A Sąd Okręgowy w Warszawie (Lengyelország) által 2020. december 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M. M. elleni büntetőeljárás

(C-671/20. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Okręgowy w Warszawie

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

M. M.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen az EUSZ 2. cikket és a jogállamiság abban kimondott értékét, az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését, valamint az elsőbbség, a lojális együttműködés és jogbiztonság elvét –, hogy azzal ellentétes, hogy az olyan tagállami szabályozást, mint az ustawa z dnia 27 lipca 2001 r. – Prawo o ustroju sądów powszechnych (a rendes bíróságok szervezetéről szóló, 2001. július 27-i törvény, a továbbiakban: p.u.s.p.) 41b. cikkének 1. és 3. §-át oly módon alkalmazzák, hogy a bíróság elnöke önállóan és bírósági felülvizsgálat nélkül határozhat a bíróság ítélkező testülete összetételének megváltoztatásáról az eredetileg kijelölt ítélkező testület bírája (a regionális bíróság bírája, I. T.) büntetőjogi felelősségre vonásának az Izba Dyscyplinarnához (fegyelmi tanács) hasonló szerv általi engedélyezése alapján, amely különösképpen e bíró tisztsége gyakorlásában történő felfüggesztésére vonatkozik, és amelyhez különösen az arra vonatkozó tilalom kapcsolódik, hogy e bíró a bíróság valamely ítélkező testületének tagja legyen azokban az ügyekben, amelyekben kijelölték – köztük azokban az ügyekben, amelyekben az említett engedély kiadása előtt jelölték ki?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen az első kérdésben hivatkozott rendelkezéseket –, hogy azzal ellentétes:

a)    az olyan tagállami szabályozás, mint a p.u.s.p. 42a. cikkének 1. és 2. §-a és 107. cikke 1. §-ának 3. pontja, amelyek megtiltják a nemzeti bíróság számára, hogy annak ellenőrzése során, hogy e bíróság megfelel-e a törvény alapján történő előzetes létrehozás követelményeinek, vizsgálja a fegyelmi tanács első kérdésben említett engedélyének kötelező erejét és azon jogi körülményeit, amelyek közvetlenül kiváltják a bíróság ítélkező testülete összetételének megváltozását, és egyúttal előírják, hogy e vizsgálat megkísérlése megalapozza a bíró fegyelmi felelősségét?

b)    a Trybunał Konstytucyjnyhoz (alkotmánybíróság, Lengyelország) hasonló nemzeti szerv azon ítélkezési gyakorlata, amely szerint a Lengyel Köztársaság elnökéhez és a Krajowa Rada Sądownictwához (nemzeti igazságszolgáltatási tanács, Lengyelország) hasonló nemzeti szerveknek a fegyelmi tanácshoz hasonló szervek tagjainak kinevezésével kapcsolatos aktusai – a jogsértés súlyától és mértékétől függetlenül – nem tartoznak bírósági felülvizsgálat hatálya alá, a bírói állásra való kinevezés aktusa pedig végleges és megváltoztathatatlan?

Úgy kell-e értelmezni az uniós jogot – különösen az első kérdésben hivatkozott rendelkezéseket –, hogy azzal ellentétes az első kérdésben említett engedély kötelező erejének elismerése, különösen a bíró tisztségének gyakorlásában való felfüggesztése tekintetében, amiatt, hogy azt a fegyelmi tanácshoz hasonló szerv adta ki, ezáltal:

a)    valamennyi állami hatóság (így a kérdést előterjesztő bíróság, valamint a nemzeti bíróság ítélkező testülete összetételének meghatározására és módosítására hatáskörrel rendelkező szervek, különösen a bíróság elnöke) köteles figyelmen kívül hagyni ezt az engedélyt, és köteles lehetővé tenni a nemzeti bíróság azon bírója számára, akivel szemben ezen engedélyt kiadták, hogy e bíróság ítélkező testületének tagja legyen,

b)    az a bíróság, amelynek ítélkező testületében kizárólag amiatt nem vesz részt a döntéshozatalra eredetileg kijelölt bíró, hogy ezen engedély kiterjed rá, nem minősül a törvény alapján korábban létrehozott bíróságnak, és ezáltal nem járhat el „bíróságként” az uniós jog alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos kérdésekben?

A fenti kérdésekre adott válaszok tekintetében jelentőséggel bír-e, hogy a fegyelmi tanács és a Trybunał Konstytucyjny (alkotmánybíróság) a függetlenség hiánya és a tagjaik kinevezésére vonatkozó szabályok megállapított megsértése miatt nem biztosítja a hatékony bírói jogvédelmet?

____________