A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE
(harmadik tanács)
2011. szeptember 28.
F‑12/11. sz. ügy
André Hecq
kontra
Európai Bizottság
„Közszolgálat – Foglalkozási megbetegedés – Rokkanttá nyilvánítás – A szakmai tevékenység folytatása iránti kérelem – Kártérítési kérelem”
Tárgy: Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben A. Hecq lényegében a Bizottság 2010. április 15‑i hallgatólagos elutasító határozatának megsemmisítését kéri, amely határozatban a Bizottság elutasította a 2009. december 15‑i, az iránti kérelmét, hogy először is folytathassa a szakmai tevékenységét, másodszor fizessék ki neki a következők közötti különbözetet a késedelmi kamatokkal együtt: egyrészt azon díjazás, amelyben akkor részesült volna, ha 2003. augusztus 1‑jével aktív foglalkoztatásban marad, másrészt az ezen időponttól ténylegesen kapott rokkantnyugdíj, harmadszor fizessenek neki 50 000 euró kártérítést.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. A felperes visel minden költséget.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Határidők – Jogvesztés – Újbóli megnyitás – Feltétel – Új és lényeges tény
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (1) bekezdés)
2. Tisztviselők – Szociális biztonság – Baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítás – Rokkantság – Eltérő szabályozások
(Személyzeti szabályzat, 73. és 78. cikk; a baleset és foglalkozási megbetegedés elleni biztosítására vonatkozó szabályzat, 25. cikk)
3. Tisztviselők – Kereset – Kártérítési kereset – Jogalapok – A kinevezésre jogosult hatóság által hozott, a rendelkezésre álló határidő alatt meg nem támadott határozat jogellenessége – Elfogadhatatlanság
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
1. Azzal, hogy a tisztviselő a személyzeti szabályzat 90. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelemmel fordul a kinevezésre jogosult hatósághoz, nem keletkezik újból joga a keresetindítási határidők elteltével jogerőssé vált határozattal szembeni jogorvoslathoz.
Tény, hogy új és lényeges tény felmerülése indokolhatja az ilyen határozat felülvizsgálatára irányuló kérelem előterjesztését.
Mindazonáltal, bár a kinevezésre jogosult hatóság azon határozata, amelyben nem ismeri el az érintett személyzeti szabályzat 73. cikke szerinti rokkantságát, vitathatatlanul új ténynek minősül, a személyzeti szabályzat 78. cikke alapján folytatott eljárás keretében nem tekinthető lényeges ténynek.
(lásd a 41–43. pontot)
Hivatkozás:
A Bíróság 231/84. sz., Valentini kontra Bizottság ügyben 1985. szeptember 26‑án hozott ítéletének 14. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑495/93. sz., Carrer és társai kontra Bíróság ügyben 1994. szeptember 22‑én hozott ítéletének 20. pontja; T‑42/97. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 1998. július 14‑én hozott ítéletének 25. pontja.
2. A tisztviselők baleset vagy foglalkozási megbetegedés elleni biztosítására vonatkozó közös szabályzat 25. cikke szerint a teljes vagy részleges állandó rokkantságnak a személyzeti szabályzat 73. cikke és az említett közös szabályzat alapján történő elismerése semmilyen formában nem érinti a személyzeti szabályzat 78. cikkének alkalmazását, és ez utóbbi cikk alkalmazása sem érinti az említett elismerést. A személyzeti szabályzat 73. és 78. cikkének más a célja, és e cikkek más fogalmakon alapulnak.
(lásd a 44. és 54. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑12/09. sz., A kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 14‑én hozott ítéletének 146–150. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. Az a tisztviselő, aki a megsemmisítés iránti kereset előírt határidőben történő benyújtásával elmulasztotta megtámadni a neki sérelmet okozó aktust, nem pótolhatja e mulasztást, és bizonyos értelemben nem biztosíthat magának újabb keresetindítási határidőket kártérítési kérelem benyújtásával.
Hasonlóképpen az a tisztviselő, aki az előírt határidőben nem támadta meg a kinevezésre jogosult hatóság neki sérelmet okozó határozatát, nem hivatkozhat e határozat állítólagos jogellenességére felelősség megállapítása iránti kereset keretében. Annak a tisztviselőnek, aki a sérelmet okozó aktus jogellenessége alapján kíván akár vagyoni, akár nem vagyoni kártérítés iránti keresetet benyújtani, az ezen aktus közlésétől számított három hónapon belül el kell indítania a pert megelőző eljárást.
(lásd az 50. és 51. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 401/85. sz., Schina kontra Bizottság ügyben 1987. október 7‑én hozott ítéletének 9. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑27/90. sz., Latham kontra Bizottság ügyben 1991. január 24‑én hozott ítéletének 38. pontja; T‑156/89. sz., Valverde Mordt kontra Bíróság ügyben 1991. június 27‑én hozott ítéletének 144. pontja; T‑20/92. sz., Moat kontra Bizottság ügyben 1993. július 13‑án hozott ítéletének 46. pontja; T‑147/04. sz., Ross kontra Bizottság ügyben 2005. június 28‑án hozott ítéletének 48. pontja;
A Közszolgálati Törvényszék F‑4/07. sz., Skoulidi kontra Bizottság ügyben 2008. február 21‑én hozott ítéletének 70. pontja.