A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2009. szeptember 23.
F‑22/05. RENV. sz. ügy
Neophytos Neophytou
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Hatályon kívül helyezést követően a Közszolgálati Törvényszék elé utalás – Nyílt versenyvizsga – A tartaléklistára való felvétel mellőzése – Vizsgabizottság – Kinevezés”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EAK 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben N. Neophytou lényegében az EPSO/A/1/03 versenyvizsga vizsgabizottságának 2004. szeptember 24‑i azon határozatának megsemmisítését kéri, amelyben a felperest nem vették fel az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett tartaléklistára (HL C 285 A., 3. o.)
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A Bizottság maga viseli a Közszolgálati Törvényszék és az Elsőfokú Bíróság előtt felmerült saját költségeit, valamint az ezen eljárásokban a felperesnél felmerült költségek felét. A felperes maga viseli a Közszolgálati Törvényszék és az Elsőfokú Bíróság előtt felmerült saját költségeinek felét.
Összefoglaló
1. Eljárás – Kereset – A törvény hatályának megsértésére alapított jogalap – Hivatalból történő megállapítás
2. Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) – Az EPSO igazgatótanácsa és igazgatója hatáskörének meghatározása – A versenyvizsga-bizottság tagjainak kinevezése – Az EPSO igazgatójának hatásköre
(Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság főtitkárainak, a Bíróság hivatalvezetőjének, a Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága főtitkárainak, továbbá az ombudsman képviselőjének az Európai Közösségek Személyzeti Felvételi Hivatalának szervezeti felépítéséről és működéséről szóló, 2002/621 határozata, 6. és 8. cikk)
3. Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) – A versenyvizsga-bizottság tagjainak kinevezése – Az EPSO igazgatója általi kinevezés – A kinevezésre jogosult hatóság hatáskörének megsértése – Hiány
4. Tisztviselők – Felvétel – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Összetétel
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 3. cikk, (2) bekezdés)
1. A törvény hatályára vonatkozó jogalap imperatív jellegű, így azt a közösségi bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia. A közösségi bíróság ugyanis a törvényesség megállapítására vonatkozó kötelezettségét szegné meg, ha nem állapítaná meg – akár a felek erre vonatkozó hivatkozásának hiányában is –, hogy az előtte vitatott határozat olyan jogi normán alapul, amely az adott esetre nem alkalmazható, és ebből következően az előtte folyamatban lévő jogvitát maga is ilyen jogi norma alapján döntené el. E tekintetben a „törvény” kifejezést nem szó szerint kell érteni, hanem úgy, mint a jogvitára alkalmazandó bármely általános és személytelen jellegű rendelkezés.
(lásd az 56–58. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑576/93–T‑582/93. sz., Browet és társai kontra Bizottság ügyben 1994. július 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1994., II‑677. o.) 35. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑31/07. sz., Putterie-De-Beukelaer kontra Bizottság ügyben 2008. február 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑53. o. és II‑A‑1‑261. o.) 51. pontja, az ítélettel szemben a T‑160/08. P. ügyszám alatt fellebbezés van folyamatban az Elsőfokú Bíróság előtt.
2. Az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal igazgatótanácsának hatásköreit nem általános jellegű rendelkezés határozza meg, hanem az EPSO szervezeti felépítéséről és működéséről szóló 2002/621 határozat 6. cikke írja elő, az EPSO feladatainak felsorolásával. E felsorolás, amely szükségszerűen korlátozó jellegű, nem értelmezhető kiterjesztően.
Ezzel szemben az EPSO igazgatójának hatásköreit általános jellegű rendelkezés határozza meg. A 2002/621 határozat 8. cikkének (1) bekezdése értelmében ugyanis az igazgató felel az EPSO megfelelő működéséért. Az igazgatótanács hatáskörein belül az igazgató ennek felügyelete mellett jár el. Az igazgató látja el az igazgatótanács titkársági feladatait, beszámol neki feladatai teljesítéséről, és javaslatokat terjeszt elő az EPSO megfelelő működésének biztosítása érdekében.
Így az igazgatótanács hatáskörei az EPSO működésének és szervezetének, általános politikájának, valamint költségvetésének meghatározásához kapcsolódnak, miközben az igazgató rendelkezik hatáskörrel az EPSO mindennapos ügyviteléért.
Ebből következik, hogy mivel a versenyvizsga-bizottság tagjainak kinevezése nem kapcsolható az igazgatótanácsnak a 2002/621 határozat 6. cikkében előírt hatáskörök egyikéhez sem, az említett tagok kinevezése olyan feladat, amelyet az EPSO mindennapos ügyvitelének körébe tartozónak kell tekinteni, ennélfogva e feladat az igazgatót terheli.
(lásd a 92–97. pontot)
3. Az a tény, hogy az EPSO igazgatója az EPSO szervezeti egységei által elkészített, az intézmények által tett javaslatokat összefoglaló irat ellenjegyzésével nevezte ki a versenyvizsga‑bizottság tagjait, nem jelenti azt, hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem gyakorolta ténylegesen a hatáskörét. Ugyanis először is, amikor az említett hatóság javaslat alapján határoz, az a tény, hogy az elé terjesztett javaslatnak megfelelően dönt, önmagában nem jelenti azt, hogy ne gyakorolná hatáskörét. Ha másképp volna, az a hatóság azon lehetőségének tagadását jelentené, hogy az elé terjesztett javaslattal összhangban álló határozatot hozzon. Másodszor, az alkalmazandó jogszabályokban előírt eljárásra is figyelemmel az adminisztráció szabadon választhatja meg a határozathozatal gyakorlati módját, és a határozatot nem lehet megtámadni csupán amiatt, hogy a meghozatalára jogosult személy által a szöveg alatt pecsét és aláírás elhelyezésével keletkezett.
(lásd a 107–109. pontot)
4. A személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének második bekezdése kimondja, hogy „Két vagy több intézmény közös, nyílt versenyvizsgája esetén a felvételi bizottság [helyesen: vizsgabizottság] a […] kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett elnökből, és a […] kinevezésre jogosult hatóság által, az intézmények javaslata alapján kinevezett tagokból, valamint az intézmények személyzeti bizottságainak közös megegyezésével kinevezett tagokból áll oly módon, hogy egyenlő képviseletet biztosítsanak”. Az „egyenlő képviseletet biztosítsanak” kifejezést úgy kell érteni, mint amely az elnöktől eltérő „tagoknak” a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság általi kinevezésére utal. Ezt a jelentést erősíti meg a rendelkezés szövegkörnyezetben való értelmezése is. E rendelkezést ugyanis a személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének első bekezdése fényében kell értelmezni, amely az egy intézmény által szervezett versenyvizsgával kapcsolatban előírja, hogy a vizsgabizottság a kinevezésre jogosult hatóság által kijelölt elnökből, és a kinevezésre jogosult hatóság és a személyzeti bizottság által kijelölt tagokból áll, mindkét részről azonos számú tag kinevezésével.
A személyzeti szabályzat III. melléklete 3. cikkének második bekezdését tehát kizárólag úgy lehet értelmezni, mint amely azt írja elő, hogy a két vagy több intézmény által közösen szervezett nyílt versenyvizsga esetében a vizsgabizottság a kinevezésre jogosult hatóság által kijelölt elnökből és egyrészt az intézmények javaslata alapján az említett hatóság által kijelölt, másrészt az intézmények személyzeti bizottságai által, közös megegyezéssel kijelölt tagokból áll, mindkét részről azonos számú tag kijelölésével.
(lásd a 112–114. és 116. pontot)