2011. június 16-án benyújtott kereset - Besselink kontra Tanács

(T-331/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Leonard Besselink (Utrecht, Hollandia) (képviselők: O. Brouwer és J. Blockx ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a felperesnek a 04/c/01/11. sz. levélben 2011. április 7-én megküldött 2011. április 1-jei tanácsi határozatot, amely megtagadta a 9689/10. sz. dokumentumhoz való - az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i európai parlamenti és tanácsi 1049/2001/EK rendelet (HL 2001 L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. oldal) szerinti - teljes hozzáférést; és

kötelezze a Tanácsot, hogy fizesse meg a felperes Törvényszék eljárási szabályzata 87. cikke szerinti költségeit, beleértve az esetleges beavatkozó felek költségét is.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon az érven alapul, hogy a vitatott határozat az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontja harmadik francia bekezdésének - amely a közérdek nemzetközi kapcsolatokra tekintettel történő védelmére hivatkozik - téves értelmezésén és alkalmazásán alapszik, mivel:

a Tanács tévesen nem vette figyelembe azon dokumentum alkotmányos jellegét, amelyhez való hozzáférést a felperes kérte;

a felperes szerint a 9689/10. sz. dokumentumhoz való hozzáférést az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkében foglalt véleménynyilvánítás szabadsága is biztosítja;

a Tanács nem vette figyelembe a jelen ügy egyedi körülményeit és tárgyát; és

a Tanács tévesen hivatkozik a közzétételnek az Unió által vezetendő jövőbeli tárgyalásokra gyakorolt vélelmezett negatív következményeire.

A második, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének téves alkalmazására és az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a Tanács nem vizsgálta, hogy megfelelő-e a részleges hozzáférés biztosítása, és a megtagadást nem korlátozta a 9689/10. sz. dokumentum azon részeire, amely esetében a korlátozás megfelelő és szigorúan tekintve szükséges.

A harmadik jogalap azon az érven alapul, hogy a Tanács a vitatott határozat esetében nem teljesítette az elégséges és megfelelő indokolásra vonatkozó kötelezettségét.

____________