A Bíróság története
A Bíróság története szorosan kapcsolódik magának az Európai Uniónak a történetéhez. A kezdetben az Európai Szén- és Acélközösség igazságügyi hatóságaként működő Bíróság mára az EU igazságszolgáltatási ágává nőtte ki magát, amint ma is láthatjuk.
Ez az oldal a Bíróság történetének különböző korszakain keresztül mutatja be a Bíróság fejlődését.
1952 - 1958 – A Bíróság kezdetei: az Európai Szén- és Acélközösség Bírósága
1951. április 18-án hat ország - Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia - aláírta a Párizsi Szerződést, amely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK). Abban bíztak, hogy a szén- és acéltermelés egészének közös szervezet alá vonásával lehetetlenné válik, hogy ezek az országok valaha is háborút folytassanak egymás ellen.
A szerződés 1952. július 23-án lépett hatályba, és négy ESZAK‑intézményt hozott létre:
- Főhatóság (az Európai Bizottság elődje)
- Közgyűlés (az Európai Parlament elődje)
- Különleges miniszteri tanács (az Európai Unió Tanácsának elődje)
- Bíróság
A Bíróság feladata volt az ESZAK-jogszabályok egységes alkalmazásának biztosítása a tagállamokban, valamint a tagállamok és az ESZAK intézményei közötti jogviták rendezése.
A kormányok közötti hosszas tárgyalásokat követően Luxemburgot választották a négy ESZAK‑intézmény közül három, köztük a Bíróság székhelyéül. Első ünnepélyes ülésére 1952. december 4-én került sor a Villa Vaubanban. Hét bíró és a két főtanácsnok egyike tett ekkor esküt.
Tudta?
Az EU-Szerződés immár úgy rendelkezik, hogy a Bíróságnak tagállamonként egy-egy bírája van. 2003-ig azonban meghatározott számú bíró volt. Ez a szám megegyezett a tagállamok számával, illetve páros számú tagállam esetén, azok száma plusz eggyel. Amikor újabb országok csatlakoztak az EU-hoz, ez a szám a tagállamok számának növekedésének eredményeként változott, azonban továbbra is páratlan szám maradt. Ekképpen 1952 és 1973 között hét bíró volt. Az 1981–től 1995–ig terjedő időszakban, amikor a tagállamok száma ismét páros volt, a Bíróság egy további bíróval is rendelkezett. Ez azt hivatott biztosítani, hogy szavazás esetén ne lehessen szavazategyenlőség. 2009-re a Bíróság ritkán ülésezett teljes ülésben, inkább tanácsokban ítélkezett, így erre már nem volt szükség.
A Bíróságon négy eljárási nyelv volt: német, francia, olasz és holland. A Bíróság első elnöke Massimo Pilotti volt, aki 1952 és 1958 között töltötte be ezt a tisztséget.
Tudta?
Ezen első tagoknak kellett dönteniük a Bíróság életének néhány alapvető eleméről, amelyek eredményei ma is láthatóak.
A Bíróság döntött a Bíróság pecsétjéről, amely idővel a Bíróság logója lett. A tanulást és a bölcsességet jelképező könyv elé és a hatalom római időkre visszanyúló jelképe, a tölgyfalevél füzér felé helyezték az igazságszolgáltatás hagyományos szimbólumait, a kardot és a mérleget.
A pecsétet kiegészítették a "Curia" szóval, ami latinul Bíróságot jelent. Ez lehetővé tette annak elkerülését, hogy több nyelv szerepeljen a pecsétben. E szót ma már a Bíróság internetes címében is használják.
E tagok döntöttek arról is, hogy a Bíróság tárgyalásain talárt kell viselni. A német bíró javaslatára a bordó színt választották, amely a Bundesgerichtshof (német szövetségi legfelsőbb bíróság) bírái által viselt talár színe. E színt ma már a Bíróság vizuális identitásában is használják, többek között e weboldalon is.
Közel húsz éven át a Bíróság tagjai talársapkát is viseltek. Ezzel 1973-ban felhagytak. Valamivel később a talár eredetileg hímzett szegélye is egyszerűbbé vált.
A bírósági öltözékben semmi sem különbözteti meg a Bíróság tagjait egymástól. A hivatalvezető talárjának eleje azonban szaténnal, míg a bírák és főtanácsnokok talárja bársonnyal van szegélyezve.
Az Elsőfokú Bíróság (jelenleg Törvényszék) létrehozásakor a tengerészkéket választották a talárok színének.
A Bírósághoz 1953 áprilisában érkezett az első ügy: Verband Deutscher Reeder kontra Főhatóság (1/53). Első ítéleteit azonban csak 1954. december 21-én hozta meg. Ezek a következők voltak:
- Franciaország kontra Főhatóság (1/54)
- Olaszország kontra Főhatóság (2/54)
Tudta?
A Franciaország kontra Főhatóság ügyben a francia kormány vitatta a Főhatóság acélágazatban alkalmazott árakkal és a diszkriminatív gyakorlatokkal kapcsolatos egyes határozatait. A Bíróság kimondta, hogy a Főhatóság megsértette a Szerződést, amely kötelezővé tette az árlisták és az értékesítési feltételek előzetes közzétételét.
1954 és 1956 között a Bíróságon megnőtt az ügyek száma, évente 10-12 ügyet kezeltek.
1958 - 1988 – Három közösség, egy bíróság: az Európai Közösségek Bírósága
1957. március 25-én a tagállamok aláírták a Római Szerződéseket. E szerződések 1958. január 1-jén léptek hatályba, és létrehozták az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom).
Az ESZAK Bírósága helyébe az Európai Közösségek Bírósága lépett. Ez az egyetlen bíróság volt illetékes az ESZAK, az EGK és az Euratom ügyeiben. Az elnök és a tagok 1958. október 7-én tették le az esküt.
Tudta?
Október 7-e kulcsfontosságú dátum lett a Bíróság naptárában. A bírák és főtanácsnokok hivatali ideje továbbra is ezen a napon kezdődik. Háromévente lejár a bírák és főtanácsnokok felének megbízatása. Ez azt jelenti, hogy e dátum a Bíróság naptárának szokásos mérföldkövévé vált, mivel ekkor távoznak egyes tagok, érkeznek újak, míg mások hivatali idejét e napon újítják meg további hat évre.
1961 júniusában érkezett a Bírósághoz az első előzetes döntéshozatal iránti kérelem a hágai fellebbviteli bíróságtól a De Geus en Uitdenbogerd kontra Bosch és társai (13/61) ügyben.
A Bíróság első évei során számos kulcsfontosságú alkotmányos elvet alkotott meg, például a közvetlen hatály és az uniós jog elsőbbségének elvét.
Ezekről és más kulcsfontosságú ítéletekről bővebben az Alapvető ítélkezési gyakorlat oldalunkon olvashat.
Az 1960-as évek végén a luxemburgi hatóságok úgy döntöttek, hogy az összes luxemburgi uniós intézmény a Kirchberg-fennsíkon legyen. Ez vezetett az 1972-ben elkészült Főépület építéséhez.
Ez egybeesett az EU első, 1973. január 1-jei bővítésével, amikor is az Egyesült Királyság, Dánia és Írország csatlakozott az Unióhoz. A Bíróság létszáma 9 bíróra, 4 főtanácsnokra, az eljárási nyelvek száma pedig 7-re nőtt.
Görögország 1981. január 1-jei csatlakozását követően a Bíróság 11 bíróra, 5 főtanácsnokra és 8 eljárási nyelvre bővült.
Spanyolország és Portugália 1986-ban csatlakozott, így a tagok száma 13 bíróra, 6 főtanácsnokra, az eljárási nyelvek száma pedig 10-re emelkedett.
A tagok és a személyzet növekvő számának befogadására a Főépületet körülvevő területet átalakították, lehetővé téve három egymást követő bővítést.
A Bíróság ügyterhe is jelentősen megnőtt ebben az időszakban: az 1970. évi 79 ügyről 1980-ra 279 ügyre emelkedett. Felmerült így egy második bíróság létrehozásának kérdése. Az erre irányuló intézkedések meghozatalának idejére, 1987-re az ügyszám 395-re emelkedett.
1988 - 2004 – Kétszintű igazságszolgáltatási rendszer: az Elsőfokú Bíróság létrehozása
A Bíróság kérésére a Tanács 1988. október 24-én úgy határozott, hogy létrehozza az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságát. Ennek célja a Bíróság munkaterhének csökkentése, és annak lehetővé tétele volt, hogy a Bíróság a közösségi jog egységes értelmezésének biztosítására irányuló alapvető feladatára összpontosíthasson. Azáltal, hogy egy új, a vállalatok és magánszemélyek ügyeivel foglalkozó alsóbb fokú bíróságot hozott létre, hozzájárult ez utóbbiak jobb bírói jogvédelmének biztosításához.
Ezen Elsőfokú Bíróság vált bizonyos ügytípusok esetében az új belépési ponttá. Az általa hozott határozatok ellen a Bírósághoz lehet fellebbezni.
A Bíróság kezdetben a vállalatok által a versenyjogi döntések ellen benyújtott kereseteket, valamint az európai köztisztviselők által benyújtott munkaügyi ügyeket bírálta el. Joghatósága azonban gyorsan kibővült az ügyek széles körének tárgyalására.
Az Elsőfokú Bíróság az 1988-ban elkészült Erasmus-épületben kapott helyet. Új tagjai 1989. szeptember 25-én tették le az esküt.
Az Elsőfokú Bíróság nem sokkal ezt követően megtartotta első tárgyalását a Tetra Pak Rausing kontra Bizottság (T-51/89) ügyben. Első ítéletét 1990. január 30-án hozta a Yorck von Wartenburg kontra Parlament ügyben (T-42/89).
Az ezt követő években az igazságszolgáltatási intézmény jelentős építészeti fejlődésen ment keresztül. A Thomas More épület 1992-ben, a Themis épület pedig 1994-ben készült el.
Tudta?
A Bíróság épületeinek legtöbbjét híres európai jogászokról és jogfilozófusokról nevezték el. Ezekről bővebben a nevüket viselő épületekről szóló egyes oldalakon olvashat.
Ugyanakkor az EU továbbra is növekedett: a negyedik, 1995. január 1-jei bővítéssel Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozott az EU-hoz. A Bíróság bíráinak száma 15‑re, főtanácsnokaié 9-re emelkedett. Az Elsőfokú Bíróság bíráinak száma szintén 15-re emelkedett. Mindkét bíróság immár 12 eljárási nyelven dolgozott.
Tudta?
A Bíróság honlapja 1996-ban jelent meg az interneten. A kezdetben csupán a Bíróság ítéleteihez való hozzáférést biztosító oldal rövid idő alatt egy nagyobb, sajtóközleményeket és a Bírósággal kapcsolatos általános információkat kínáló oldallá fejlődött.
A honlapon ma már nemcsak a Bíróság és a Törvényszék teljes ítélkezési gyakorlatához lehet hozzáférni, hanem a Bíróság működésével és tagjaival kapcsolatos információkhoz, valamint számos, a gyakorló jogászok, tudományos szakemberek és hallgatók számára hasznos jogi forráshoz is.
2004. május 1-jén került sor az Unió eddigi legnagyobb bővítésére, 10 új tagállammal: Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, és Szlovénia. A Bíróság létszáma 25 bíróra és 8 főtanácsnokra emelkedett. Az Elsőfokú Bíróság bíráinak száma szintén 25-re emelkedett. Mindkét bíróság immár 21 eljárási nyelven dolgozott.
Az EU bővülésével párhuzamosan mindkét bíróság ügyterhe is folyamatosan növekedett.
2004 - 2016 – Az uniós igazságszolgáltatási rendszer reformja
- november 2-án a Tanács létrehozta a Közszolgálati Törvényszéket.
A Törvényszék hét bíróból állt, és az uniós intézmények és alkalmazottaik közötti jogvitákat kezelte. Létrehozásának célja az Elsőfokú Bíróság munkaterhének csökkentése volt.
2007. január 1-jén Bulgária és Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, és így a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság bíráinak száma 27-27-re, az eljárási nyelvek száma pedig 23-ra emelkedett. A főtanácsnokok száma a Bíróságon továbbra is 8 maradt.
Még ebben az évben, 2007. december 13-án sor került a Lisszaboni Szerződés aláírására. E szerződés 2009. december 1-jén lépett hatályba, és számos változást vezetett be.
- Az intézményt átnevezték az „Európai Unió Bíróságának”.
- Az Elsőfokú Bíróságot átnevezték „Törvényszéknek”.
- A tagállamok által javasolt bíró- és főtanácsnokjelöltek alkalmasságának értékelésére létrehozták a „255-ös bizottságot”
Szintén ekkor, 2008-ban hozták létre a „sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárást”, amely lehetővé teszi a Bíróság számára, hogy szükség esetén rendkívül gyorsan hozzon előzetes döntést, például őrizetben lévő személyeket vagy szülői felügyeletet, illetve kisgyermekek felügyeletét érintő ügyekben.
2008-ban elkészült a Bíróság negyedik építészeti bővítése. E bővítés a Főépületet körülvevő kétszintes épületből, a Gyűrűből, valamint két 24 emeletes ikertoronyból állt.
E strukturális és építészeti változások mellett a Bíróság lépéseket tett munkamódszereinek korszerűsítésére is. 2011-ben a Bíróság élt a digitális technológia nyújtotta lehetőségekkel, és elindította az e-Curia alkalmazást. Ezen alkalmazás lehetővé teszi az ügyvédek és a felek számára, hogy elektronikus úton, biztonságosan osszanak meg dokumentumokat a Törvényszékkel.
2013. július 1-jén Horvátország az Unió 28. tagja lett, és a Bíróság létszáma ezzel elérte a 28 bírót és 8 főtanácsnokot. A kilencedik főtanácsnok 2013 októberében érkezett. A Törvényszék bíráinak száma szintén 28-re emelkedett. Mindkét bíróság immár 24 eljárási nyelven dolgozott.
2015-ben az ügyek számának növekedése, valamint a Törvényszék előtti eljárások észszerű időtartama biztosításának szükségessége okán a Tanács és a Parlament jóváhagyta a Bíróság strukturális reformját. A Törvényszék bíráinak száma fokozatosan tagállamonként kettőre emelkedett. Két újabb főtanácsnok is érkezett a Bíróságra.
Ugyanezen reform keretében 2016. szeptember 1-jén megszűnt a Közszolgálati Törvényszék. Feladatai a Törvényszékhez kerültek át.
2016 - a jelenlegi modernizáció és az igazságügyi reform folytatása
2017-ben a Bíróság és a tagállamok legfelsőbb és alkotmánybíróságai létrehozták az Európai Unió Bírósági Hálózatát (EUBH), amely lehetővé teszi e bíróságok között a szorosabb együttműködést.
Egy harmadik torony épült, amelyet 2019-ben adtak át.
Tudta?
A harmadik torony a "Rocca-torony" nevet kapta Giustina Rocca után, akit a történelem első jogásznőjeként tartanak számon. 118 méteres magasságával és 29 emeletével e torony Luxemburg legmagasabb épülete.
2020-ban az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, és így csökkent a bírák száma. A Bíróság létszáma így 27 bíró és 11 főtanácsnok lett. A Törvényszéknek így 54 bírája lett. Az eljárási nyelvek száma 24 maradt.
2020 a COVID-19 világjárvány kezdetét is jelentette. A Bíróság és a Törvényszék első alkalommal tartotta némely tárgyalását videokonferencia útján. E projekt elismeréseként a Bíróságnak ítélték az európai ombudsman innovációért járó díját.
2022-ben került sor a Bíróság nagytanácsának első, interneten közvetített tárgyalására. Ez azt jelentette, hogy bármely polgár bárhol megtekinthette a Bíróság tárgyalását.
A 2024. október 1-jén hatályba lépő egyik jelentős reform bevezette az előzetes döntéshozatali hatáskör Törvényszékre történő részleges átruházását. Ezt a korábbi, a Törvényszék bíráinak számát megkétszerező reformok tették lehetővé. Innentől a Törvényszékhez érkezhetnek azon előzetes döntéshozatal iránti kérelmek, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:
- héa
- vámok, jövedéki adók vagy az áruk tarifális besorolása
- az üvegházhatású gázok kibocsátásikereskedelmi rendszere
- légi utasoknak nyújtandó kártalanítás
E területek azért kerültek kiválasztásra, mert a Bíróságon már számos ügy tárgyát képezték. Ezen ügyek Törvényszékre történő átruházásával a Bíróság nagyobb figyelmet tudott fordítani a fontosabb és érzékenyebb ügyekre, valamint a nemzeti bíróságokkal folytatott igazságügyi párbeszédre.
A Bíróság ma
A Bíróság ma központi szerepet játszik az Európai Unió jogrendszerében. Az Európai Unió Bíróságának 81 bírája van - tagállamonként 1 bíró a Bíróságon, illetve tagállamonként 2 bíró a Törvényszéken -, és 11 főtanácsnok a Bíróságon. A Bíróság biztosítja az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazását és tiszteletben tartását az Unió egész területén. Ez segít az Unió különböző nemzeteit egy közös jogi keretben összefogni.
A Bíróság szerepe az idők során jelentős mértékben fejlődött, a mérföldkőnek számító ítéletek által alakítva, melyek meghatározták a Bíróság hatáskörét, és egyértelműbbé tették az uniós jog alkalmazásának módját.
A Bíróság által elbírált ügyek típusai is fejlődtek, a gazdasági kérdéseken túlmenően a modern élet szinte minden területét érintő ügyekig. A munkavállalók jogainak védelmétől, az egyenlő bánásmód biztosításától és a hátrányos megkülönböztetés elleni szabályok érvényesítésétől kezdve a környezetvédelemig, az adatvédelem betartásáig és a jogállamiság biztosításáig a Bíróság döntései továbbra is komoly hatást gyakorolnak az európai társadalomra.
