A Pesti Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) által 2019. július 24-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – IS elleni büntetőeljárás

(C-564/19. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Pesti Központi Kerületi Bíróság

Az alapeljárás felei

Vádlott: IS

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1/A.    Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 6. cikk (1) bekezdését és a 2010/64/EU irányelv1 5. cikkének (2) bekezdését, hogy a tagállamnak az eljárás nyelvét nem ismerő terheltek tisztességes eljáráshoz való jogának biztosításához megfelelő képesítéssel rendelkező független fordítók és tolmácsok nyilvántartását kell létrehoznia, vagy – ennek hiányában – más módon kell biztosítania, hogy a bírósági eljárásban a tolmácsolás minőségének megfelelősége ellenőrizhető legyen?

1/B.    Amennyiben az előbbi kérdést igennel kell megválaszolni, és az adott ügyben a tolmácsolás megfelelő minőségének hiányában nem lehet a terhelt tájékoztatásának megtörténtét megállapítani az ellene felhozott gyanúsítás, vád tárgyát illetően, úgy kell-e értelmezni az EUSZ 6. cikk (1) bekezdését és a 2012/13/EU irányelv2 4. cikkének (5) bekezdését és 6. cikkének (1) bekezdését, hogy ez esetben az eljárás a terhelt távollétében nem folytatható?

2/A.    Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában foglalt bírói függetlenség elvét, hogy ezen elv megsértését jelenti, ha a bíróságok központi igazgatásának feladatait ellátó, Országgyűlés által kinevezett és kizárólag az Országgyűlés által elszámoltatható és felmenthető Országos Bírósági Hivatal elnöke egy bíróságnak az elnöki pozícióját – amely elnök többek között az ügyelosztás meghatározására, bírókkal szembeni fegyelmi eljárás kezdeményezésére és a bíró értékelésére is jogosult – pályázati eljárás megkerülésével, tartósan az erre felhatalmazott bírói önigazgatási testületek véleményének figyelmen kívül hagyásával, ideiglenes megbízással tölti be?

2/B.    Amennyiben az előbbi kérdést igennel kell megválaszolni, és az adott ügyben eljáró bíró alappal tarthat attól, hogy őt bírói, igazgatási tevékenysége miatt jogtalan hátrány éri, úgy kell-e értelmezni az említett elvet, hogy az ügyben nem biztosított a tisztességes eljárás?

3/A.    Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában foglalt bírói függetlenség elvét, hogy ezzel az elvvel nem összeegyeztethető az a helyzet, hogy 2018. szeptember 1-je óta – eltérően a korábbi több évtizedes gyakorlattól – a magyar bírák a törvény szerint kisebb javadalmazásban részesülnek, mint a megfelelő szinten, azonos beosztással, azonos szolgálati idővel rendelkező ügyészek, és az ország gazdasági helyzetét figyelembe véve illetményük általában sem áll összhangban az általuk ellátott feladatok jelentőségével, különös tekintettel az igazgatási vezetők diszkrecionális jutalmazási gyakorlatára?

3/B.    Amennyiben az előbbi kérdést igennel kell megválaszolni, úgy kell-e értelmezni a bírói függetlenség említett elvét, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog ilyen körülmények között nem lehet biztosított?

4/A.    Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkét, hogy ezzel ellentétes az a nemzeti gyakorlat, amelyben a végső bírói fórum a tagállam joggyakorlatának egységesítését célzó eljárásban az alsóbb fokú bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzését – az adott végzés jogi hatályát nem érintően – törvénysértőnek minősíti?

4/B.    Amennyiben a 4/A. kérdést igennel kell megválaszolni, úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 267. cikkét, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak az ezzel ellentétes felsőbb bírói döntéseket és jogegység érdekében hozott elvi állásfoglalásokat figyelmen kívül kell hagynia?

4/C.    Amennyiben a 4/A. kérdést nemmel kell megválaszolni, ilyen esetben folytatható-e a felfüggesztett büntetőeljárás az előzetes döntéshozatali eljárás alatt?

5.    Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében és az Alapjogi Charta 47. cikkében, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában foglalt bírói függetlenség elvét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikkének fényében, hogy ezzel az elvvel nem egyeztethető össze, ha egy bíróval szemben előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése miatt fegyelmi eljárást kezdeményeznek?

____________

1 A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010, L 280., 1. o.)

2 A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012, L 142., 1. o.)