AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2015. július 8.

F‑34/14. sz. ügy

DP

kontra

Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER)

„Közszolgálat – Az ACER személyi állománya – Szerződéses alkalmazott – A szerződés meghosszabbításának elmaradása – Megsemmisítés iránti kereset – A kereset elfogadhatósága – Az ACER általános végrehajtási rendelkezései 6. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó jogellenességi kifogás az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 85. cikkének (1) bekezdésére tekintettel – Kártérítési kereset – Felmondási idő – Nem vagyoni kár – Kártérítés”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben DP egyrészt az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) igazgatójának 2013. december 20‑i, DP szerződése meghosszabbítását mellőző határozatának megsemmisítését, másrészt pedig az ACER arra való kötelezését kéri, hogy fizessen neki 10 000 eurót az őt állítólagosan ért nem vagyoni kár megtérítése érdekében.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék megsemmisíti az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége igazgatójának 2013. december 20‑i, DP szerződésének meghosszabbítását mellőző határozatát. A Közszolgálati Törvényszék az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét kötelezi, hogy fizessen DP részére 7000 eurót. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a DP részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Fogalom – A bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó minősítés

(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)

2.      Tisztviselők – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek – Kisegítő szerződéses alkalmazott – Az alkalmazás időtartama – Az intézmény mérlegelési jogköre – Általános hatályú belső határozat útján történő korlátozás – Megengedhetőség – Korlátok

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 85. cikk, (1) bekezdés)

3.      Tisztviselők – Személyzeti szabályzat – Általános végrehajtási rendelkezések – Az intézmények hatásköre – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, 110. cikk)

1.      Valamely levél vagy feljegyzés pontos jogi minősítése kizárólag a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, és független a felek akaratától. A személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése szerint panasznak minősül az a levél, amellyel a tisztviselő – anélkül, hogy kifejezetten kérné a kérdéses határozat visszavonását – nyilvánvalóan kifejezi a neki sérelmet okozó határozat vitatására irányuló szándékát. Ebben a tekintetben az aktus tartalma elsőbbséget élvez annak formájával szemben.

(lásd a 28. és 29. pontot)

Hivatkozás:

Bíróság: Politi kontra Európai Képzési Alapítvány ítélet, C‑154/99 P, EU:C:2000:354, 16. pont;

Közszolgálati Törvényszék: Mendes kontra Bizottság ítélet, F‑125/11, EU:F:2013:35, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      Noha az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 85. cikkének (1) bekezdése előírja a szerződés második meghosszabbításának a lehetőségét, nem az érintettet megillető jogról, sem pedig az alkalmazás bizonyos mértékű folyamatosságának biztosításáról, hanem a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság mérlegelési körébe tartozó lehetőségről van szó. Az intézmények ugyanis széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek saját szervezeti egységeik speciális feladataiknak megfelelő kialakítása és a rendelkezésükre álló személyi állomány ehhez igazodó beosztása tekintetében, azzal a feltétellel, hogy a beosztásnak a szolgálat érdekében kell történnie.

Mindazonáltal az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége szerződéses alkalmazottainak felvételét és alkalmazását szabályozó eljárásokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló, ezen ügynökség igazgatótanácsa által hozott határozat 6. cikkének (2) bekezdése a szerződés határozatlan időtartamra történő második meghosszabbítása biztosításának a lehetőségét attól az elengedhetetlen feltételtől teszi függővé, hogy az eredeti szerződésnek, valamint az első meghosszabbításának az összesített időtartama legalább az öt évet elérje. E feltétel teljesítésének hiányában a szerződés kérelemre vagy akár hivatalból történő meghosszabbításával kapcsolatos bármely lehetőség kötelezően kizárt.

Márpedig, amikor valamely intézmény vagy ügynökség a személyzeti szabályzat vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek jogszabályi hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő és kötelező rendelkezéseinek kiegészítésére vagy végrehajtására irányuló általános végrehajtási rendelkezések megalkotására jogosult, a hatáskörrel rendelkező hatóság nem járhat el contra legem – különösen olyan rendelkezések elfogadásával, amelyek alkalmazása ellentétes lenne a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek céljaival, vagy amelyek megfosztanák e rendelkezéseket mindenfajta hatékony érvényesüléstől –, és nem vonhatja ki magát azoknak az általános jogelveknek a tiszteletben tartása alól, mint a megfelelő ügyintézés elve, az egyenlő bánásmód elve, valamint a bizalomvédelem elve.

Ezért az említett határozat 6. cikkének (2) bekezdése korlátozza az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 85. cikke (1) bekezdésének hatályát, amennyiben az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 3a. cikke szerinti szerződéses alkalmazotti szerződés meghosszabbítását illetően egy további feltételt vezet be, amelyet az említett alkalmazási feltételek nem írnak elő, és amely megakadályozza az adminisztráció számára biztosított mérlegelési jogkör gyakorlását, anélkül hogy az ilyen jellegű korlátozás szolgálati érdekből objektíven igazolható lenne. Márpedig valamely ügynökség olyan általános hatályú belső határozata, mint az általános végrehajtási rendelkezésekkel kapcsolatos határozat, a személyzeti szabályzatban vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben előírt kifejezett szabály hatályát erre vonatkozó kifejezett felhatalmazás nélkül jogszerűen nem korlátozhatja.

(lásd az 51–53. és 56. pontot)

Hivatkozás:

Az Európai Unió Törvényszéke: Bizottság kontra Petrilli ítélet, T‑143/09 P, EU:T:2010:531, 31. és 34–36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Bizottság kontra Macchia ítélet, T‑368/12 P, EU:T:2014:266, 49. és 60. pont.

3.      A személyzeti szabályzat 110. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott általános végrehajtási rendelkezések meghatározhatják azokat a szempontokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az adminisztráció számára a diszkrecionális jogköre gyakorlása során útmutatásként szolgáljanak, vagy a személyzeti szabályzat nem egyértelmű rendelkezéseinek hatályát pontosan meghatározzák. Mindazonáltal e végrehajtási rendelkezések a személyzeti szabályzat valamely egyértelmű kifejezésének pontosítása útján jogszerűen nem szűkíthetik a személyzeti szabályzat vagy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatályát, és nem írhatnak elő olyan szabályokat, amelyek eltérnek a jogszabályi hierarchiában náluk magasabb szinten elhelyezkedő rendelkezésektől, mint amilyenek a személyzeti szabályzatnak és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeknek a rendelkezései vagy az általános jogelvek.

(lásd az 54. pontot)

Hivatkozás:

Elsőfokú Bíróság: Brems kontra Tanács ítélet, T‑75/89, EU:T:1990:88, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; Ianniello kontra Bizottság ítélet, T‑308/04, EU:T:2007:347, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.