A Törvényszék (tizedik tanács) T-50/20. sz., PNB Banka kontra EKB ügyben 2021. március 12-én hozott végzése ellen a PNB Banka AS által 2021. május 25-én benyújtott fellebbezés

(C-326/21. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: PNB Banka AS (képviselő: O. Behrends ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Központi Bank (EKB)

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

helyezze hatályon kívül a megtámadott végzést;

az EUMSZ 264. cikk alapján nyilvánítsa semmisnek az EKB 2019. november 19-i határozatát, amelyben megtagadta, hogy a fellebbező felszámolóját arra utasítsa, hogy a fellebbező igazgatósága által meghatalmazott ügyvédnek hozzáférést biztosítson a fellebbező helyiségeihez, a birtokában lévő információkhoz, valamint a személyi állományához és erőforrásaihoz;

amennyiben a Bíróság nem tud érdemi határozatot hozni, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé a megsemmisítés iránti kereset elbírálása céljából; és

az EKB-t kötelezze a fellebbező és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a fellebbező tizenkét jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a Törvényszék tévesen hivatkozott a nem címzettek által az olyan általános hatályú uniós jogi aktusok ellen benyújtott keresetekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatra, amelyek átültetést igényelnek vagy nemzeti végrehajtási aktusokat vonnak maguk után, és ezt az ítélkezési gyakorlatot alkalmazta a jelen ügyre, amely olyan egyedi uniós jogi aktus elleni közvetlen keresetre vonatkozik, amely csak az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti kereset útján támadható meg, és amely közvetlenül, végrehajtás nélkül eredményez joghatásokat.

Második jogalap: a megtámadott végzés sérti azt az elvet, amely szerint az EUMSZ 263. cikk keretében a Bírósághoz való fordulás nem függhet a tagállamoktól.

Harmadik jogalap: a megtámadott végzés ellentétes az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 263. cikk szerinti kizárólagos hatáskörével.

Negyedik jogalap: a megtámadott végzés ellentétes azzal az elvvel, hogy a jogorvoslat nem hatékony, ha strukturális okokból elméleti jellegű és illuzórikus.

Ötödik jogalap: a megtámadott végzés sérti a Charta 51. cikkét.

Hatodik jogalap: a megtámadott végzés az EKB prudenciális felügyeleti hatásköreinek téves teleológiai szűkítő értelmezésen alapul.

Hetedik jogalap: a Törvényszék nem veszi figyelembe, hogy a Charta 47. cikke szerinti elemzésnek azon a módon kell alapulnia, ahogyan az érintett európai intézmény ténylegesen eljár és eljárhat, és nem pusztán azon a képességén, hogy formálisan kötelező erejű határozatokat adjon harmadik személyeknek.

Nyolcadik jogalap: a megtámadott végzés a prudenciális felügyeleti jog és a fizetésképtelenségi jog közötti téves különbségtételen alapul.

Kilencedik jogalap: a Törvényszék tévesen vélte úgy, hogy az EKB nem rendelkezik a szükséges hatáskörrel.

Tizedik jogalap: a megtámadott végzés téves feltételezésen alapul az engedély visszavonásának az EKB hatáskörére gyakorolt hatását illetően.

Tizenegyedik jogalap: a Törvényszék tévesen feltételezte, hogy az EKB eleget tett a 2019. november 5-i EKB és társai kontra Trasta Komercbanka és társai ítéletnek (C-663/17 P, C-665/17 P és C-669/17 P, EU:C:2019:923).

Tizenkettedik jogalap: a Törvényszék nem megfelelően foglalkozott a fellebbezőnek a meghallgatáshoz való jogára, az indokolási kötelezettségre és a nemo auditur elvére vonatkozó jogalapjaival.

____________