A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (első tanács)
2010. szeptember 14.
F‑85/09. sz. ügy
Francisco Rossi Ferreras
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Tisztviselők – 2001–2002. évi értékelési időszak – Előmeneteli jelentés – Megsemmisítést kimondó ítélet végrehajtása – Valamely aktus visszavonásának következményei – Célok meghatározása”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben F. Rossi Ferreras a 2001. július 1‑je és 2002. december 31. közötti időszakra szóló előmeneteli jelentésének megsemmisítését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a felperes keresetét elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.
Összefoglaló
1. Megsemmisítés iránti kereset – Megsemmisítést kimondó ítélet – Joghatások – Közigazgatási eljárást befejező aktus megsemmisítésének következményei
(EK 233. cikk)
2. Tisztviselők – Értékelés – Előmeneteli jelentés – Elkészítés
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
3. Tisztviselők – Értékelés – Előmeneteli jelentés – A Bizottság által létrehozott rendszer – A régi és az új rendszer közötti átmenet
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
4. Tisztviselők – Értékelés – Előmeneteli jelentés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
5. Tisztviselők – Értékelés – Előmeneteli jelentés – A megállapítások megváltoztatása a korábbi értékeléshez képest – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)
1. A különböző szakaszokból álló közigazgatási eljárást befejező határozat uniós bíróság általi megsemmisítése nem jár szükségszerűen a megtámadott határozat meghozatalát megelőző teljes eljárás megsemmisítésével, függetlenül a megsemmisítést kimondó ítélet érdemi vagy eljárásjogi indokaitól.
(lásd a 49. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑2/95. sz., Industrie des poudres sphériques kontra Tanács ügyben 1998. október 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1998., II‑3939. o.) 91. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑50/06. sz., Lebedef‑Caponi kontra Bizottság ügyben 2007. április 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑109. o. és II‑A‑1‑597. o.) 37. pontja; F‑46/07. sz., Tzirani kontra Bizottság ügyben 2008. október 22‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑323. o. és II‑A‑1‑1773. o.) 53. pontja.
2. Ha az előmeneteli jelentést szabálytalanul készítették el, mivel az értékelő előzetesen nem folytatta le a szükséges értékelő meghallgatást, e szabálytalanság ténylegesen orvosolható, ha az értékelővel vagy az ellenjegyzővel hivatalos megbeszélést szerveznek, az említett jelentés megszövegezése után, de annak véglegessé válása előtt, amelyen az érintett személy észrevételeket tehet.
(lásd az 53. és 54. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑155/03., T‑157/03. és T‑331/03. sz., Cwik kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑411. o. és II‑1865. o.) 159–161. pontja.
3. A személyzeti szabályzat 43. cikke Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 4. cikkének (1) bekezdéséből és 7. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy a tisztviselő 2001‑2002. évi időszakban nyújtott teljesítményének értékelését a célkitűzések előzetes meghatározásának hiányában is elvégzik. Mindazonáltal e hiány nem zárja ki, hogy a tisztviselőre felettesei konkrét feladatokat bízzanak.
Ilyen körülmények között semmi akadálya annak, hogy az értékelő az értékelő jelentésben a referencia‑időszakra vonatkozóan jelezze, hogy a tisztviselő nem teljesítette a célkitűzéseket, amennyiben ez igaz, mivel a tisztviselő feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, amelyről a tisztviselő tudomást szerzett.
Az ilyen jelentés érvényessége nem kérdőjelezhető meg azon az alapon, hogy a tisztviselőre bízott feladatok nem kellően pontosak ahhoz, hogy szabatosan meg lehessen határozni azok végrehajtásának módját. Ilyen helyzetben ugyanis a tisztviselő kötelessége volna, hogy a szükséges felvilágosításért és tanácsért a feletteséhez forduljon.
(lásd az 55–57. pontot)
4. Az uniós intézmények széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek tisztviselőik munkájának értékelésekor. Következésképpen az értékelő jelentésben szereplő, a tisztviselőre vonatkozó értékítélet nem tartozik a bírósági felülvizsgálat körébe, amely csupán az esetleges formai szabálytalanságokra, az adminisztráció által végzett értékelés nyilvánvaló ténybeli tévedéseire, valamint az esetleges hatáskörrel való visszaélésre vonatkozik.
(lásd a 72. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑249/04. sz., Combescot kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑181. o. és II‑A‑1‑1219. o.) 78. pontja.
5. Az adminisztráció köteles minden értékelő jelentést megfelelően és részletesen indokolni annak érdekében, hogy az érintettnek lehetősége legyen észrevételeket tenni ezen indokolásra; e követelmény tiszteletben tartása még fontosabb, ha az értékelés rosszabb az előző értékelésnél.
Ugyanakkor a tisztviselő teljesítménye egyik referencia‑időszakról a másikra változhat, ezért jelentős eltérésnek kell lennie az egymást követő értékelő jelentések között ahhoz, hogy az értékelő és az ellenjegyző részéről rendkívüli indokolási kötelezettség álljon fenn.
(lásd a 79. és 81. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑187/01. sz., Mellone kontra Bizottság ügyben 2002. június 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑81. o. és II‑389. o.) 27. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑50/04. sz., Micha kontra Bizottság ügyben 2005. október 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑339. o. és II‑1499. o.) 36. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑111/05. sz., Sanchez Ferriz kontra Bizottság ügyben 2007. március 15‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑71. o. és II‑A‑1‑425. o.) 65. pontja; F‑93/08. sz., N kontra Parlament ügyben 2009. november 10‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑433. o. és II‑A‑1‑2339. o.) 86. pontja.