Language of document : ECLI:EU:C:2018:790

A BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK VÉGZÉSE

2018. szeptember 26.(*)

„Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – Beavatkozás – Tagállam – Megengedés”

A C‑78/18. sz. ügyben,

az EUMSZ 258. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt a Bírósághoz 2018. február 6‑án

az Európai Bizottság (képviselik: V. Di Bucci, L. Malferrari és Talabér‑Ritz K., meghatalmazotti minőségben)

felperesnek

Magyarország (képviselik: Fehér M. Z. és Koós G., meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

benyújtott keresete tárgyában,

A BÍRÓSÁG ELNÖKE,

tekintettel J. Malenovský előadó bíró javaslatára,

M. Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1        Keresetlevelében az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy Magyarország az EUMSZ 63. cikknek, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 7., 8. és 12. cikkének alapján fennálló kötelezettségeit megsértve diszkriminatív, szükségtelen és indokolatlan korlátozásokat vezetett be a magyarországi civil szervezeteknek nyújtott külföldi adományok tekintetében a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény [a Magyar Közlöny 2017. évi 93. száma (VI. 19.)] azon rendelkezései szerint, amelyek nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetnek be a civil szervezetek – közvetetten vagy közvetlenül egy bizonyos értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő – egyes kategóriái tekintetében, továbbá amelyek szankciók alkalmazásának lehetőségéről rendelkeznek az e kötelezettségeknek eleget nem tevő szervezetekkel szemben.

2        A Bíróság Hivatalához 2018. augusztus 2‑án benyújtott iratban a Svéd Királyság annak megengedését kérte, hogy az eljárásba a Bizottság kérelmeinek támogatása végett beavatkozhasson.

3        A Bíróság Hivatalához 2018. augusztus 22‑én benyújtott iratban Magyarország előterjesztette az e kérelemre vonatkozó írásbeli észrevételeit, amelyekben kifejezte a lényegében azzal kapcsolatos kétségeit, hogy valamely olyan tagállamnak, mint a Svéd Királyság, fűződik‑e érdeke a Bizottság valamely más tagállam ellen indított olyan kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetben foglalt kérelmeinek támogatása végett való beavatkozás iránti kérelemhez, mint amely a jelen ügy tárgya, figyelembe véve azt, hogy az ilyen típusú beavatkozás kevéssé célszerű, és korlátozott hozzáadott értékkel bír. A Bizottság nem terjesztett elő észrevételeket a számára e célból megállapított határidőn belül.

 A beavatkozási kérelemről

4        A Bíróság eljárási szabályzata 131. cikkének (2) bekezdése értelmében ha a beavatkozási kérelmet az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének első vagy harmadik bekezdése alapján terjesztik elő, az elnök határozatban engedi meg a beavatkozást, és a beavatkozó félnek meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, ha a felek a kézbesítését követő tíz napon belül nem terjesztettek elő a beavatkozási kérelemre vonatkozó észrevételeket, vagy ha ugyanezen a határidőn belül nem jelölnek meg olyan titkos vagy bizalmas iratokat, illetve dokumentumokat, amelyeknek a beavatkozó féllel való közlése megítélésük szerint nekik sérelmet okozna.

5        Az eljárási szabályzat 131. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jelen végzés előző pontjában említettektől eltérő egyéb esetben a Bíróság elnöke a beavatkozási kérelemről végzéssel határoz, vagy azt a Bíróság elé utalja.

6        A jelen esetben meg kell állapítani egyrészt, hogy a Svéd Királyság a beavatkozási kérelmét az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének első bekezdése alapján terjesztette elő, másrészt hogy az egyik fél, nevezetesen Magyarország, e kérelemre vonatkozó észrevételeket terjesztett elő annak kézbesítését követő tíz napon belül, amelyet az eljárási szabályzat 51. cikkében a távolságra tekintettel biztosított tíznapos átalány‑határidővel meghosszabbítottak.

7        E tényezőkre tekintettel az említett kérelemről az eljárási szabályzat 131. cikkének (3) bekezdése alapján végzéssel kell határozni.

8        E tekintetben az Európai Unió Bírósága alapokmánya 40. cikkének első bekezdése úgy rendelkezik, hogy a tagállamok és az Unió intézményei a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokba beavatkozhatnak.

9        E rendelkezésből következik, hogy bármely tagállam és bármely uniós intézmény az uniós bíróságok előtt folyamatban lévő valamennyi eljárásba beavatkozhat, anélkül hogy igazolnia kellene a jogvita kimeneteléhez fűződő érdekét (1980. október 29‑i Roquette Frères kontra Tanács ítélet, 138/79, EU:C:1980:249, 21. pont).

10      Következésképpen a jelen ügyben a Svéd Királyság számára meg kell engedni az eljárásba való beavatkozást, és nem kell mérlegelni sem e tagállamnak e jogvita kimeneteléhez fűződő érdekét, sem azt, hogy a beavatkozása esetlegesen miként befolyásolja az ügy elbírálását, akár a célszerűség, akár a hozzáadott érték szempontjából.

 A beavatkozó fél eljárási jogairól

11      Az eljárási szabályzat 131. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Svéd Királyságnak meg kell küldeni a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratot, – adott esetben – ugyanezen cikk (3) bekezdése alapján e közlésből kizárt titkos vagy bizalmas iratok, illetve dokumentumok kivételével.

12      Az eljárási szabályzat 132. cikkének (1) bekezdése értelmében e tagállam ezenkívül a jelen végzés előző pontjában említett közléstől számított egy hónapon belül nyújthatja be beavatkozási beadványát.

13      Végül a Svéd Királyság szóbeli észrevételeket terjeszthet elő, ha tárgyalás tartására kerül sor.

 A költségekről

14      Az eljárási szabályzat 137. cikke alapján a költségekről az eljárást befejező határozatban kell határozni.

15      A jelen ügyben, mivel a Svéd Királyság beavatkozási kérelmének helyt kell adni, a beavatkozásával kapcsolatos költségekről jelenleg nem kell határozni.

A fenti indokok alapján a Bíróság elnöke a következőképpen határozott:

1)      A Bíróság elnöke megengedi a Svéd Királyság beavatkozását a C78/18. sz. ügyben az Európai Bizottság kérelmeinek támogatása végett.

2)      A hivatalvezető gondoskodik arról, hogy valamennyi eljárási irat másolatát kézbesítsék a Svéd Királyság számára.

3)      A későbbiekben határidőt kell megállapítani a Svéd Királyság számára a kérelmei alátámasztására felhozott jogalapok írásban történő ismertetése céljából.

4)      A Bíróság elnöke a Svéd Királyság beavatkozásával kapcsolatos költségekről jelenleg nem határoz.

Luxembourg, 2018. szeptember 26.

A. Calot Escobar

 

            K. Lenaerts

hivatalvezető

 

      elnök


*      Az eljárás nyelve: magyar.