A Törvényszékről

Kik dolgoznak a Törvényszéken?

A bírák

A Törvényszék 54 bíróból áll, minden tagállamból 2 bíró alkotja.

Minden tagállam saját bírót jelöl. Nincsenek uniós szabályok arra vonatkozóan, hogy valamely bírót hogyan kell kiválasztani, és minden tagállam a saját eljárását követheti. A kiválasztott személynek azonban függetlennek kell lennie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy magas szintű igazságszolgáltatási tisztséget töltsön be. A jelölteket megvizsgálja egy külön bizottság annak érdekében, hogy megbizonyosodjon arról, hogy alkalmasak-e a bírói tisztség betöltésére. Ez az úgynevezett 255-ös bizottság, amelynek az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon 255. cikkéről kapta a nevét, amely létrehozta e bizottságot. E vizsgálatot követően a bírák hivatalos kinevezése a tagállamok közös megegyezésével történik.

A bírákat hatéves időtartamra nevezik ki. Megbízatásuk megújítható.

Tudta?

A Törvényszék leghosszabb ideje hivatalban lévő bírája a luxemburgi Marc Jaeger, akit első alkalommal 1996-ban neveztek ki. A Törvényszék elnöki tisztét is betöltötte 12 éven át, 2007 szeptemberétől 2019 szeptemberéig.

A bírák hároméves időtartamra elnököt és elnökhelyettest választanak.

A jelenlegi elnök Marc van der Woude, akit első alkalommal 2019-ben választottak meg.

Főtanácsnokok

A Bíróságtól eltérően a Törvényszéknek nincsenek állandó főtanácsnokai. Lehetőség van azonban arra, hogy valamely bíró főtanácsnoki feladatkört töltsön be.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek vonatkozásában a bírák közül megválasztásra kerül két bíró, akinek főtanácsnoki feladatokat kell ellátnia. Megválasztásuk három évre szól. A főtanácsnokot az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában mindig meghallgatják, indítványt azonban csak akkor ismertet, ha az ügy új jogi kérdéseket vet fel, az indítvány pedig hasznosnak bizonyul.

Közvetlen keresetek esetében a főtanácsnoki feladat ellátásával kivételes körülmények között valamely bírót is meg lehet bízni. Ez azonban ritkán fordul elő. Csupán néhány esetben éltek e lehetőséggel a Törvényszék történetének kezdetén, még az 1990-es évek elején.

Hány bíró jár el egy ügyben?

Nem vizsgál meg minden ügyet az összes bíró. Az egyes ügyeket egy-egy tanácsnak osztják ki.

A Törvényszéknek 10 tanácsa van, amelyek három vagy öt bíróval tárgyalhatják az ügyeket. A Törvényszéknek van egy 15 bíróból álló nagytanácsa és egy 9 bíróból álló köztes létszámú tanácsa is.

A bírák létszáma tükrözi, hogy valamely ügy mennyire jelentős vagy mennyire bonyolult.

Az ügyek többségét három bíróból álló tanácsok tárgyalják. Ritkán előfordulhat, hogy a valamely három bíróból álló tanácsnak kiosztott ügyeket az előadó bíró egyesbíróként eljárva tárgyalja és dönti el. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket öt bíró bírálja el.

A tanácselnököket a bírák maguk közül választják meg, hároméves időtartamra.

Megsemmisítés iránti kereseteket az összes tanács tárgyalhat. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyeket azonban egyes konkrét tanácsoknak osztják ki, csakúgy, mint a közszolgálati ügyeket. Ez a szakosodás elősegíti az ügyek leghatékonyabb kezelését.

Két szakosodott tanács is létezik, amelyek a Törvényszékhez továbbított előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket bírálják el. Minden tanács hat bíróból áll, akik közül az egyiket főtanácsnoknak választják. Az indítványt a másik szakosodott tanács főtanácsnoka ismerteti.

A hivatalvezető és a Hivatal

A Törvényszéknek saját Hivatala van, amely az ügyeket kezeli.

A Hivatal működéséért a hivatalvezető felel. A hivatalvezetőt a Törvényszék bírái nevezik ki hatéves időtartamra. A bírákhoz hasonlóan az ő megbízatása is megújítható. A jelenlegi hivatalvezető Vittorio Di Bucci, akit első alkalommal 2023-ban neveztek ki.

A Törvényszék munkáját az intézmény egyéb szervezeti egységei is segítik.

Milyen ügyeket tárgyal a Törvényszék?

A Törvényszék számos különböző típusú ügyet tárgyalhat. Ügyeinek legtöbbjét azok teszik ki, amelyeket magánszemélyek és vállalkozások indítanak az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek határozatai és jogi aktusai ellen.

Magánszemélyek által benyújtott megsemmisítés iránti keresetek

A Törvényszék bírálja el az összes olyan ügyet, amelyeket azon magánszemélyek, vállalkozások vagy szervezetek indítanak, akik az uniós szervek jogi aktusait vagy határozatait támadják. Ahhoz, hogy a kereset elfogadható legyen, szükséges, hogy a megtámadott jogi aktus:

1. közvetlenül az adott személyhez legyen címezve. Ez a helyzet például a valamely személy vagyonának befagyasztásáról szóló határozat vagy a valamely vállalkozással szemben bírságot kiszabó versenyjogi határozat esetében; vagy
2. az adott személyt közvetlenül érintő rendeleti jellegű jogi aktus legyen, és ne vonjon maga után végrehajtási intézkedéseket; vagy
3. közvetlenül és személyében érintse a keresetet benyújtó személy jogi helyzetét.

A „közvetlen és személyes érintettség” az uniós jogban nagyon sajátos tartalommal bír. Ez azt jelenti, hogy jóllehet a határozat nem nevezi meg közvetlenül az adott személyt, mégis hatással van az adott személy jogi helyzetére bizonyos olyan tulajdonságok folytán, amelyek minden más személytől megkülönböztetik őt.

Ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a határozat nem szabályszerű, azt megsemmisítheti. Ez azt jelenti, hogy a határozat soha nem létezett. A határozatot hozó intézménynek vagy szervnek ezután meg kell tennie minden szükséges intézkedést az ítéletből eredő következmények kezelése érdekében.

A bírsággal kapcsolatos ügyekben – így például a versenyjogi jogvitákban – a Törvényszék „korlátlan felülvizsgálati jogkörrel” rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy ha talál ugyan hibákat a határozatban, ezek azonban nem elegendők ahhoz, hogy az egész határozatot megsemmisítse, akkor kiigazíthatja a bírság összegét. Dönthet úgy is, hogy megemeli a bírságot.

Tagállamok által benyújtott megsemmisítés iránti keresetek

A Törvényszék bírálja el a tagállamok által a Bizottság ellen indított ügyeket.

Bizonyos körülmények között a tagállamok által a Tanács ellen indított ügyeket is a Törvényszék bírálja el. Ide tartoznak azok az ügyek, amelyekben a következőkkel kapcsolatos jogi aktusokat támadnak meg:

• állami támogatás
• kereskedelmi és dömpingellenes kérdések
• egyéb jogi aktusok, amelyekben a Tanács végrehajtási hatásköröket gyakorol

Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek

Az uniós jog az Európai Unió minden országában a nemzeti jog részét képezi. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban a nemzeti bíróságok előtt közvetlenül hivatkozni lehet az uniós jogra. A nemzeti bíróságok tehát közvetlenül alkalmazhatják az uniós jogot. Ezt nevezik az uniós jog „közvetlen hatályának".

Ha valamely ügyben nem világos, hogy az uniós jogot pontosan hogyan kell értelmezni, a nemzeti bíróságok kérdéseket tehetnek fel a Bíróságnak. Ezáltal tisztázhatják, hogy mit jelent az uniós jog egy-egy rendelkezése, vagy akár azt is, hogy e rendelkezés érvényes-e. Ennek tisztázását követően módjukban áll alkalmazni az uniós jogot, és eldönteni, hogy a nemzeti jogszabályok és gyakorlatok összhangban vannak-e az uniós joggal.

Az Európai Unió bármely független bírósága jogosult feltenni e kérdéseket, ha szükséges.

Azok a nemzeti bíróságok, amelyek határozatai ellen nincs helye jogorvoslatnak, kötelesek feltenni e kérdéseket, ha a válasz nem egyértelmű, és szükséges az ügy eldöntéséhez.

Minden előzetes döntéshozatal iránti kérelmet először a Bírósághoz kell benyújtani. A legtöbb ilyen kérelmet a Bíróság el is bírálja. Az ügyeket ugyanakkor továbbítják a Törvényszékhez, amennyiben azok a következőket érintik:

• héa
• vámok, jövedéki adók vagy az áruk tarifális besorolása
• üvegházhatású gázok kibocsátáskereskedelmi rendszere
• utasoknak nyújtandó kártalanítás,

kivéve, ha olyan elvi döntésről van szó, amely befolyásolhatja az uniós jog egységességét vagy koherenciáját.

A kérdések megválaszolása után az ügy visszakerül a nemzeti bírósághoz, amely végleges döntést hoz az ügyben.

A Törvényszék uniós joggal kapcsolatos döntését a Bíróság felülvizsgálhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék határozata sérti az uniós jog egységességét vagy koherenciáját. Egyéb esetben e döntés végleges és kötelező érvényű. A nemzeti bíróságnak követnie kell a Törvényszék által adott választ. Az Európai Unió többi nemzeti bíróságának is követnie kell e döntést, amennyiben hasonló ügyek kerülnek eléjük.

Intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetek

Ezek az ügyek hasonlóak a megsemmisítés iránti keresetekhez. Ugyanakkor ezeket az ügyeket nem olyan esetben indítják, amikor valamely uniós szerv meghozott egy határozatot, hanem akkor, ha valamely uniós szerv elmulasztott határozatot hozni. Ezek az ügyek csak akkor indíthatók, ha az uniós szervet előzetesen felkérték, hogy járjon el, és erre köteles is.

Az ilyen ügyek ritkák.

A megsemmisítés iránti keresetekhez hasonlóan a Törvényszék hatáskörébe tartoznak a magánszemélyek által indított ügyek. A Bíróság hatáskörébe tartoznak a tagállamok és az uniós intézmények által indított ügyek.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy jóllehet a polgárok felhívhatják a Bizottság figyelmét az uniós jog valamely tagállam általi esetleges megsértésére, a Bizottság nem köteles eljárást indítani a tagállam ellen. Ilyen körülmények között nem lehet intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetet indítani a Bizottság ellen.

Szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek

Az Európai Uniónak saját védjegy- és formatervezési mintaoltalmi rendszere van. E védjegyek és formatervezési minták a nemzeti védjegyekkel párhuzamosan léteznek. Az uniós védjegy az Európai Unió egész területén érvényes.

Ezt a rendszert az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) kezeli, és dönt abban a kérdésben, hogy az uniós védjegyek és formatervezési minták lajstromozhatók‑e. Az EUIPO saját belső fellebbezési eljárással rendelkezik, amelynek keretében fellebbezési tanács jár el az első fokon hozott ilyen határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslatok tárgyában.

Az EUIPO fellebbezési tanácsa által hozott határozatok elleni kereseteket a Törvényszék bírálja el.

A Törvényszék előtti összes ügy hozzávetőleg 25%-a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügy.

Közszolgálati ügyek

Ha egy uniós alkalmazottnak munkaügyi jogvitája keletkezik a munkáltatójával (uniós intézménnyel, ügynökséggel stb.), az adminisztráció végleges határozata elleni keresetet a Törvényszék tárgyalja.

Ilyen esetekben a Törvényszék a nemzeti jogrendszerek munkaügyi bíróságaihoz hasonló módon jár el.

Kártérítési keresetek

A Törvényszék elbírálja az uniós intézmények és egyéb szervek jogellenes cselekményei által okozott károk megtérítése iránti kereseteket.

Külön szerződési kikötések

Az Európai Unió és a vállalkozások vagy magánszemélyek közötti szerződések adott esetben külön kikötéseket tartalmazhatnak, amelyekben az áll, hogy a szerződésből eredő jogviták esetén az Európai Unió Bírósága jár el. Az ilyen kikötések szerződésekben történő alkalmazása bevett gyakorlat.

Ezeket az ügyeket a Törvényszék tárgyalja.

A Törvényszék határozatai elleni fellebbezés

Mint minden jogrendszerben, a Törvényszék vonatkozásában is létezik olyan mechanizmus, amelynek keretében a határozatai ellen a Bírósághoz lehet fellebbezni.

Fellebbezésnek csak jogkérdésekben van helye, nem pedig azzal kapcsolatban, hogy a Törvényszék az adott ügyben hogyan állapította meg és miként értékelte a tényállást.

Bizonyos ügytípusokban a Törvényszék most is fellebbviteli bíróságként jár el. Számos uniós ügynökség és döntéshozó szerv – például az EUIPO vagy az Európai Vegyianyag-ügynökség – rendelkezik független fellebbezési tanáccsal. Ilyen esetekben az Ügynökség saját fellebbezési tanácsa már megvizsgálta az elsőfokú határozatot, mielőtt az ügy a Törvényszék elé kerül. A Törvényszék e határozatai ellen ezért csak akkor lehet fellebbezni, ha a Bíróság ezt külön eljárás keretében megengedi. A fellebbezést a Bíróság akkor nyilvánítja megengedhetővé, ha az olyan kérdést vet fel, amely az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából jelentős.

A fellebbezést a Törvényszék határozatától számított két hónapon belül kell benyújtani.

Ha a Bíróság egyetért a fellebbezéssel, és hatályon kívül helyezi a Törvényszék határozatát, akkor vagy saját maga dönt az ügyben, vagy visszautalja az ügyet a Törvényszék elé újbóli elbírálás céljából.

Az összes határozat mintegy 25%-ával szemben nyújtanak be fellebbezést. E határozatoknak mindössze 25%-át helyezi hatályon kívül a Bíróság. Ebből következően a Törvényszék határozatainak mindössze 6%-át helyezi hatályon kívül a Bíróság.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek tárgyában hozott határozatok ellen nem lehet fellebbezni. A Bíróság azonban felülvizsgálhatja az ügyet, ha úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék határozata sérti az uniós jog egységességét vagy koherenciáját.

Hogyan zajlik az eljárás?

A Törvényszék előtti eljárást az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és a Törvényszék eljárási szabályzata szabályozza.

Az eljárásnak két alapvető része van, az úgynevezett írásbeli szakasz és a szóbeli szakasz.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek esetében az eljárás ugyanaz, mint a Bíróság előtt. A többi ügy a Törvényszék Hivatalához benyújtott keresetlevéllel indul. E keresetlevelet olyan ügyvédnek kell aláírnia, aki jogosult valamely tagállam bírósága előtt eljárni.

A felek írásban terjesztik érveiket a Törvényszék elé. A tagállamok, az uniós intézmények és mások, akiknek közvetlen érdeke fűződik az ügy kimeneteléhez, az egyik vagy másik fél támogatása érdekében szintén beavatkozhatnak. Ez az eljárás írásbeli szakasza.

Számos ügyben tárgyalásra is sor kerül. A tárgyalások nyilvánosak, a legfontosabbakat pedig a honlapunkon közvetíthetik. A tárgyalások megtekintésével kapcsolatos további tájékoztatást a streamingről és a tárgyaláson való részvételről szóló oldalainkon talál. Ez az eljárás szóbeli szakasza.

Ha a Törvényszék kérte, a főtanácsnok indítványt ismertet. Az indítványokat nyilvános tárgyaláson ismertetik, néhányat pedig a honlapunkon élőben közvetítenek.

A szóbeli szakasz befejezését követően a bírák tanácskoznak, és meghozzák határozatukat.

Az ítélet kihirdetésére ezt követően nyilvános tárgyaláson kerül sor, amelyek közül néhányat élőben közvetítünk a honlapunkon.

Az ügyek elbírálása a megkezdéstől a befejezésig átlagosan hozzávetőleg 20 hónapot vesz igénybe.

További tájékoztatásért látogassa meg a Törvényszék előtti eljárásról szóló oldalunkat.