Európai uniós védjegyek és formatervezési minták

Bevezetés

Az uniós védjegyek az EU egész területén érvényesek. Magánszemélyek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) kérelmezhetik védjegyeik meghatározott árukra és szolgáltatásokra történő lajstromozását. Az EUIPO ezt követően határoz arról, hogy a védjegy lajstromozható‑e. Az EUIPO saját belső fellebbezési eljárással rendelkezik egy fellebbezési tanáccsal, amely az ilyen eredeti határozatokkal szembeni kifogásokat bírálja el. Az EUIPO fellebbezési tanácsának határozatai elleni fellebbezéseket a Törvényszék tárgyalja.

A védjegyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy könnyen beazonosíthassák a termék vagy szolgáltatás kereskedelmi származását. Ismert logót, szimbólumot vagy nevet látva egy terméken, a fogyasztó érti, hogy az egy adott cégtől származik. Ehhez a védjegyeknek megkülönböztető képességgel kell rendelkezniük. Ez azt jelenti, hogy képesnek kell lenniük egy adott cég áruinak és szolgáltatásainak egy másik cég áruitól és szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére. Nem lehetnek túl általánosak, illetve nem írhatják egyszerűen le a terméket vagy szolgáltatást, és a különböző védjegyek között nem állhat fenn az összetévesztés veszélye. A Törvényszék által tárgyalt védjegyügyekben sok esetben e kérdésekről van szó.

Az uniós védjegyek spekulatív módon történő lajstromozása sem megengedett. A lajstromozást jóhiszeműen kell kérni, és a védjegyet ténylegesen használni kell. Ha egy védjegyet nem használnak, nem lehet rá hivatkozni más hasonló védjegy lajstromozásának megakadályozása érdekében. E kérdések is rendszeresen felmerülnek a Törvényszék előtt.

Nem lehet egy védjegyet akkor sem lajstromozni, ha az a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

Bizonyos esetekben egy termék formájára vagy hangjára vonatkozóan is lehet védjegyet lajstromozni.

Hasonlóképpen a formatervezési minták is részesülhetnek oltalomban szellemi tulajdonjogokként. E kérdések szintén képezték már a Törvényszék ítéleteinek tárgyát.

A benne rejlő megkülönböztető képesség hiánya

Előfordul, hogy a védjegybejelentés tárgyát képező megjelölés nem rendelkezik benne rejlő megkülönböztető képességgel. Ez lehet a helyzet, ha a megjelölés egyszerű geometriai formákból áll, vagy ha túlságosan általános jellegű.

A Törvényszék például 2024‑ben megerősítette az EUIPO azon határozatát, amely szerint a Chiquita Brands nem lajstromozhat egy egyszerű kék és sárga ovális formát friss gyümölcsökre vonatkozó uniós védjegyként.

A megjelölést, amely lényegében a Chiquita logó háttere szöveg nélkül, egyszerű geometriai alakzatnak tekintették, amely mint ilyen nem rendelkezik megkülönböztető képességgel (T‑426/23 Chiquita Brands).

Leíró megjelölések

2017‑ben egy német gyógyszeripari vállalat, a Stada Arzneimittel, a „ViruProtect” uniós védjegyként történő lajstromozását kérte gyógyszeripari termékek és gyógyszerek vonatkozásában. A Törvényszék egyetértett az EUIPO azon döntésével, hogy az érintett közönség – vagyis az, aki a legnagyobb valószínűséggel találkozik a védjeggyel és az általa képviselt termékekkel – úgy értelmezi e védjegyet, hogy az „vírusok elleni védelmet” jelent. Ez a védjegyet túlságosan leíró jellegűvé tette azon áruk tekintetében, amelyekre a lajstromozást kérték, és így nem volt lajstromozható (T‑487/18 Viruprotect).

A Törvényszék azt is kimondta, hogy a két hercegség neve pusztán leíró jellegű az áruk vagy szolgáltatások származási, illetve rendeltetési helyére vonatkozóan. A Törvényszék 2015‑ben és 2022‑ben hozott határozataiban megállapította, hogy a „MONACO”, illetve az „Andorra” szóból álló ábrás védjegy egyaránt tisztán leíró jellegű. Ezek így nem voltak uniós védjegyként lajstromozhatók (T‑197/13 MEM és T‑806/19 Govern d’Andorra).

Összetéveszthetőség

2011‑ben Lionel Messi argentin labdarúgó sporttal kapcsolatos termékek vonatkozásában kérte a „MESSI” uniós védjegyként történő lajstromozását. Az EUIPO elutasította a védjegybejelentést, azzal érvelve, hogy a védjegy összetéveszthető a már létező, hasonló termékekre lajstromozott „MASSI” védjeggyel. A Törvényszék azonban 2018‑ban hatályon kívül helyezte e határozatot, mivel úgy ítélte meg, hogy Messi túlságosan ismert ahhoz, hogy a két védjegy összetéveszthető legyen. A Bíróság ezt a fellebbezési eljárásban megerősítette. A Bíróság megerősítette, hogy a bejelentő hírneve releváns a közmegítélés, valamint a más védjegyekkel való összetéveszthetőség értékelése során. Ebben az esetben Messi világhírű labdarúgókénti hírnevét közismert ténynek tekintették. Ennek eredményeképpen lajstromozhatta nevét uniós védjegyként (T‑554/14 MESSI és C‑474/18 P Messi Cuccittini).

2012‑ben a Törvényszék egyetértett az EUIPO‑val abban, hogy a „VIAGUARA” italok tekintetében nem lajstromozható uniós védjegyként. Ennek oka a már létező VIAGRA védjegy volt. Jóllehet a Törvényszék elismerte, hogy az italok és a gyógyszerek különböző áruk, mégis úgy találta, hogy a VIAGUARA tisztességtelen előnyre tett volna szert a VIAGRA védjegy jó hírnevének kihasználásával. A fogyasztó azt hihetné, hogy az italok a gyógyhatású termékhez hasonló tulajdonságokkal (különösen a libidó fokozásával) rendelkeznek (T‑332/10 Viaguara).

Tényleges használat és jóhiszeműség

Az uniós védjegyet „ténylegesen használni” kell. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi forgalomban aktívan kell használni, és nem lehet csupán a mások általi használat megakadályozása érdekében lajstromoztatni.

Az ír Supermac's gyorsétteremlánc és az amerikai McDonald's gyorsétteremlánc vitába keveredett a „Big Mac” uniós védjegy kapcsán, amely 1996 óta a McDonald's javára volt bejegyezve. A Supermac's 2017‑ben a védjegyoltalom megszűnésének megállapítását kérte bizonyos termékek vonatkozásában. A Bíróság megállapította, hogy a McDonald's nem használta „ténylegesen” öt éven keresztül folyamatosan a „Big Mac” védjegyet baromfitermékek, például csirkés szendvicsek vonatkozásában. Következésképpen a McDonald's elvesztette az említett termékek vonatkozásában az uniós védjegyét (T‑58/23 BIG MAC).

Az uniós védjegy lajstromozását jóhiszeműen, azaz tisztességes és becsületes szándékkal kell kérni. Az EUIPO 2013‑ban sikeresen lajstromozta a „NEYMAR” védjegyet. A bejelentő, C. Moreira azonban nem állt semmilyen kapcsolatban a híres brazil labdarúgóval, Neymar da Silva Santos Júniorral. Később, Neymar kérelmére az EUIPO a védjegyet törölte. A Törvényszék helybenhagyta e határozatot, és megállapította, hogy C. Moreira rosszhiszeműen járt el, amikor az említett védjegy lajstromozását kérte. A Törvényszék elutasította mint valószerűtlent C. Moreira érvelését, mely szerint a védjegybejelentés időpontjában nem volt tisztában Neymar hírnevével, és a „NEYMAR” név választása „pusztán véletlen” volt (T‑795/17 NEYMAR).

Közrend és közerkölcs

2019‑ben a Törvényszék kimondta, hogy az EUIPO helyesen járt el, amikor elutasította a marihuánaleveleket ábrázoló háttér előtt „Cannabis Store Amsterdam” szóelemet tartalmazó ábrás megjelölés lajstromozását. A megjelölés egyértelműen a kannabisz iránt keltette fel a fogyasztók figyelmét, amely kábítószer az Unió számos országban tiltott. Ez elegendő volt ahhoz, hogy a megjelölést közrendbe ütközőként elutasítsák (T‑683/18 Sante Conte).

2024‑ben a Törvényszék egyetértett az EUIPO‑val abban, hogy a „Pablo Escobar” nem lajstromozható uniós védjegyként. A Törvényszék arra a következtetésre jutott, hogy a Spanyolország és Kolumbia közötti kapcsolatokra tekintettel az EUIPO helyesen összpontosított a spanyol vásárlóközönség észlelésére. Véleménye szerint az átlagos érzékenységgel és toleranciaküszöbbel rendelkező, észszerűen gondolkodó spanyolok a nevet a kábítószer‑kereskedelemmel, a narkoterrorizmussal és bűncselekményekkel hoznák összefüggésbe. Mindezt annak ellenére, hogy P. Escobart soha nem ítélték el (T‑255/23 Pablo Escobar).

Formák és hangok

Az uniós védjegyek nem korlátozódnak szavakra, megjelölésekre vagy logókra. Formák és hangok is részesülhetnek oltalomban.

1999‑ben az EUIPO a Rubik‑kocka formájára európai uniós térbeli védjegyként biztosított oltalmat a Rubik's Brand részére. Hét évvel később egy német játékgyártó e védjegy törlését kérte, azzal érvelve, hogy az olyan műszaki megoldást (a kocka forgató mechanizmusát) véd, amelyet védjegy helyett szabadalomnak kellene védenie. A Törvényszék, majd a Bíróság ítéletét követően az EUIPO 2017‑ben törölte az uniós védjegy lajstromozását. E határozatot a Rubik's Brand megtámadta, a Törvényszék azonban helybenhagyta azt, kimondva, hogy az uniós védjegyjog tiltja az olyan alakzatok lajstromozását, amelyek egy műszaki hatás eléréséhez szükségesek. A Rubik‑kocka esetében a Törvényszék kimondta, hogy a kocka formájának egésze és fekete rácsszerkezete nélkülözhetetlenek a kocka működéséhez (T‑601/17 Rubik's Brand).

2018‑ban az Ardagh Metal Beverage Holdings az EUIPO‑tól egy hangmegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozását kérte különböző italok és italos fémtartályok tekintetében. A hang egy italdoboz kinyitásának és az azt követő pezsgésnek a hangjából állt. Az EUIPO elutasította e kérelmet, arra hivatkozva, hogy a hangvédjegy nem rendelkezik megkülönböztető képességgel. A Törvényszék az első, egy audioformátumban bemutatott hangvédjegy lajstromozásáról szóló határozatában megerősítette, hogy a hangvédjegy nem lajstromozható. Kimondta, hogy a hang inkább funkcionális vagy műszaki jellegű, mivel pusztán az italokhoz kapcsolódó tipikus zajokra hasonlít. A védjegyet ekképpen nem lehetett egyedi márkaként azonosítani (T‑668/19 Ardagh Metal Beverage Holdings).

Formatervezési minták

A formatervezési minták is oltalomban részesülhetnek a szellemi tulajdonjogok sajátos formájaként. Az európai uniós védjegyhez hasonlóan ezeket is az EUIPO kezeli.

A Lego játékkocka formatervezési mintája 2010 óta áll oltalom alatt az Európai Unióban. Egy német vállalat, a Delta Sport Handelskontor által benyújtott kifogást követően az EUIPO 2022‑ben megerősítette, hogy a játékkocka továbbra is oltalom alatt áll az uniós jogban a moduláris rendszerekre vonatkozó különleges kivétel alapján, amely rendszerek a különböző dolgok létrehozása érdekében különböző módokon összeilleszthető részek összességét jelentik. A Törvényszék helybenhagyta e határozatot. Elismerte, hogy a Delta Sport Handelskontor nem tudta bizonyítani, hogy a Lego kocka formatervezési mintája nem lett volna eléggé újszerű vagy egyedi ahhoz, hogy e kivételnek megfeleljen. A Törvényszék azt is kimondta, hogy egy formatervezési minta csak akkor válik érvénytelenné, ha annak valamennyi jellemzője elveszíti az oltalmat, míg a Delta Sport Handelskontor érvelése csupán egy jellemzőre vonatkozott (T‑537/22 Lego).

Összegzés

Ezen ítéletek együttesen alátámasztják a Törvényszék által a védjegyekre és formatervezési mintákra vonatkozó uniós jog értelmezésében játszott kulcsszerepet, és az általa létrehozott fontos precedenseket, amelyek egyensúlyt teremtenek a szellemi tulajdon védelme és az egészséges verseny – mind a fogyasztók, mind a vállalkozások érdekében történő – előmozdítása között.