2017. december 14-én benyújtott kereset – Luxemburg kontra Bizottság

(T-816/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Luxemburgi Nagyhercegség (képviselők: D. Holderer meghatalmazott, D. Waelbroeck és A. Steichen ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

a jelen keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak;

elsődlegesen semmisítse meg a Luxemburg által az Amazon javára végrehajtott SA.38944 állami támogatásról szóló 2017. október 4-i bizottsági határozatot;

másodlagosan semmisítse meg a Luxemburg által az Amazon javára végrehajtott SA.38944 állami támogatásról szóló 2017. október 4-i bizottsági határozatot annyiban, amennyiben az elrendeli a támogatás visszatéríttetését;

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

A három részből álló első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikket, mivel nem bizonyította az Amazon EU S.à.r.l (a továbbiakban: LuxOpCo) számára nyújtott előny fennállását

Az első rész azon alapul, hogy a feltételes adómegállapítási határozat alkalmazása és annak 2011-es megújítása révén semmilyen előny nyújtására nem került sor, mivel az a díj, amelyet egy harmadik személy fizetett volna egy immateriális javakra vonatkozó licenciáért, magasabb lett volna a licenciamegállapodás értelmében a LuxOpCo által az Amazon Europe Holding Technologies SCS (a továbbiakban: LuxSCS) részére fizetett díjnál. A felperes szerint a Luxemburg által az Amazon javára végrehajtott SA.38944 állami támogatásról szóló 2017. október 4-i bizottsági határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) tévesen állapítja meg, hogy a LuxOpCo által ténylegesen fizetett díj eltér a szokásos piaci ártól.

A második rész azon alapul, hogy a Bizottság nyilvánvaló ténybeli hibákat követett el és nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot a megtámadott határozatban elvégzett azon elemzése során, miszerint a feltételes adómegállapítási határozatban állítólag tévesen alkalmazták a tranzakciós nettó nyereség módszert mind a vizsgált fél kiválasztása, mind pedig az említett módszer paramétereinek alkalmazása során.

A harmadik rész azon az érven alapul, miszerint éppen ellenkezőleg a transzferárnak a Bizottság által a megtámadott határozatban elvégzett kiszámítása eredményez a szokásos piaci ár elvétől nyilvánvalóan eltérő eredményt.

A két részből álló második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 107. cikket, mivel nem bizonyította a szóban forgó feltételes adómegállapítási határozat szelektivitását

Az első rész azon alapul, hogy a Bizottság tévesen vélelmezi a szóban forgó feltételes adómegállapítási határozat szelektivitását, noha az ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság nem állapíthatja meg előny fennállását az előny szelektivitásának vélelmezése érdekében, hanem a szelektivitás elemzése keretében kötelezően először is meg kell határoznia az alkalmazandó referenciakeretet, majd azonosítania kell az említett referenciakerettől való eltérést.

A második rész azon a körülményen alapul, hogy a Bizottság a másodlagos érvelésében nem bizonyította az állítólagos támogatás hivatkozott szelektivitását. A szelektivitásra vonatkozó e két másodlagos megállapítás nyilvánvalóan hibás, mivel a Bizottság tévedett a referenciakeretben, és mindenesetre elmulasztotta bizonyítani az e referenciakerettől való bármilyen eltérés fennállását.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 4. és EUMSZ 5. cikket, mivel leplezett adóharmonizációt végez, amikor sajátosan értelmezi azon „megfelelőˮ transzferárat, amelyet a szóban forgó licenciamegállapodás értelmében a LuxOpCo a LuxSCS számára köteles fizetni. E tekintetben a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság az állami támogatások jogát valójában eszközként használja ahhoz, hogy a transzferárak területén leplezett adóharmonizációt hajtson végre, megsértve ezáltal a tagállamokat a közvetlen adóztatás területén megillető kizárólagos hatáskört.

A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a 2015/1589 rendeletet és a védelemhez való jogot, mivel a védelemhez való jogot megsértve hozott az Amazon által ex post benyújtott bizonyítékokat kategorikusan elutasító határozatot, amely határozat központi érvével kapcsolatban, miszerint a tranzakciós nettó nyereség módszer keretében megvizsgált felet hibásan választották ki, a Luxemburgi Nagyhercegség és az Amazon sem tudta álláspontját korábban kifejteni.

A másodlagosan felhozott ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a 2015/1589 rendelet 16. cikkét, mivel a támogatás visszatéríttetése összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével, figyelemmel arra, hogy a Luxemburgi Nagyhercegség a transzferárakat jóhiszeműen alkalmazta, és arra, hogy nem volt előre látható a Bizottság által a transzferárakkal kapcsolatban a megtámadott határozatban követett új megközelítés.

____________