AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(második tanács)

2013. január 23.

F‑24/11. sz. ügy

Nicolas Katrakasas

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – COM/INT/OLAF/09/AD 8 és COM/INT/OLAF/09/AD 10 belső versenyvizsgák – Csalás elleni küzdelem – A szóbeli vizsgára bocsátásról szóló határozat felülvizsgálata – A tartaléklistára való felvételt mellőző határozat felülvizsgálata – A versenyvizsga-kiírással szembeni jogellenességi kifogás – Az oklevelekre és szakmai tapasztalatra vonatkozó feltételek – Névtelenség szabálya – A személyzeti szabályzat 31. cikkének megsértése – Hatáskörrel való visszaélés – Az írásbeli vizsga olyan témája, amely a pályázók valamely csoportjának kedvez – A vizsgabizottság valamely tagjának magatartása a szóbeli vizsga során”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben N. Katrakasas lényegében a COM/INT/OLAF/09/AD 8 belső versenyvizsga vizsgabizottsága 2010. május 11‑i határozatának megsemmisítését kéri, amely a felülvizsgálatot követően megerősítette a tartaléklistára való felvételét mellőző 2010. március 9‑i határozatot.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felperes maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Bizottságnál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – A versenyvizsga tartaléklistájára való felvételt mellőző határozattal szembeni kereset – A versenyvizsga‑kiírás szabálytalanságára való hivatkozás lehetősége a felvétel mellőzésének vitatása érdekében – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Vizsgára bocsátási feltételek – A versenyvizsga‑kiírásban történő rögzítés – A pályázók szakmai tapasztalatának a vizsgabizottság általi értékelése – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 2. és 5. cikk)

3.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Az értékelési szempontok és azok súlyozásának alkalmazása – A vizsgabizottság mérlegelési jogköre

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)

4.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A pályázók képességeinek értékelése – A vizsgabizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)

1.      A felvételi eljárás során a felperes a későbbi olyan aktusokkal szemben benyújtott keresetek esetén, mint a versenyvizsga tartaléklistájára való felvételt mellőző határozat, hivatkozhat az azokhoz szorosan kapcsolódó aktusok szabálytalanságára. Így a Közszolgálati Törvényszék – tekintettel a felvételi eljáráshoz tartozó különböző aktusok egymással való összefüggésére – vizsgálhatja, hogy a megtámadott határozathoz szorosan kapcsolódó előkészítő aktus, mint amilyen a versenyvizsga‑kiírás, esetleg nem jogellenes‑e.

Pontosabban, ha a megfelelő időben meg nem támadott versenyvizsga‑kiírás szabálytalanságára alapított jogalap a megtámadott egyedi határozat indokolására vonatkozik, a kereset elfogadható. A versenyvizsgán részt vevő pályázó ugyanis nem fosztható meg attól a jogától, hogy vitassa a versenyvizsga‑kiírásban meghatározott feltételek végrehajtásával hozott, rá vonatkozó egyedi határozat minden elemének – ideértve az e kiírásban meghatározott elemeket is – megalapozottságát annyiban, amennyiben jogi helyzetét csak e végrehajtási határozat bírálja el egyénileg, és csak e határozat teszi lehetővé, hogy bizonyossággal megtudja, hogy az említett elemek az egyéni érdekeit miként és mennyiben érintik.

Ezzel szemben, amennyiben a megtámadott határozat indokolása és a megfelelő időben meg nem támadott versenyvizsga‑kiírás szabálytalanságára alapított jogalap között nincs szoros összefüggés, meg kell állapítani az említett jogalap elfogadhatatlanságát az eljárási határidőkre vonatkozó eljárásgátló szabályok alkalmazásával, amelyektől ilyen esetekben nem lehet eltérni a jogbiztonság elvének sérelme nélkül.

(lásd a 68., 70. és 71. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 294/84. sz., Adams és társai kontra Bizottság ügyben 1986. március 11‑én hozott ítéletének 17. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑256/01. sz., Pyres kontra Bizottság ügyben 2005. február 15‑én hozott ítéletének 16. pontja; T‑293/03. sz., Giulietti kontra Bizottság ügyben 2006. január 31‑én hozott ítéletének 39., 41. és 42. pontja, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      A versenyvizsga‑bizottság feladata, hogy esetről esetre értékelje, hogy az egyes pályázók szakmai tapasztalata megfelel‑e a versenyvizsga‑kiírásban megkövetelt szintnek. A vizsgabizottság ebben a tekintetben diszkrecionális jogkörrel rendelkezik a személyzeti szabályzatnak a versenyvizsga‑eljárásokra vonatkozó rendelkezései keretében a pályázók korábbi szakmai tapasztalatának megítélésében, e szakmai tapasztalatnak mind a természetét és az időtartamát, mind pedig a betöltendő álláshely követelményeivel való többé vagy kevésbé szoros kapcsolatát illetően. Így a Közszolgálati Törvényszéknek az általa végzett jogszerűségi felülvizsgálat során annak vizsgálatára kell szorítkoznia, hogy e jogkör gyakorlásának keretében nem követtek‑e el nyilvánvaló hibát.

(lásd a 124. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑40/09. sz., Časta kontra Bizottság ügyben 2010. július 1‑jén hozott ítéletének 58. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; F‑57/11. sz., Eklund kontra Bizottság ügyben 2012. október 23‑án hozott ítéletének 50. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

3.      A versenyvizsga‑bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a feladatai ellátására vonatkozóan. Ennélfogva értékelési szempontokat határozhat meg, ha ilyen szempontok nem szerepelnek a versenyvizsga‑kiírásban, illetve ha azok szerepelnek ugyan a versenyvizsga‑kiírásban, de az nem utal az egyes szempontok súlyára, meghatározhatja ez utóbbit is.

(lásd a 136. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék F‑17/08. sz., Wybranowski kontra Bizottság ügyben 2010. július 8‑án hozott ítéletének 32. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

4.      A versenyvizsga‑bizottság által a pályázók ismereteinek és képességeinek vizsgálatakor végzett értékelések összehasonlító jellegűek. Ezen értékelésekben, valamint azon határozatokban, melyekben a vizsgabizottság megállapítja a pályázó sikertelenségét a vizsgán, a pályázó vizsgán tanúsított teljesítményéről alkotott értékítélet nyilvánul meg. Ezen értékelések és határozatok a versenyvizsga‑bizottság széles mérlegelési jogkörébe tartoznak, és ezeket a bíróság csak a versenyvizsga‑bizottság eljárására vonatkozó szabályok megsértése esetén vizsgálhatja felül. Ennélfogva, amennyiben a versenyvizsga‑bizottságnak a pályázó előválogatási vizsgákon való sikertelenségét megállapító határozatának megsemmisítése iránti kereset elbírálása során a felperes nem hivatkozik a vizsgabizottság eljárását szabályozó rendelkezések megsértésére, vagy nem bizonyítja azok sérelmét, a vizsgabizottság által adott értékelés megalapozottságának kérdése kívül esik az uniós bíróság felülvizsgálati hatáskörén.

(lásd a 148., 161. és 184. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑46/93. sz., Michaël‑Chiou kontra Bizottság ügyben 1994. december 1‑jén hozott ítéletének 49. pontja; T‑53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben 2003. január 23‑án hozott ítéletének 91. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; T‑100/04. sz., Giannini kontra Bizottság ügyben 2008. március 12‑én hozott ítéletének 276. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.