Language of document : ECLI:EU:C:2021:434

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2021. június 3.(*)

„Előzetes döntéshozatal – Az adatbázisok jogi védelme – 96/9/EK irányelv – 7. cikk – Az adatbázis‑előállítók sui generis joga – Az adatbázis tartalma egészének vagy jelentős részének az előállító engedélye nélkül harmadik fél által történő »kimásolásának« vagy »újrahasznosításának« tilalma – Az interneten szabadon hozzáférhető adatbázis – Állásajánlatok keresésére specializált meta‑keresőmotor – Adatbázis tartalmának kimásolása és/vagy újrahasznosítása – Az adatbázis tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével, illetve előállításával kapcsolatos jelentős ráfordítások sérelme”

A C‑762/19. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Rīgas apgabaltiesas Civillietu tiesas kolēģija (rigai regionális bíróság polgári kollégiuma, Lettország) a Bírósághoz 2019. október 17‑én érkezett, 2019. október 14‑i határozatával terjesztett elő

a „CVOnline Latvia” SIA

és

a „Melons” SIA

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: E. Regan tanácselnök, M. Ilešič (előadó), Juhász E., C. Lycourgos és I. Jarukaitis bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: M. Aleksejev egységvezető,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2020. október 22‑i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        a „CV‑Online Latvia” SIA képviseletében L. Fjodorova és U. Zeltiņš advokāti,

–        a „Melons” SIA képviseletében A. Upenieks,

–        a lett kormány képviseletében kezdetben: V. Soņeca, K. Pommere és L. Juškeviča, később: K. Pommere, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében J. Samnadda és E. Kalniņš, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2021. január 14‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1996. L 77., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 459. o.) 7. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet a „CV‑Online Latvia” SIA (a továbbiakban: CV‑Online) és a „Melons” SIA között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy az utóbbi a keresőmotorja által létrehozott találati listán a CV‑Online weboldalára utaló hiperhivatkozást, valamint az az utóbbi által e weboldal programozásába illesztett metacímkéket tüntetett fel.

 Jogi háttér

 Az uniós jog

3        A 96/9 irányelv (7), (39)–(42) és (47) preambulumbekezdése kimondja:

„(7)      […] az adatbázisok létrehozása jelentős emberi, műszaki és pénzügyi ráfordítást igényel, miközben az adatbázisok az önálló fejlesztéshez szükséges költségek töredékéért másolhatók, illetve hozzáférhetők;

[…]

(39)      mivel amellett, hogy célja az adatbázisok eredeti összeválogatásának, illetve tartalma elrendezésének szerzői jogi védelme, ez az irányelv védi az adatbázis‑előállítókat a tartalom megszerzésével és összegyűjtésével kapcsolatosan eszközölt pénzügyi és szellemi ráfordításaik eredményének jogellenes hasznosítása ellen azáltal, hogy védi az adatbázis egészét, illetve jelentős részét a felhasználók vagy versenytársak által végzett egyes cselekmények ellen;

(40)      mivel ennek a sui generis jognak az a célja, hogy az adatbázis tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével, illetve megjelenítésével kapcsolatos ráfordítások védelmét biztosítsa a védelem korlátozott időtartamára; mivel ez a ráfordítás pénzeszközök rendelkezésre bocsátásából és/vagy idő, munka és energia ráfordításából is állhat;

(41)      mivel a sui generis jog célja, hogy lehetőséget biztosítson az adatbázis előállítója számára annak megakadályozására, hogy az adatbázis egész tartalmát, illetve annak jelentős részét jogosulatlanul kimásolják, és/vagy újrahasznosítsák; mivel az adatbázis előállítója az a személy, aki a kezdeményezést teszi és viseli a befektetés kockázatát; mivel ez az előállító fogalmából kizárja különösen az alvállalkozókat;

(42)      mivel a jogosulatlan kimásolás és/vagy újrahasznosítás megakadályozásának sajátos joga a felhasználó olyan cselekményeire vonatkozik, amelyek meghaladják a jogszerű felhasználás mértékét és ezáltal sérelmesek a ráfordításra nézve; mivel az egész tartalom, illetve annak jelentős része kimásolásának és/vagy felhasználásának megtiltásához való jog nemcsak a jogellenesen előállított versengő termékek előállítására, hanem minden olyan felhasználóra is vonatkozik, aki cselekményei révén mennyiségileg vagy minőségileg értékelhető jelentős kárt okoz a ráfordításra nézve;

[…]

(47)      mivel az információs termékek és szolgáltatások nyújtói közötti verseny ösztönzése érdekében a sui generis jog védelme nem vezethet ahhoz, hogy megkönnyítse az erőfölénnyel való visszaélést, különösen az olyan új termékek és szolgáltatások létrehozása és forgalmazása tekintetében, amelyek szellemi, dokumentációs, műszaki, gazdasági vagy kereskedelmi szempontból többletértékkel rendelkeznek; mivel ennélfogva ezen irányelv rendelkezései nem érintik [az uniós], illetve nemzeti versenyszabályok alkalmazását”.

4        Ezen irányelv „Tárgyi hatály” című I. fejezetében szerepel az 1. cikk, amelynek (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Ez az irányelv a bármilyen formában létrehozott adatbázisok jogi védelméről szól.

(2)      Ennek az irányelvnek az alkalmazásában »adatbázis« az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni.”

5        Az említett irányelv „Sui generis jog” című III. fejezetében a 7. cikk (1), (2) és (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Azon adatbázisok előállítói számára, amelyek tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt, a tagállamok biztosítják a jogot arra, hogy az adatbázis egész tartalmának vagy minőségi és/vagy mennyiségi szempontból jelentős részének kimásolását és/vagy újrahasznosítását megakadályozzák.

(2)      E fejezet alkalmazásában:

a)      »kimásolás«: az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének más hordozóra bármilyen eszközzel, illetve bármilyen formában történő végleges vagy ideiglenes átvitele;

b)      »újrahasznosítás«; az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele bármilyen módon a mű példányainak terjesztése, bérbeadás, on‑line közvetítés vagy egyéb módon történő közvetítése útján. Az adatbázis valamely példányának a jogosult által vagy az ő hozzájárulásával [az Európai Unión] belül történő első eladása kimeríti az adott példány [Unión] belüli viszonteladásának ellenőrzésére vonatkozó jogot.

A nyilvános haszonkölcsönzés nem minősül kimásolásnak, illetve újrahasznosításnak.

[…]

(5)      Az adatbázis tartalmának jelentéktelen része ismételten és rendszeresen nem másolható ki, és/vagy nem hasznosítható újra, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.”

6        Végül az említett irányelv 13. cikke szerint:

„Ez az irányelv nem érinti a különösen […] a versenykorlátozó magatartások jogára és a tisztességtelen versenyre […] vonatkozó rendelkezéseket.”

 A lett jog

7        A 96/9 irányelvnek a sui generis jogra vonatkozó rendelkezéseit a 2004. április 22‑i törvénnyel (Latvijas Vēstnesis, 2004. 69. sz.) módosított, 2000. április 6‑i Autortiesību likums (szerzői jogról szóló törvény; Latvijas Vēstnesis, 2000. 148/150. sz.) 57–62. cikke ültette át a lett jogba.

8        E törvény 57. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja, hogy azon adatbázis előállítójának, amelynek megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása mennyiségileg vagy minőségileg jelentős ráfordítással járt (5. cikk (2) bekezdése), azt a természetes vagy jogi személyt kell tekinteni, aki az adatbázis létrehozását kezdeményezte, és vállalta az ezzel járó befektetési kockázatot. Az adatbázis előállítója jogosult megtiltani, hogy az adatbázis tartalmának egésze, illetve (minőségi vagy mennyiségi szempontból) jelentős része tekintetében az alábbi tevékenységeket végezzék:

1.      kimásolás, amely az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének bármely más hordozóra, illetve bármilyen formában történő végleges vagy ideiglenes (átmeneti) átvitele;

2.      újrahasznosítás, amely az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele bármilyen módon a mű példányainak terjesztése, bérbeadás, on‑line közvetítés vagy egyéb módon történő közvetítése útján.

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

9        A CV‑Online lett jog szerint létrejött társaság üzemelteti a www.cv.lv honlapot. Ez a honlap magában foglalja a CV‑Online által kifejlesztett és rendszeresen frissített adatbázist, amely munkáltatók által közzétett álláshirdetéseket tartalmaz.

10      A www.cv.lv internetes honlap egyébiránt „mikroadat” (microdata) típusú metacímkékkel (meta tags) van ellátva. E címkék, amelyek a CV‑Online internetes oldalának megnyitásakor nem láthatók, lehetővé teszik az internetes keresőmotorok számára, hogy jobban azonosítani tudják az egyes oldalak tartalmát azok helyes indexelése érdekében. A CV‑Online internetes honlapja esetében e metacímkék az adatbázisban szereplő minden egyes álláshirdetés esetében a következő kulcsszavakat tartalmazzák: a „pozíció megnevezése”, a „vállalkozás neve”, a „munkavégzés helye” és a „hirdetés közzétételének napja”.

11      A Melons, szintén lett jog szerint működő társaság üzemelteti a www.kurdarbs.lv internetes honlapot, amely álláshirdetésekre specializált keresőmotor. E keresőmotor különböző szempontok, így a pozíció típusa és a munkavégzés helye alapján több, álláshirdetéseket tartalmazó internetes honlapon történő keresést tesz lehetővé. Hiperhivatkozások útján a www.kurdarbs.lv honlap a keresett adatokat eredetileg közzé tevő internetes honlapokra, köztük a CV‑Online honlapjára irányítja át a felhasználókat. Az ilyen hivatkozásra kattintva a felhasználó többek között hozzáférhet a www.cv.lv honlaphoz annak érdekében, hogy megismerje e honlapot és annak teljes tartalmát. A CV‑Online által a honlapjának programozásába illesztett metacímkékben szereplő adatok szintén megjelennek a Melons specializált keresőmotorjának használata során kapott eredmények listájában.

12      Mivel a CV‑Online úgy ítélte meg, hogy sérül a 96/9 irányelv 7. cikkében előírt sui generis joga, keresetet indított a Melons ellen. Azt állítja, hogy a Melons a www.cv.lv honlapon található adatbázis tartalmának jelentős részét „kimásolja” és „újrahasznosítja”.

13      Az elsőfokú bíróság megállapította e jog megsértését azon indok alapján, hogy megvalósul CV‑Online adatbázisának „újrahasznosítása”.

14      A Melons fellebbezést nyújtott be az elsőfokú ítélettel szemben a Rīgas apgabaltiesas Civillietu tiesas kolēģija (a rigai regionális bíróság polgári kollégiuma, Lettország) előtt. Hangsúlyozza, hogy internetes honlapja nem biztosít online közvetítést, azaz nem „valós időben” működik. Egyébiránt arra hivatkozik, hogy különbséget kell tenni a www.cv.lv honlap és az utóbbiban foglalt adatbázis között. E tekintetben kifejti, hogy a CV‑Online által használt metacímkék révén jelennek meg az állásajánlatokra vonatkozó adatok a www.kurdarbs.lv keresőmotor segítségével kapott eredményekben. Márpedig e metacímkék nem képezik részét az adatbázisnak. A CV‑Online éppen azért illesztette be az említett metacímkéket a honlapja programozásába, mert azt szeretné, hogy a keresőmotorok megmutassák ezeket az információkat.

15      E körülmények között a Rīgas apgabaltiesas Civillietu tiesas kolēģija (a rigai regionális bíróság polgári kollégiuma, Lettország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)      Úgy kell‑e értelmezni az alperes tevékenységét, amely abban áll, hogy a végső fogyasztót egy hiperhivatkozás révén átirányítja a felperes internetes oldalára, ahol álláshirdetések adatbázisa tekinthető meg, hogy az [a 96/9 irányelv] 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti »újrahasznosítás« – azaz az adatbázis egyéb módon történő közvetítésére irányuló újrahasznosítás – fogalommeghatározásának körébe tartozik?

2)      Úgy kell‑e értelmezni a metacímkéket tartalmazó, az alperes keresőmotorjában megjelenő információt, hogy az [a 96/9 irányelv] 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti »kimásolás« fogalommeghatározásának, konkrétabban az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének más hordozóra bármilyen eszközzel, illetve bármilyen formában történő végleges vagy ideiglenes átvitelének körébe tartozik?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

16      Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az EUMSZ 267. cikkel bevezetett együttműködési eljárás keretében a Bíróság feladata, hogy a nemzeti bíróságnak az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon. Ennek érdekében adott esetben a Bíróságnak át kell fogalmaznia az elé terjesztett kérdéseket (2020. november 25‑i SABAM ítélet, C‑372/19, EU:C:2020:959, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

17      A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó kérdéskör valamely specializált keresőmotor működésének a 96/9 irányelv 7. cikkében szereplő sui generis joggal való összeegyeztethetőségét érinti. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság közelebbről arra keresi a választ, hogy egyrészről olyan hiperhivatkozásnak valamely specializált keresőmotor általi megjelenítése, amely e keresőmotor felhasználóját egy harmadik fél által szolgáltatott olyan internetes honlapra irányítja, ahol álláshirdetésekre vonatkozó adatbázis tartalma tekinthető meg, a 96/9 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő „újrahasznosítás” fogalommeghatározásának körébe tartozik‑e, másrészről az ezen internetes honlap metacímkéiből származó azon adatokat, amelyeket az említett keresőmotor megjelenít, úgy kell‑e értelmezni, hogy azok a fenti irányelv 7. cikke (2) bekezdésének a) pontjában szereplő „kimásolás” fogalommeghatározásának körébe.

18      A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a Bíróság által a 96/9 irányelv 7. cikkével kapcsolatban hozott ítéletek (lásd többek között: 2013. december 19‑i Innoweb ítélet, C‑202/12, EU:C:2013:850), nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy az e cikk értelmében vett „kimásolásról” vagy „újrahasznosításról” van‑e szó, ha – mint a jelen esetben – a specializált keresőmotor üzemeltetője az e keresőmotor használata révén kapott eredmények listájában egyrészt harmadik fél által szolgáltatott és adatbázist tartalmazó internetes honlapra irányító hiperhivatkozást, másrészt pedig azon metacímkékből származó információkat tüntet fel, amelyeket ezen adatbázis előállítója illesztett be a saját internetes honlapjának programozásába.

19      E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a jelen ügyben azon állásajánlatok kiválasztása, amelyekre a hiperhivatkozások mutatnak, a Melon által szolgáltatott specializált keresőmotor segítségével történik. E keresőmotor a saját szerverén indexeli és lemásolja az állásajánlatokat tartalmazó olyan internetes honlapok tartalmát, mint amilyen a www.cv.lv honlap, majd ezt követően lehetővé teszi az ezen indexelt tartalomban való keresést olyan szempontok alapján mint az állás jellege vagy a munkavégzés helye.

20      E körülmények között meg kell állapítani, hogy e két kérdéssel, amelyeket együttesen kell vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 96/9 irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az adatbázisok tartalmának keresésére specializált olyan internetes keresőmotor, amely az interneten szabadon hozzáférhető adatbázis egészét vagy jelentős részét lemásolja és indexeli, majd lehetővé teszi a felhasználói számára, hogy a saját internetes honlapján ezen adatbázisban az utóbbi tartalma szempontjából releváns szempontok alapján keresést végezzenek, ezen adatbázis tartalmának a fenti rendelkezés értelmében vett „kimásolását” és „újrahasznosítását” végzi, és hogy az ilyen adatbázis előállítója jogosult ugyanezen adatbázis ilyen kimásolását vagy újrahasznosítását megtiltani.

21      E kérdések megválaszolása érdekében először is pontosítani kell a sui generis jog oltalmának a 96/9 irányelvből eredő terjedelmét és célját.

22      E tekintetben különösen a 96/9 irányelv (40) és (41) preambulumbekezdéséből következik, hogy e sui generis jog célja, hogy az adatbázis tartalmának megszerzésével, ellenőrzésével, illetve megjelenítésével kapcsolatos jelentős ráfordítások védelmét biztosítsa a védelem korlátozott időtartamára, azáltal hogy lehetőséget ad az adatbázis előállítójának az adatbázis tartalma egésze vagy jelentős része jogosulatlan kimásolásának vagy újrahasznosításának megakadályozására. A Bíróság ugyanis kifejtette, hogy a 96/9 irányelv 7. cikkében előírt jog azt a célt szolgálja, hogy garantálja a kezdeményezést, valamint az emberi, technikai és/vagy anyagi erőforrások terén az adatbázis összeállításáért és működtetéséért jelentős ráfordítás kockázatát felvállaló személynek ráfordításainak megtérülését, védve őt e ráfordítás eredményeinek jogosulatlan felhasználásával szemben (2013. december 19‑i Innoweb ítélet, C‑202/12, EU:C:2013:850, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

23      Amint azt a Bíróság szintén megállapította, többek között a 96/9 irányelv (39), (42) és (48) preambulumbekezdésére támaszkodva, az uniós jogalkotó által a sui generis jog bevezetésével elérni kívánt cél tehát az adattároló és az adatfeldolgozó rendszerek megalkotásának ösztönzése annak érdekében, hogy segítsék az információs piac kiépülését egy olyan összefüggésben, amelyet az évente előállított és feldolgozott adatok mennyiségének valamennyi tevékenységi ágban történő gyorsuló növekedése jellemez (2013. december 19‑i Innoweb ítélet, C‑202/12, EU:C:2013:850, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24      Először is azon feltételeket illetően, amelyek mellett az adatbázis a 96/9 irányelv 7. cikke szerinti sui generis jog védelme alá tartozhat, meg kell állapítani, hogy e cikk értelmében valamely adatbázis e jog által biztosított védelme csak akkor igazolható, ha ezen adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése, illetve előállítása minőségileg vagy mennyiségileg jelentős ráfordítással járt (lásd ebben az értelemben: 2013. december 19‑i Innoweb ítélet, C‑202/12, EU:C:2013:850, 22. pont).

25      A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos ráfordítás a meglévő tartalmi elemek keresésére és az említett adatbázisban történő összegyűjtésére felhasznált pénzeszközöket érinti, kivéve azon pénzeszközöket, amelyeket e tartalmi elemek létrehozására használtak fel (2004. november 9‑i The British Horseracing Board és társai ítélet, C‑203/02, EU:C:2004:695, 31. pont; 2004. november 9‑i Fixtures Marketing ítélet, C‑338/02, EU:C:2004:696, 24. pont).

26      Ezt követően az adatbázis tartalmának ellenőrzésével kapcsolatos ráfordítás fogalmát akként kell értelmezni, mint amely olyan pénzeszközökre vonatkozik, amelyeket az említett adatbázist alkotó információk megbízhatóságának biztosítása érdekében a keresett tartalmi elemek pontosságának ellenőrzésére használnak fel ezen adatbázis létrehozása során, valamint működtetésének időtartama alatt (2004. november 9‑i The British Horseracing Board és társai ítélet, C‑203/02, EU:C:2004:695, 34. pont).

27      Végezetül, az adatbázis tartalmának előállításával kapcsolatos ráfordítás fogalma magában foglalja azon pénzeszközöket, amelyek az említett adatbázis információfeldolgozó funkciójának biztosítására irányulnak, tudniillik amelyeket ezen adatbázis tartalmi elemeinek valamely módszer vagy rendszer szerinti elrendezésére, valamint azok egyedi hozzáférhetőségének megszervezésére használnak fel (2004. november 9‑i Fixtures Marketing ítélet, C‑338/02, EU:C:2004:696, 27. pont; 2004. november 9‑i Fixtures Marketing ítélet, C‑444/02, EU:C:2004:697, 43. pont; 2004. november 9‑i Fixtures Marketing ítélet, C‑46/02, EU:C:2004:694, 37. pont).

28      Mivel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések azon az előfeltevésen alapulnak, hogy a CV‑Online adatbázisa megfelel a jelen ítélet 24. pontjában említett feltételnek, adott esetben a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy teljesülnek‑e a 96/9 irányelv 7. cikkében a sui generis jog által biztosított védelem megszerzéséhez előírt feltételek, ideértve azt is, hogy a CV‑Online által szolgáltatott metacímkék önmagukban véve a védelem alatt álló adatbázis jelentős részének tekinthetők‑e.

29      Másodszor azon szempontokat illetően, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a felhasználó valamely cselekménye a 96/9 irányelv értelmében vett „kimásolásnak”, illetve „újrahasznosításnak” minősül‑e, emlékeztetni kell arra, hogy a „kimásolás” fogalmát ezen irányelv 7. cikke (2) bekezdésének a) pontja úgy határozza meg, mint amely „az „adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének más hordozóra bármilyen eszközzel, illetve bármilyen formában történő végleges vagy ideiglenes átvitele”. Ugyanezen irányelv 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „újrahasznosítás” fogalma a következőre vonatkozik: „az adatbázis tartalma egészének vagy egy jelentős részének a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele bármilyen módon a mű példányainak terjesztése, bérbeadás, on‑line közvetítés vagy egyéb módon történő közvetítése útján”.

30      Az uniós jogalkotó által a sui generis jog bevezetésével elérni kívánt célt alapul véve a Bíróság mind az „újrahasznosítás” (lásd ebben az értelemben: 2013. december 19‑i Innoweb ítélet, C‑202/12, EU:C:2013:850, 33. és 34. pont), mind pedig a „kimásolás” (lásd ebben az értelemben: 2008. október 9‑i Directmedia Publishing ítélet, C‑304/07, EU:C:2008:552, 31. és 32. pont) fogalmát tágan értelmezte.

31      A Bíróság ítélkezési gyakorlatából tehát kitűnik, hogy a „kimásolás” és az „újrahasznosítás” fogalmát akként kell értelmezni, hogy azok olyan cselekményekre vonatkoznak, mint az adatbázis létrehozójának ráfordításaiból származó eredményeknek a hozzájárulása nélküli felhasználása és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, amelyek ezáltal megfosztják a létrehozó személyt az e ráfordítások költségeinek megtérülését biztosító jövedelemtől (2004. november 9‑i The British Horseracing Board és társai ítélet, C‑203/02, EU:C:2004:695, 51. pont).

32      Ami közelebbről a specializált keresőmotor működését illeti, a Bíróság megállapította, hogy a különös meta‑keresőmotor üzemeltetője egy harmadik személyhez tartozó internetes honlap részét képező adatbázis tartalma egészének vagy jelentős részének a 96/9 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett „újrafelhasználását” végzi akkor, amikor meghatározatlan számú végső felhasználó számára olyan eszközt biztosít, amely lehetővé teszi az ezen adatbázisban szereplő adatok átvizsgálását, és ennek következtében ezen adatbázis tartalmához az előállítója által szándékozottól eltérő módon hozzáférést kínál. A Bíróság hangsúlyozta, hogy az ilyen tevékenység sérti az adatbázis előállítójának sui generis jogát, mivel ezen előállítót megfosztja a ráfordítása költségeinek megtérülését lehetővé tévő jövedelemtől. Ilyen esetben ugyanis a felhasználónak már nem szükséges felkeresnie az érintett harmadik fél adatbázisának kezdőlapját és keresési űrlapját, mivel ezt az adatbázist közvetlenül a meta‑keresőmotor üzemeltetője által nyújtott szolgáltatás igénybevételével is át tudja vizsgálni (lásd ebben az értelemben: 2013. december 19‑i Innoweb ítélet, C‑202/12, EU:C:2013:850, 40–42. pont).

33      A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból és az alapeljárásban részt vevő felek észrevételeiből, valamint a tárgyaláson szerzett és a főtanácsnok által az indítványának 33. pontjában kiemelt információkból az következik, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló specializált keresőmotor nem használja fel azon internetes honlapok keresési űrlapjait, amelyeken keresést tesz lehetővé, és a felhasználói lekéréseit nem fordítja le valós időben az ezen űrlapok által használt szempontokra. Mindazonáltal rendszeresen indexeli ezeket a honlapokat, és a saját szerverein tárolja azok másolatát. Továbbá a saját keresési űrlapja segítségével lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az általa javasolt szempontok szerint végezzenek keresést, és e keresés az indexelt adatok között megy végbe.

34      Jóllehet az alapügyben szereplőhöz hasonló keresőmotor működése eltér a 2013. december 19‑i Innoweb ítélet (C‑202/12, EU:C:2013:850) alapjául szolgáló ügy tárgyát képező keresőmotor működésétől, e keresőmotor azonban szintén lehetővé teszi, hogy az érintett adatbázis előállítója által meghatározottól eltérő módon több adatbázis, köztük a CV‑Online adatbázisának teljes tartalmát egyidejűleg átvizsgálják oly módon, hogy e tartalmat a saját felhasználóik rendelkezésére bocsátják. E specializált keresőmotor azzal, hogy egyidejűleg több adatbázisban való keresést tesz lehetővé az álláskeresők szempontjából releváns szempontok alapján, a felhasználók számára lehetőséget ad arra, hogy a saját internetes honlapján hozzáférjenek az ezen adatbázisokban szereplő állásajánlatokhoz.

35      Az alapügyben szóban forgóhoz hasonló keresőmotor ily módon lehetővé teszi az interneten szabadon hozzáférhető adatbázisokban szereplő valamennyi adat – köztük a CV‑Online internetes honlapjának – átvizsgálását, és a felhasználói számára az ezen adatbázisok teljes tartalmához az előállító által meghatározottól eltérő módon hozzáférést biztosít. Ezenkívül ezen adatok hozzáférhetővé tétele a 96/9 irányelv 7. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a nyilvánosság számára történik, mivel ilyen keresőmotort bárki használhat. (lásd ebben az értelemben: 2013. december 19‑i Innoweb ítélet, C‑202/12, EU:C:2013:850, 51. pont).

36      Ráadásul e keresőmotor az internetes honlapok tartalmának indexelésével és saját szerverére történő másolásával az e honlapok részét képező adatbázisok tartalmát egy másik hordozóra helyezi át.

37      Ebből következik, hogy az érintett adatbázisok lényeges tartalmának ilyen áthelyezése, és ezen adatoknak a nyilvánosság számára – az adatbázist összeállító személy hozzájárulása nélkül – történő hozzáférhetővé tétele ezen adatbázisoknak a 96/9 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében megtiltott kimásolását és újrahasznosítását valósítja meg, feltéve, hogy e cselekmények megfosztják e személyt az említett ráfordítás költségeinek megtérülését lehetővé tévő jövedelemtől. Ahogyan azt a főtanácsnok az indítványának 36. pontjában hangsúlyozta, a CV‑Online internetes honlapján szereplő hirdetésekre mutató hiperhivatkozások elérhetővé tétele, és az e honlap metacímkéiben található adatok lemásolása az említett kimásolásnak és újrahasznosításnak csupán másodlagos jelentőségű, külső megnyilvánulásai.

38      Ennélfogva azt is meg kell vizsgálni, hogy a jelen ítélet 35. és 36. pontjában említett cselekmények veszélyeztetik‑e azon személy ráfordítását, aki a másik adathordozóra áthelyezett és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett adatbázist összeállította.

39      E tekintetben a Bíróság már megállapította, hogy a 96/9 irányelv 7. cikkében előírt sui generis jog célja, hogy az adatbázist összeállító személyt megvédje a felhasználó olyan cselekményeitől, amelyek meghaladják a jogszerű felhasználás mértékét és ezáltal sérelmesek e személy ráfordítására nézve (lásd ebben az értelemben: 2004. november 9‑i The British Horseracing Board és társai ítélet, C‑203/02, EU:C:2004:695, 45. és 46. pont). Ennek keretében a 96/9 irányelv (42) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 7. cikke (1) bekezdésének célja annak elkerülése, hogy valamely felhasználó cselekményei révén mennyiségileg vagy minőségileg értékelhető jelentős kárt okozzon a ráfordításra nézve (lásd ebben az értelemben: 2004. november 9‑i The British Horseracing Board és társai ítélet, C‑203/02, EU:C:2004:695, 69. pont).

40      A Bíróság azt is kimondta, hogy az adatbázis előállítója védelmet élvez a különös meta‑keresőmotor üzemeltetőjének olyan tevékenységével szemben, amely közel áll a jogellenesen előállított versengő termékeknek a 96/9 irányelv (42) preambulumbekezdésében említett előállításához (lásd ebben az értelemben: 2013. december 19‑i Innoweb ítélet, C‑202/12, EU:C:2013:850, 48. pont). Az ilyen tevékenység folytán ugyanis felmerül az a kockázat, hogy az említett előállítók elesnek a bevételektől, és ily módon megfosztják őket az adatbázisok összeállításában és működtetésében rejlő ráfordítás költségeinek megtérülését biztosító jövedelemtől (lásd ebben az értelemben: 2013. december 19‑i Innoweb ítélet (C‑202/12, EU:C:2013:850, 41–43. pont).

41      E tekintetben megfelelő egyensúlyt kell teremteni egyrészt az adatbázis‑előállítók azon jogos érdeke között, hogy elérhessék jelentős ráfordításaik megtérülését, másrészt pedig a felhasználók és az említett előállítók versenytársainak azon jogos érdeke között, hogy az ezen adatbázisokban szereplő adatokhoz hozzáférhessenek, valamint az ezen adatokon alapuló innovatív termékeket hozhassanak létre.

42      Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy az az alapeljárás alpereséhez hasonló internetes tartalomgyűjtők tevékenysége a jogalkotó jelen ítélet 23. pontjában felidézett azon célkitűzésének megvalósítását is lehetővé teszi, hogy az adattároló és az adatfeldolgozó rendszerek megalkotását ösztönözze annak érdekében, hogy segítse az információs piac kiépülését. Amint arra a főtanácsnok indítványának 41. pontjában lényegében rámutatott, e tartalomgyűjtők hozzájárulnak az információs ágazatban hozzáadott értékkel rendelkező áruk és szolgáltatások létrehozásához és forgalmazásához Azáltal, hogy felhasználóiknak olyan egységes felhasználói felületet kínálnak, amely lehetővé teszi, hogy tartalmukat tekintve releváns szempontok alapján több adatbázisban végezzenek keresést, segítik az adatok jobb rendszerezését, és megkönnyítik azok internetes keresését. Továbbá hozzájárulnak a verseny megfelelő működéséhez, valamint az ajánlatok és az árak átláthatóságához.

43      Amint az a jelen ítélet 24. pontjából kitűnik, a 96/9 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése azon adatbázisok számára tartja fenn a sui generis jog által biztosított védelmet, amelyek összeállítása vagy működése minőségi vagy mennyiségi szempontból jelentős ráfordítást igényel.

44      Ebből következik, hogy – amint arra a főtanácsnok az indítványának 43. és 46. pontjában lényegében rámutatott – a fennálló jogos érdekek mérlegelésére vonatkozó fő szempontnak az érintett adatbázist létrehozó személy jelentős ráfordítása lehetséges sérelmének, vagyis annak a kockázatnak kell lennie, hogy e ráfordítás esetleg nem térül meg.

45      Végül hozzá kell tenni, hogy – amint azt a 96/9 irányelv 13. cikke pontosítja – ezen irányelv rendelkezései nem érintik az uniós vagy a tagállami versenyjog szabályait.

46      Az alapügyben tehát a kérdést előterjesztő bíróság feladata – annak érdekében, hogy a CV‑Online azon jogáról határozzon, hogy az utóbbi ezen adatbázis tartalma egészének vagy jelentős részének kimásolását vagy újrahasznosítását megtiltsa – annak a releváns körülmények összességére tekintettel történő vizsgálata, először is hogy az érintett adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy előállítása jelentős ráfordítást igényel‑e, másodszor pedig annak, hogy a szóban forgó kimásolás vagy újrahasznosítás veszélyezteti‑e ezen ráfordítás megtérülését.

47      A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 96/9 irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az adatbázisok tartalmának keresésére specializált olyan internetes keresőmotor, amely az interneten szabadon hozzáférhető adatbázis egészét vagy jelentős részét lemásolja és indexeli, majd lehetővé teszi a felhasználói számára, hogy a saját internetes honlapján ezen adatbázisban az utóbbi tartalma szempontjából releváns szempontok alapján keresést végezzenek, ezen adatbázis tartalmának a fenti rendelkezés értelmében vett „kimásolását” és „újrahasznosítását” végzi, amit az ilyen adatbázis előállítója jogosult megtiltani, ha e cselekmények veszélyeztetik az e tartalom megszerzésével, ellenőrzésével vagy előállításával kapcsolatos ráfordítását, vagyis veszélyt jelentenek e ráfordításnak a szóban forgó adatbázis rendes üzemeltetése melletti megtérülésének lehetőségére, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

 A költségekről

48      Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

Az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az adatbázisok tartalmának keresésére specializált olyan internetes keresőmotor, amely az interneten szabadon hozzáférhető adatbázis egészét vagy jelentős részét lemásolja és indexeli, majd lehetővé teszi a felhasználói számára, hogy a saját internetes honlapján ezen adatbázisban az utóbbi tartalma szempontjából releváns szempontok alapján keresést végezzenek, ezen adatbázis tartalmának a fenti rendelkezés értelmében vett „kimásolását” és „újrahasznosítását” végzi, amit az ilyen adatbázis előállítója jogosult megtiltani, ha e cselekmények veszélyeztetik az e tartalom megszerzésével, ellenőrzésével vagy előállításával kapcsolatos ráfordítását, vagyis veszélyt jelentenek e ráfordításnak a szóban forgó adatbázis rendes üzemeltetése melletti megtérülésének lehetőségére, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: lett.