keretében ezen az alapon a Bizottságra az az egyetlen kötelezettség hárul, hogy ismertesse – akár e dokumentum, akár másik dokumentum útján – az ezt kérő ajánlattevőkkel a kiválasztott ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, valamint a szerződés nyertes ajánlattévőjének nevét.
60 Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a Bizottság, más intézményekhez hasonlóan, széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közbeszerzési eljárásban a szerződés odaítéléséről hozott határozat meghozatala során figyelembe veendő szempontok tekintetében. A bírósági felülvizsgálat e mérlegelési jogkör tekintetében ennélfogva az eljárási és az indokolási szabályok betartásának vizsgálatára, valamint a megállapított tények tárgyi pontosságának, továbbá a nyilvánvaló értékelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának ellenőrzésére korlátozódik (a Törvényszék T‑148/04. sz., TQ3 Travel Solutions Belgium kontra Bizottság ügyben 2005. július 6‑án hozott ítéletének [EBHT 2005., II‑2627. o.] 47. pontja; lásd ebben az értelemben a Bíróság 56/77. sz., Agence européenne d’intérims kontra Bizottság ügyben 1978. november 23‑án hozott ítéletének [EBHT 1978., 2215. o.] 20. pontját).
61 Arra is emlékeztetni kell, hogy amennyiben valamely intézmény széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, az uniós jogrend által az igazgatási eljárásokban biztosított garanciák tiszteletben tartása még nagyobb jelentőséggel bír. E garanciák közé tartozik különösen a hatáskörrel rendelkező intézmény azon kötelezettsége, hogy határozatait megfelelően indokolja. Az uniós bíróság csak így tudja vizsgálni a mérlegelési jogkör gyakorlásának alapjául szolgáló ténybeli és jogi elemek együttes fennállását (a Bíróság C‑269/90. sz., Technische Universität München ügyben 1991. november 21‑én hozott ítéletének [EBHT 1991., I‑5469. o.] 14. pontja és a Törvényszék T‑387/08. sz., Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 9‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé.] 31. pontja).
62 A szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése tekintetében az indokolási kötelezettséget a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése és a végrehajtási rendelet 149. cikke határozza meg pontosan, amelyekből kitűnik, hogy az ajánlatkérő akkor tesz eleget indokolási kötelezettségének, ha először is minden sikertelen ajánlattevőt haladéktalanul tájékoztat ajánlatuk elutasításáról, továbbá minden ajánlattevővel, ez utóbbiak kifejezett kérésére az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított tizenöt napon belül közli a kiválasztott ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, valamint a nyertes ajánlattevő nevét (a Törvényszék T‑447/10. sz., Evropaïki Dynamiki kontra Bíróság ügyben 2012. október 17‑én hozott ítéletének 71. pontja).
63 Ez az eljárási mód megfelel az EUMSZ 296. cikkben foglalt indokolási kötelezettség céljának, amely szerint világosan és egyértelműen kell megjeleníteni a jogi aktus szerzőjének érvelését oly módon, hogy ez egyrészt lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy jogaik érvényesítése érdekében a hozott intézkedés indokait megismerjék, másrészt lehetővé tegye a bíróság számára felülvizsgálati jogkörének gyakorlását (a Törvényszék T‑166/94. sz., Koyo Seiko kontra Tanács ügyben 1995. július 14‑én hozott ítéletének [EBHT 1995., II‑2129. o.] 103. pontja, valamint a fenti 49. pontban hivatkozott Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság ügyben 2010. március 19‑én hozott ítélet 134. pontja).
64 Ezen túlmenően emlékeztetni kell arra, hogy az indokolás követelményét az adott ügy körülményei tükrében kell megítélni, különösen a jogi aktus tartalmának, a felhozott indokok jellegének, és annak tükrében, hogy a címzetteknek és a jogi aktus által közvetlenül és személyükben érintett más személyeknek milyen érdekük fűződhet a magyarázatok megismeréséhez (lásd a Bíróság C‑367/95. P. sz., Bizottság kontra Sytraval és Brink’s France ügyben 1998. április 2‑án hozott ítéletének [EBHT 1998., I‑1719. o.] 63. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).
65 Végül hangsúlyozni kell, hogy az indokolási kötelezettség tiszteletben tartását a kereset benyújtásakor a felperes rendelkezésére álló információk alapján kell megítélni (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑183/00. sz., Strabag Benelux kontra Tanács ügyben 2003. február 25‑én hozott ítéletének [EBHT 2003., II‑135. o.] 58. pontját).
66 A fent említett elvek tükrében kell megvizsgálni azt, hogy a Bizottság megsértette‑e indokolási kötelezettségét. Annak meghatározása céljából, hogy a jelen ügyben teljesültek‑e az indokolási kötelezettségnek a költségvetési rendeletben és a végrehajtási rendeletben előírt követelményei, a Bizottság 2012. február 8‑i és 2012. február 21‑i leveleit kell megvizsgálni, amelyeket a felpereseknek az ajánlatuk elutasítására vonatkozó további információk iránti kérelmét követően küldött a felperesek részére. E tekintetben megjegyzendő, hogy a Bizottság a tárgyaláson egyértelműen jelezte egyrészről azt, hogy a 2012. február 21‑i levél elegendő indokolást tartalmazott a költségvetési rendeletben és a végrehajtási rendeletben előírt kötelezettségek tekintetében, másrészről pedig azt, hogy az általa a felperesek részére átadott értékelő jelentés nem képezi a megtámadott határozat indokolásának valamely elemét. Azt is meg kell jegyezni, hogy az értékelő jelentést a Bizottság először 2012. július 25‑én küldte meg a felperesek számára. Ennélfogva, tekintettel a fenti 65. pontban említett elvre, ezt a dokumentumot első alkalommal a bírósági eljárás során közölték, így azt nem lehet figyelembe venni az indokolás elégséges jellegének értékeléséhez.
A 2012. február 8‑i levélről
67 A jelen ügyben a Bizottság 2012. február 8‑i levelében először is arról tájékoztatta a felpereseket, hogy ajánlatuk nem volt sikeres, mivel a technikailag elfogadható ajánlatok közül nem az volt a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat, másodszor arról tájékoztatta őket, hogy az értékelő bizottság azt ajánlotta, hogy a szerződést két másik ajánlattevő alkotta konzorciumnak ítéljék oda – amely ajánlattevők nevét meg is adta –, harmadszor pedig arról, hogy a felpereseknek lehetőségük van e határozatot a gyakorlati útmutató 2.4.15. pontjának megfelelően megtámadni.
68 Ez a levél a következő táblázatot tartalmazta:
| | Szervezés és módsztertan | 1. Kulcsfontosságú szakértő | 2. Kulcsfontosságú szakértő | 3. Kulcsfontosságú szakértő | Műszaki pontszám x 0,80 | Pénzügyi pontszám x 0,20 | Összpontszám |
Az önök ajánlata | 58,33 | 10,50 | 7,58 | 6,92 | 73,66 | 18,76 | 92,43 |
A kiválasztott ajánlattevő | 65,83 | 12,83 | 6,67 | 5,17 | 80,00 | 19,71 | 99,71 |
69 Meg kell állapítani, hogy ezt a levelet a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően fogalmazták meg. Mindemellett emlékeztetni kell arra, hogy ez a rendelkezés azt is megköveteli az ajánlatkérőtől, hogy tájékoztassa a kiválasztott pályázat jellemzőiről és viszonylagos előnyeiről azokat a sikertelen ajánlattevőket, akiknek a pályázata elfogadható, és akik ezt írásban kérik.
A 2012. február 21‑i levélről
70 A felpereseknek többek között az ajánlatuknak a szervezés és módszertan tekintetében – a szerződés nyertes ajánlattévőjéhez képest – meglévő erősségeire és hibáira, valamint a „szervezés és módszertan” címet viselő szempontot és a „kulcsfontosságú szakértők” címet viselő szempontot illetően minden egyes értékelési alszempont tekintetében ajánlatuk és a szerződés nyertes ajánlattévőjének ajánlata által megszerzett pontszámokra, valamint e pontszámok indokolására vonatkozó információk megszerzésére irányuló 2012. február 10‑i kérelmét követően a Bizottság 2012. február 21‑én második levelet küldött számukra.
71 E levelet illetően elsősorban meg kell állapítani, hogy a Bizottság a felperesek 2012. február 10‑i írásbeli kérelmére az annak kézhezvételétől számított, a végrehajtási rendelet 149. cikkének (2) bekezdésében előírt maximum tizenöt naptári napos határidőt tiszteletben tartva válaszolt.
72 Másodsorban tehát azt kell megvizsgálni, hogy a 2012. február 21‑i levél tartalmazza‑e a kiválasztott ajánlatok jellemzőinek és előnyeinek olyan leírását, amely megfelel a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdésének.
73 Ez a levél a következő táblázatot tartalmazta:
| | Maximum | Átlag |
Szervezés és módszertan | | |
a közbeszerzési eljárás lebonyolításának indokolással ellátott elemzése | 10 | 6,67 |
stratégia | 40 | 32,33 |
a tevékenységek ütemterve | 20 | 19,33 |
Összpontszám a „Szervezés és módszertan” szempontra | 70 | 58,33 |
Kulcsfontosságú szakértők | | |
Csoportvezető | (Max. 14 pont) | |
készségek és kompetenciák | 2 | 1,67 |
általános szakmai tapasztalat | 6 | 5,00 |
különleges szakmai tapasztalat | 6 | 3,83 |
| | | 10,50 |
Az elektronikus dokumentumokért és az elektronikus archiváló rendszerért felelős szakértő | (Max. 8 pont) | |
készségek és kompetenciák | 2 | 1,83 |
általános szakmai tapasztalat | 2 | 1,92 |
különleges szakmai tapasztalat | 4 | 3,83 |
| | | 7,58 |
Portálszakértő | (Max. 8 pont) | |
készségek és kompetenciák | 2 | 1,67 |
általános szakmai tapasztalat | 2 | 1,75 |
különleges szakmai tapasztalat | 4 | 3,50 |
| | | 6,92 |
Általános összpontszám | 100 | 83,33 |
74 Ebben a levélben a Bizottság felhívta a felperesek figyelmét arra, hogy a szolgáltatási szerződéseket a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat elve szerint megállapított szempontokon alapuló meghívásos eljárás keretében ítélték oda, és hogy az említett szempontok mind az ajánlat műszaki minőségére, mind pedig annak pénzügyi aspektusára vonatkoztak. A Bizottság azt is pontosította, hogy a felperesek ajánlatához rendelt összpontszám igencsak magas volt, de nem az volt a technikailag elfogadható ajánlatok közül a gazdaságilag összességében legelőnyösebb ajánlat. A Bizottság emellett jelezte a felpereseknek, hogy nem áll módjában biztosítani a felperesek által 2012. február 10‑i levelükben a szerződés nyertes ajánlattévőjének ajánlatára vonatkozóan kért információkat, mivel ezek az információk bizalmasak, és azokat szakmai felhasználási célra tartják fenn.
75 A Bizottság egyebekben közölte a felperesek műszaki ajánlata értékelő bizottság általi értékelésének megfelelő magyarázatokat.
76 Elsősorban a „szervezés és módszertan” címet viselő szempontot illetően a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság minden egyes alszempont tekintetében biztosította a felperesek ajánlatának értékelését. Ily módon, mindenekelőtt a „közbeszerzési eljárás lebonyolításának indokolással ellátott elemzése” címet viselő alszempontot illetően a Bizottság jelezte, hogy az értékelés a következő volt: „a kulcsfontosságú problémákra vonatkozóan kedvezőtlen általános vélemény, a kockázatelemzés és ‑csökkentés nincs megfelelően meghatározva”. A Bizottság ezután pontosította, hogy a „stratégia” címet viselő alszempontot a következőképpen értékelték: „a tevékenységek megfelelően részletezett listája, a támogatási szakértők felettébb erőteljes listája. Igencsak versenyképes szolgáltatási szintű megállapodás”. Végezetül a Bizottság szerint „a tevékenységek ütemterve” címet viselő alszempont esetében az értékelés mindössze ennyi volt: „a tevékenységek megfelelő általános ütemezése”.
77 Másodsorban a „kulcsfontosságú szakértők” címet viselő szempontot illetően a Bizottság pontosította, hogy a felperesek ajánlatát a következőképpen értékelték: „a csoportvezető, az elektronikus dokumentumokért és az elektronikus archiváló rendszerért felelős szakértő és a portálszakértő tapasztalata, képzettségi szintje és nyelvi kompetenciái a következő értékelést kapták: »általánosan jó szakértelem«”.
78 Meg kell állapítani, hogy a 2012. február 21‑i levélben szereplő indokolás nem felelt meg a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdése követelményeinek.
79 Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a fenti 73. pontban említett táblázatban szereplő pontszámok – a Bizottság által a tárgyaláson előadottakkal ellentétben – önmagukban nem képeznek elégséges indokolást.
80 A táblázat persze jelezte a felperesek műszaki ajánlatával kapcsolatos szempontokhoz és alszempontokhoz rendelt pontszámokat. Mivel azonban nem tartalmazta a szerződés nyertes ajánlattevőjének ajánlata által az ugyanezen szempontok és alszempontok tekintetében megszerzett pontszámokat, nem tette lehetővé a felperesek számára a Bizottság által az ő ajánlatukhoz és a szerződés nyertes ajánlattévőjének ajánlatához rendelt pontszámok közvetlen összehasonlítását.
81 Ráadásul önmagukban a pontszámok sem tették lehetővé a felperesek számára, hogy megismerjék azokat az okokat, amelyek miatt ajánlatukhoz épp ennyi pontot rendeltek.
82 Az értékelési táblázatban szereplő odaítélési szempontok alapján – ellentétben a Bizottság által a tárgyaláson előadottakkal – a felperesek nem is érthették a kiosztott pontszámok indokolását. Igaz, hogy az indokolási követelményt az eset körülményei alapján kell értékelni, és hogy ezért azt kell megvizsgálni, hogy a felperesek a szerződéses dokumentációban – például az értékelési táblázatban – szereplő információk alapján megérthették‑e e pontszámok indokolását. E szempontok azonban nem elhanyagolható mérlegelési mozgásteret hagynak a Bizottság számára.
83 Márpedig – a fentiekben kifejtetteknek megfelelően – a Bizottság által a közbeszerzési ajánlatok területén élvezett mérlegelési mozgástér velejárója olyan indokolás, amely a Bizottság értékelésének alapjául szolgáló ténybeli és jogi tényezőkre hivatkozik. A felperesek csak e tényezők tükrében tudják ténylegesen megérteni azokat az indokokat, amelyek miatt ennyi pontszámot kaptak. Csak ilyen indokolás teszi lehetővé számukra tehát azt, hogy érvényesíthessék jogaikat, a Törvényszék számára pedig azt, hogy gyakorolja felülvizsgálati jogkörét (lásd ebben az értelemben a fenti 62. pontban hivatkozott Evropaïki Dynamiki kontra Bíróság ügyben hozott ítélet 92. pontját).
84 Az értékelési táblázatban szereplő odaítélési szempontok által a Bizottság részére biztosított nem elhanyagolható mérlegelési mozgástérre tekintettel a táblázatban feltüntetett pontszámok önmagukban nem képezhettek elégséges indokolást.
85 Ezután meg kell állapítani, hogy a Bizottság által a felperesek ajánlatához fűzött megjegyzésekből érvelése nem tűnik ki világosan és egyértelműen oly módon, hogy a felperesek megismerhessék ajánlatuk elutasításának indokait.
86 Igaz, hogy a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdése nem követeli meg szükségszerűen az ajánlatkérőtől, hogy az értékelő jelentést bocsássa az elutasított ajánlattevő rendelkezésére, vagy hogy elvégezze a kiválasztott ajánlatnak és az elutasított ajánlattevő ajánlatának aprólékos, összehasonlító elemzését. A költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésével ugyanis főszabály szerint nem ellentétes az, hogy valamely ajánlatkérő indokolási kötelezettségét a kiválasztott ajánlatra és az elutasított ajánlatra vonatkozó, kivonatos magyarázatokkal teljesítse (a fenti 62. pontban említett Evropaïki Dynamiki kontra Bíróság ügyben hozott ítélet 95. pontja). A felperesek ezért nem kifogásolhatják a Bizottsággal szemben, hogy a költségvetési rendelet alapján benyújtott kérelmükre válaszul nem közölte velük teljes egészében az értékelő jelentést (az első jogalap alapján végzett értékelést illetően lásd a fenti 39–52. pontot).
87 Ahhoz azonban, hogy az ajánlatkérő magyarázatai megfeleljenek a költségvetési rendelet 100. cikke (2) bekezdése követelményeinek, azoknak elegendően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy a felperesek megismerhessék azokat a ténybeli és jogi elemeket, amelyek alapján az ajánlatkérő az ő ajánlatukat elutasította, valamely másik ajánlattevőét pedig kiválasztotta (a fenti 62. pontban említett Evropaïki Dynamiki kontra Bíróság ügyben hozott ítélet 96. pontja).
88 Márpedig a jelen ügyben a Bizottság megjegyzései nem tették lehetővé a felperesek számára e tényezők megismerését.
89 Egyrészről ugyanis ezek a megjegyzések kizárólag a felperesek ajánlatára vonatkoztak, a szerződés nyertes ajánlattévőjének ajánlatára azonban nem. Másrészről az említett megjegyzések ráadásul nem is tették lehetővé a felpereseknek az ajánlatukhoz rendelt pontszámok megértését.
90 Ily módon, a „kulcsfontosságú szakértők” címet viselő szempontot illetően, a felperesek ajánlatának értékeléséhez a három kulcsfontosságú szakértőre vonatkozóan a Bizottság által tett egyetlen megjegyzés – azaz az „általánosan jó szakértelem” – homályos, és nem tükrözi a felperesek egyes szakértői tekintetében kiosztott pontszámok egyenlőtlenségét. E tekintetben meg kell állapítani, hogy noha a felperesek ajánlata a „csoportvezető” esetében megszerezhető 14 pontból 10,50 pontot kapott, az „elektronikus dokumentumokért és az elektronikus archiváló rendszerért felelős szakértő” esetében megszerezhető 8 pontból 7,58 pontot, a „portálszakértő” esetében megszerezhető 8 pontból pedig 6,92 pontot kapott. Egy ehhez hasonló megjegyzés tehát nem tette lehetővé a felperesek számára, hogy megértsék a „kulcsfontosságú szakértők” címet viselő szempont tekintetében ajánlatukhoz rendelt pontszámokat.
91 Ugyanígy, a „szervezés és módszertan” címet viselő szempontot illetően, a „stratégia” címet viselő alszempontra vonatkozó „a tevékenységek megfelelően részletezett listája, a támogatási szakértők igen erőteljes listája. Igencsak versenyképes szolgáltatási szintű megállapodás” tartalmú megjegyzés igen kedvezőnek tűnik. Ezzel szemben „a tevékenységek ütemterve” címet viselő alszempontra vonatkozó „a tevékenységek megfelelő általános ütemezése” tartalmú megjegyzés mindössze homályosan utal kedvező értékelésre. Márpedig az ilyen megjegyzések nem teszik lehetővé a felperesek számára annak megértését, hogy ajánlatuk a „stratégia” címet viselő alszempont esetében megszerezhető 40 pontból miért csak 32,33 pontot kapott, míg „a tevékenységek ütemterve” címet viselő alszempont esetében megszerezhető 20 pontból 19,33 pontot kapott.
92 „A közbeszerzési eljárás lebonyolításának indokolással ellátott elemzése” címet viselő alszempontra vonatkozó, „a kulcsfontosságú problémákra vonatkozóan kedvezőtlen általános vélemény, a kockázatelemzés és ‑csökkentés nincs megfelelően meghatározva” tartalmú megjegyzés egyébként homályos. Különösen annak megértését nem teszi lehetővé a felperesek számára, hogy „a kulcsfontosságú problémák” felperesek ajánlatában szereplő leírását a Bizottság miért ítélte kedvezőtlennek. Ezenfelül e megjegyzésből a felperesek azt sem érthették meg, hogy ajánlatuk mennyiben nem határozza meg megfelelően a „kockázatelemzést” és „‑csökkentést”.
93 Azt a következtetést kell tehát levonni, hogy a Bizottság megjegyzései még a táblázatban szereplő pontszámokkal együttesen sem képeztek elégséges indokolást.
94 A 2012. február 21‑i levél tehát nem tartalmazott olyan elemeket, amelyek lehetővé tették volna, hogy az a felperesek ajánlatának elutasításáról szóló határozat tekintetében elégséges indokolást képezzen.
95 A fentiekből következik, hogy a Bizottság nem indokolta elégségesen a megtámadott határozatot.
96 Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a Bizottság megsértette a költségvetési rendelet 100. cikkének (2) bekezdésében szereplő indokolási kötelezettségét, ezért a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni.
A lényegében a közbeszerzési eljárás során a szerződéses dokumentáció módosítását tiltó általános elv megsértésére alapított, harmadik jogalapról
97 A felperesek – az első alkalommal a válaszban felhozott – harmadik jogalapjuk keretében azt kifogásolják, hogy a Bizottság lényegében megsértette a közbeszerzési eljárás során a szerződéses dokumentáció módosítását tiltó általános elvet, mivel az ajánlatok benyújtását követően az odaítélési alszempontok tekintetében súlyozást vezetett be, és ajánlatukat e súlyozás alapján értékelte. Ezen új jogalap elfogadhatóságának vizsgálata nélkül, a Törvényszék úgy véli, hogy a jogalap megvizsgálása időelőtti. A felperesek ugyanis a megtámadott határozat elégtelen indokolása miatt nem érvényesíthették jogaikat hatékonyan, a Törvényszék pedig nem tud végleges döntést hozni arról a kérdésről, hogy a szóban forgó súlyozásnak az értékelő bizottság általi alkalmazása hatással járhatott‑e a szóban forgó szerződés odaítélésére. A közbeszerzési eljárás során a szerződéses dokumentáció módosítását tiltó általános elv megsértésére alapított megsemmisítés iránti esetleges kérelmet tehát adott esetben kizárólag a megtámadott határozat helyébe lépő határozatban szereplő indokok tükrében lehet megvizsgálni (lásd ebben az értelemben a Törvényszék T‑57/09. sz., Alfastar Benelux kontra Tanács ügyben 2011. október 20‑án hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 38–41. és 51. pontját, valamint a fent 62. pontban hivatkozott Evropaïki Dynamiki kontra Bíróság ügyben hozott ítéletének 116. pontját).
A költségekről
98 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
99 Mivel a Bizottság pervesztes lett, a felperesek kérelmének megfelelően a Bizottságot kell kötelezni a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (első tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék az Európai Bizottságnak a EuropeAid/131431/C/SER/AL sz. meghívásos közbeszerzési eljárásban a European Dynamics Luxembourg SA és az Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE által benyújtott ajánlatot elutasító, 2012. február 8‑i CMS/cms D(2012)/00008. sz. határozatát megsemmisíti.
2) A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére.
Frimodt Nielsen | Kancheva | Buttigieg |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2013. december 13‑i nyilvános ülésen.
Aláírások