C‑478/21. P. sz. ügy
China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products és társai
kontra
Európai Bizottság
A Bíróság ítélete (második tanács), 2023. szeptember 21.
„Fellebbezés – Dömping – (EU) 2018/140 végrehajtási rendelet – A Kínai Népköztársaságból és Indiából származó egyes öntöttvas áruk behozatala – Végleges dömpingellenes vám – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – Kereshetőségi jog – Az exportőröket képviselő szervezet – (EU) 2016/1036 rendelet – A 3. cikk (2), (3), (6) és (7) bekezdése – Kár – A behozatal mennyiségének a kiszámítása – Egyértelmű bizonyítékok – Tárgyilagos vizsgálat – Extrapoláció – Az európai uniós gazdasági ágazat termelési költségének kiszámítása – Csoporton belül felszámított árak – Okozati összefüggés – A kár szegmentált elemzése – Hiány – A 6. cikk (7) bekezdése – A 20. cikk (2) és (4) bekezdése – Eljárási jogok”
1. Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatósági feltételek – Hivatalból történő vizsgálat
(EUMSZ 263. cikk)
(lásd: 42. pont)
2. Fellebbezés – Válaszbeadvány – Tárgy – Az első fokon előterjesztett kereset elfogadhatóságára csatlakozó fellebbezés benyújtása nélkül történő hivatkozás – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk; a Bíróság eljárási szabályzata, 176. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 43. pont)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesület által benyújtott kereset – Egyénileg benyújtott kereset – Az egyesület eljárási jogainak védelme iránti kereset – Elfogadhatóság – Feltételek – Eljárási jogok, amelyeket jogszerűen kell megszerezni – Ilyen jogok Bizottság általi biztosítása a rendelet elfogadására irányuló eljárásban – Annak szükségessége, hogy az uniós bíróság vizsgálja a biztosítás jogszerűségét
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
(lásd: 48., 50–58. pont)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesület által benyújtott kereset – Egyénileg benyújtott kereset – Az egyesület eljárási jogainak védelme iránti kereset – Elfogadhatóság – Feltételek – Eljárási jogok, amelyeket jogszerűen kell megszerezni – Az importőrök vagy exportőrök képviseleti szervezetének fogalma – A dömpingelt termék importőreit vagy exportőreit képviselő szervezet – Terjedelem – Bizonyítási teher – Az állami szervektől kellő függetlenséggel nem rendelkező szervezet – Kizártság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 5. cikk, (11) bekezdés, 6. cikk, (7) bekezdés, valamint 20. cikk, (1) és (2) bekezdés, és 21. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 59–75. pont)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesülés által benyújtott kereset – Elfogadhatóság – Feltételek – Az egyesületnek a tagállamok közös jogi hagyományai értelmében vett képviseleti jellegének szükségessége – Hiány
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
(lásd: 79–86. pont)
6. Bírósági eljárás– A felek képviselete – Magánjogi jogi személy keresete – Az ügyvédnek adott meghatalmazás – Az ügyvéd számára adott meghatalmazás szabályszerű kiállítása bizonyításának szükségessége– Az uniós bíróság azon kötelezettsége, hogy az érintett meghatalmazás szabályszerűségét vitatás esetén megvizsgálja – Feltétel – Kellően pontos és konkrét valószínűsítő körülményeken alapuló vitatás
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 51. cikk, (3) bekezdés)
(lásd: 91–98. pont)
7. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – Az intézmények mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(2016/1036 parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk)
(lásd: 113–115. pont)
8. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – Figyelembe veendő tényezők – A dömpingelt behozatal mennyisége – A behozatal mennyiségének a kiszámítása – Egyértelmű bizonyítékok figyelembevétele – Fogalom – Más adatok kiigazítását követően szerzett adatok – Bennfoglaltság – Feltételek
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) és (2) bekezdés; 2018/140 bizottsági rendelet)
(lásd: 118–121., 126–129. pont)
9. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – Figyelembe veendő tényezők – A dömpingelt behozatal mennyisége – A behozatal mennyiségének a kiszámítása – Számítási módszer – A Bizottság mérlegelési jogköre – A felhasznált adatok megbízhatóságának vitatása – Bizonyítási teher
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. cikk, (1) bekezdés, és 3. cikk, (2) bekezdés, a) pont; 2018/140 bizottsági rendelet)
(lásd: 131–134. pont)
10. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Vizsgálat – Az intézmények gondossági kötelezettsége – Terjedelem – A Bizottságnak az összes rendelkezésre álló információ hivatalból történő vizsgálatára vonatkozó kötelezettsége – Korlátok
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (3), (4) és (9) bekezdés; 2018/140 bizottsági rendelet)
(lásd: 137–150. pont)
11. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – Figyelembe veendő tényezők – A dömpingelt behozatalnak az Unió piacán lévő hasonló termékek árára gyakorolt hatása – Az árleszorítás‑különbözet kiszámítása – Számítási módszer – A Bizottság mérlegelési jogköre – A szóban forgó termékpiac szegmenseinek figyelembevétele – Feltételek
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2018/140 bizottsági rendelet)
(lásd: 165–171., 193. pont)
12. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – A kár mutatóinak a szóban forgó termékpiac szegmensenkénti vizsgálata útján való értékelésének szükségessége – Egymással felcserélhető termékek – Hiány – Bizonyítási teher
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (2), (3), (6) és (7) bekezdés)
(lásd: 178–180., 183., 184. pont)
13. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – Az okozati összefüggés megállapítása – Az okozati összefüggés megállapításához elegendő kár vizsgálata
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (2), (3), (6) és (7) bekezdés)
(lásd: 181., 182. pont)
14. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – Figyelembe veendő tényezők – A dömpingelt behozatalnak az Unió piacán lévő hasonló termékek árára gyakorolt hatása – Az árleszorítás‑különbözet kiszámítása – Számítási módszer – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy figyelembe vegye a mintába felvett uniós gyártók hasonló termékeire vonatkozó összes értékesítést – Hiány
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (2), (3), (6) és (7) bekezdés)
(lásd: 194–202. pont)
15. Fellebbezés – Jogalapok – Az indokolás elégtelensége – A Törvényszék hallgatólagos indokolása – Megengedhetőség – Feltételek
(EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és 53. cikk, első bekezdés)
(lásd: 203., 204. pont)
16. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes eljárás – Védelemhez való jog – Az intézményeket terhelő tájékoztatási kötelezettség – Terjedelem – Konkrét információk hiánya – Az érdekelt felek azon kötelezettsége, hogy e tekintetben pontos kérelmet terjesszenek elő a vizsgálati eljárás során
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (12) preambulumbekezdés, 5. cikk, (10) bekezdés, 6. cikk, (5) és (7) bekezdés, 17. cikk, 20. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés)
(lásd: 212–218., 222. pont)
17. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes eljárás – Védelemhez való jog – A vizsgálat során az egyesületnek biztosított eljárási jogok megsértése – Az egyesület tagja általi hivatkozás lehetetlensége – Feltételek – Az egyesület azon szándékának kinyilvánítása, hogy a vizsgálat során bizonyos tagjainak a képviselőjeként kíván eljárni
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
(lásd: 224–231. pont)
Összefoglalás
Az európai öntöttvasáru‑gyártók által benyújtott panaszt követően az Európai Bizottság dömpingellenes vizsgálat után elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó egyes öntöttvas áruk (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló 2018/140 végrehajtási rendeletet(1).
A China Chamber of Commerce for Import and Export of Machinery and Electronic Products (a továbbiakban: CCCME), amely a kínai jog szerint létrejött egyesület, és amelynek az érintett termék kínai exportáló gyártói, valamint más kínai exportáló gyártók a tagjai, keresetet indított a megtámadott rendelet megsemmisítése iránt.
2021. május 19‑i ítéletével(2) a Törvényszék elfogadhatónak nyilvánította a CCCME által benyújtott keresetet, mivel úgy ítélte meg, hogy az eljárási jogai védelmének biztosítása érdekében rendelkezett saját nevében, valamint tagjai nevében kereshetőségi joggal. Érdemében viszont elutasította a keresetet.
A CCCME által indított fellebbezés tárgyában eljáró Bíróság a Bizottság által felhozott, a CCCME kereshetőségi jogának hiányára alapított elfogadhatatlansági kifogásról határoz. A Bíróság e tekintetben megerősíti, hogy a CCCME rendelkezett tagjai nevében kereshetőségi joggal, azonban az eljárási jogai védelmének biztosítása érdekében saját nevében nem rendelkezett azzal. Ennek megállapítását követően a Bíróság helybenhagyja a Törvényszék ítéletét a fennmaradó részében, és elutasítja teljes egészében a fellebbezést.
A Bíróság álláspontja
Előzetesen a Bíróság felidézi, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésének megfelelően bármely természetes vagy jogi személy eljárást indíthat a nem neki címzett jogi aktusok ellen, ha két vagylagos feltétel teljesül: egyfelől a szóban forgó jogi aktus őt közvetlenül és személyében érinti, másfelől pedig ha olyan rendeleti jellegű jogi aktusról van szó, amely őt közvetlenül érinti, és amely nem von maga után végrehajtási intézkedéseket.
E különbségtételt illetően a Bíróság megvizsgálja, hogy a Törvényszék e két eset közül az első vizsgálata során helyesen állapította‑e meg, hogy a CCCME eljárási jogainak védelme érdekében jogosult volt saját nevében keresetet indítani.
A személyében való érintettséget illetően emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy azon személyek között, akiket valamely uniós jogi aktus ugyanazon a jogcímen egyéníthet, mint a határozat címzettjeit, kizárólag akkor szerepelnek azok a személyek, akik részt vettek e jogi aktus elfogadására irányuló eljárásban, ha e személy számára az uniós szabályozás eljárási garanciákat ír elő. A magánszemély uniós jogi aktussal szembeni keresetindítási jogának pontos terjedelme ugyanis attól a jogi helyzettől függ, amelyet az ily módon elismert jogos érdekek védelme érdekében az uniós jog a számára meghatározott.
A jelen ügyben a Törvényszék megállapította, hogy a CCCME‑t a megtámadott rendelet személyében érinti, mivel az e rendelet elfogadásához vezető eljárás egésze során a Bizottság őt olyan érdekelt félnek tekintette, amely az érintett termék kínai ágazatát képviseli, mivel olyan eljárási jogokat biztosított számára, amelyek magukban foglalják a vizsgálati iratokba való betekintés jogát, az ideiglenes és végleges megállapítások közléséhez való jogot, az azokkal kapcsolatos észrevételek benyújtásához való jogot, valamint az ezen eljárás keretében szervezett meghallgatásokon való részvétel jogát. Mivel azonban a Törvényszék nem vizsgálta meg, hogy ezen eljárási jogokat jogszerűen nyújtották‑e a CCCME számára, tévesen alkalmazta a jogot a személyében való érintettség vizsgálata során, és megismételte ezt a hibát a közvetlen érintettségének vizsgálatakor.
Mindemellett a Bíróság rámutat arra, hogy e hibák csak akkor vezethetnek a CCCME saját nevében benyújtott keresetének elfogadhatatlanságához, ha bebizonyosodik, hogy jogszerűen nem biztosíthatták volna számára a szóban forgó eljárási jogokat. E körülmények között a dömpingellenes alaprendeletre(3) tekintettel meg kell vizsgálni, hogy a CCCME jogszerűen részesülhetett‑e az említett jogokban.
E tekintetben a Bíróság megjegyzi, hogy bár a dömpingellenes alaprendelet egyes rendelkezései(4) a dömpingelt termék importőreit vagy exportőreit képviselő egyesületekre bizonyos eljárási jogokat ruháznak, e rendelet nem határozza meg az „importőrök vagy exportőrök képviseleti szervezete” fogalmát.
Figyelembe véve nemcsak azon rendelkezések szövegét, amelyekben e fogalom szerepel, hanem azt a szövegkörnyezetet is, amelybe e rendelkezések illeszkednek, valamint azon szabályozás célkitűzéseit is, amelynek e rendelkezések a részét képezik, a Bíróság először is megállapítja, hogy e fogalom nem az importőrök vagy exportőrök érdekeitől eltérő érdekeket – így különösen állami érdekeket – képviselő személyeket vagy szervezeteket jelöl. A dömpingellenes alaprendeletből ugyanis az következik, hogy az uniós jogalkotó különbséget kívánt tenni egyrészt az „importőrök vagy exportőrök képviseleti szervezete”, másrészt pedig az exportáló ország „hatóságai” vagy „képviselői” között. Így ezen egyesületek csak akkor tekinthetők az e rendelet értelmében vett képviseleti szervezeteknek, ha nincsenek kitéve az exportáló állam befolyásának, hanem éppen ellenkezőleg, rendelkeznek az ezen államtól ahhoz szükséges függetlenséggel, hogy ténylegesen az importőrök vagy exportőrök általános és kollektív érdekeinek képviselőjeként, nem pedig az említett állam nevében eljáró személyként járhasson el.
Másodsorban, az ilyen képviseleti szervezet céljának magában kell foglalnia a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező termék importőreinek vagy exportőreinek képviseletét, ami megköveteli, hogy e csoportnak tagjai között jelentős számú olyan importőr vagy exportőr legyen, amelyek e termékre vonatkozó behozatala vagy kivitele jelentős.
Figyelemmel arra, hogy a felperesnek kell bizonyítania a kereshetőségi jogát, a jelen ügyben a CCCME‑nek kellett bizonyítania, hogy az érintett termék importőreit vagy exportőreit képviselő szervezet.
Márpedig, jóllehet a CCCME az érintett termék exportáló gyártóinak tagjai között szerepel, és jogosult érdekeik védelmére, nem rendelkezik kellő függetlenséggel a kínai állami szervektől ahhoz, hogy az érintett termék exportőreit „képviselő szervezetnek” lehessen tekinteni.
A CCCME továbbá nem bizonyította, hogy az érintett termék jelentős számú importőre vagy exportőre volt a tagja, sem pedig azt, hogy e terméknek a tagjai általi kivitele jelentős volt.
E megfontolások fényében a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy a CCCME nem rendelkezett az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése szerinti kereshetőségi joggal, így az általa a saját nevében benyújtott keresetet mint elfogadhatatlant el kell utasítani, és a Törvényszék tévesen vizsgálta meg az e kereset alátámasztása érdekében a CCCME eljárási jogainak megsértésére alapított jogalapokat. Ezzel szemben a Bíróság megerősíti, hogy a CCCME‑nek joga volt ahhoz, hogy tagjai nevében bírósági eljárást indítson, mivel e jog nem függ az ilyen jogalany szervezetének demokratikus jellegére vonatkozó feltételtől. Az ügy érdemét illetően a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék megalapozottan állapította meg, hogy a Bizottság nem követett el hibákat az uniós gazdasági ágazatot ért kár fennállásának meghatározása során. A Törvényszék továbbá nem alkalmazott téves jogi kritériumot, és minősítési hibát sem követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy elfogadhatatlan volt a CCCME‑nek a tagjai és a többi fellebbező eljárási jogainak megsértésére való hivatkozása.
E körülmények összességére tekintettel a Bíróság a fellebbezést teljes egészében elutasítja.