A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)
2011. december 7.
T‑274/11. P. sz. ügy
VE
kontra
Európai Bizottság
„Fellebbezés – Közszolgálat – Szerződéses alkalmazottak – Külföldi munkavégzési támogatás – A személyzeti szabályzat VII. mellékletének 4. cikke szerinti feltételek – A szokásos lakóhely fogalma – A tények elferdítése – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan és részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) F‑28/10. sz., VE kontra Bizottság ügyben 2011. március 15‑én hozott ítélete ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. VE maga viseli saját költségeit, valamint a Bizottság részéről a jelen eljárásban felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének a Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
2. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Közszolgálati Törvényszék hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és I. melléklet, 7. cikk, (1) bekezdés)
1 Kizárólag az első fokon ítélkező bíróság rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tények megállapítására – kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága az ügy hozzá benyújtott irataiból kitűnik –, másrészt e tények értékelésére. A tények első fokon ítélkező bíróság általi értékelése tehát – az elé terjesztett bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet a Törvényszéknek felül kellene vizsgálnia. Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.
(lásd a 18. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑222/07. P. sz., Kerstens kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 8‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑37. o. és II‑B‑1‑267. o) 60–62. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2 A Közszolgálati Törvényszéknek a Bíróság alapokmánya 36. cikkében és az említett alapokmány I. melléklete 7. cikkének (1) bekezdésében előírt, az ítéletek indokolására vonatkozó kötelezettsége nem kötelezi a Közszolgálati Törvényszéket, hogy olyan magyarázatot adjon, amely kimerítően és egyenként követi a felek által előadott összes érvelést. Az indokolás tehát lehet közvetett is, amennyiben lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy megismerjék a szóban forgó intézkedések meghozatalának okait, és lehetővé teszik a Törvényszék számára, hogy elegendő bizonyítékkal rendelkezzék ahhoz, hogy gyakorolni tudja bírósági felülvizsgálatát.
(lásd a 34. pontot)
Hivatkozás:
a Törvényszék T‑485/08. P. sz., Lafili kontra Bizottság ügyben 2010. július 2‑án hozott ítéletének 72. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.