A Bíróság igazságügyi statisztikái

Lásd a Bíróság részletes statisztikáit PDF 

Az elmúlt év főbb statisztikai tendenciáinak rövid áttekintése

Marc-André Gaudissart, a Bíróság hivatalvezető-helyettese

 

Ez az áttekintés, amely korábban az Európai Unió Bírósága éves jelentésének Igazságügyi tevékenység című fő részében szerepelt, mint minden évben, most is rövid összefoglalást kíván nyújtani az elmúlt év igazságügyi statisztikáinak olvasatából kitűnő főbb tendenciákról. Ez az áttekintés a Bírósághoz 2022-ben érkezett ügyek tárgyát, eredetét és jellegét mutatja be, és az igazságszolgáltatási fórum által befejezett ügyekre vonatkozó adatokkal kapcsolatban nyújt némi iránymutatást.

A tavalyi évet, noha az ez utóbbi tekintetben pozitív mérleggel zárult, mivel a befejezett ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát – amely utóbbi az előző évhez képest enyhe csökkenést mutat –, az egyre összetettebb és olykor igen kényes kérdéseket felvető előzetes döntéshozatali ügyek elbírálása átlagos időtartamának növekedése is jellemezte. Ebben az összefüggésben kell látni a Bíróság 2022. november 30-án benyújtott jogalkotási kérelmét, amely a fellebbezések előzetes megengedhetővé nyilvánítására irányuló mechanizmus tárgyi hatályának kiterjesztésére, valamint a Bíróság előzetes döntéshozatali hatáskörének a Törvényszékre történő részleges átruházására irányul annak érdekében, hogy a nemzeti bíróságok által az EUMSZ 267. cikk alapján előterjesztett kérdésekről az alapokmányban meghatározott konkrét tárgykörökben a Törvényszék határozhasson.

Az érkezett ügyek

Amint már említettük, a Bírósághoz 2022-ben érkezett ügyek száma (806 ügy) némileg elmaradt az előző évitől, amikor 838 új ügyet vett nyilvántartásba a Hivatal. Ez a csökkenés mind az előzetes döntéshozatali eljárásokra, mind a Törvényszék határozatai elleni fellebbezésekre vonatkozik, de korlátozott mértékű, és mindenekelőtt nem érinti alapvetően a peres ügyek ügytípusok szerinti megoszlását, mivel az előzetes döntéshozatali eljárások és a fellebbezések önmagukban még mindig a Bírósághoz érkezett összes ügy több mint 90%-át teszik ki (546 új előzetes döntéshozatali eljárással és 209 fellebbezéssel, az összes kategóriát együttesen véve, ez az arány 2022-ben elérte a 93%-ot is).

Ezen adatok fényében a közvetlen keresetek aránya a 2022-ben érkezett ügyekben (4,60%) viszonylag alacsonynak tűnik, még akkor is, ha az ilyen keresetek száma (37) tavaly némileg nőtt az előző évhez képest, amikor is a közvetlen keresetek száma (mindössze 29 új üggyel) történelmi mélypontot ért el. A 2022-ben érkezett kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetek közül külön meg kell említeni a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló megállapodás[1] 87. cikkének (1) bekezdése alapján egy harmadik állam – az Egyesült Királyság – ellen benyújtott első keresetet.[2]

Akár előzetes döntéshozatal, akár közvetlen kereset vagy fellebbezés útján, a Bíróság elé került ügyek 2022-ben ismét a tárgykörök rendkívül széles skáláját fedték le. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség – közel száz ügyével (95) – továbbra is kiemelt helyet foglalt el a Bíróság tevékenységében, az adózással, a fogyasztóvédelemmel, illetve a személyes adatok védelmével kapcsolatos jogviták mellett; ez utóbbi területen több előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordultak a Bírósághoz, amelyek célja a Bíróság általános adatvédelmi rendelet[3] értelmezésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlata körvonalainak további tisztázása volt. A szellemi tulajdon területén az ügyek korábban meglehetősen magas száma az elmúlt évben igen jelentősen csökkent, a 2021-es 83 új ügyről 2022-ben mindössze 49-re, míg más, hagyományosabb területeken az új ügyek száma növekedett. Ez különösen igaz a négy alapszabadsággal kapcsolatos ügyekre, de a mezőgazdaság, a verseny és a közbeszerzés, valamint a közszolgálat területén indított ügyekre is.

Ami az elmúlt évben a Bírósághoz benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek földrajzi eredetét illeti, az alig változott az előző évhez képest. A 2021-es évhez hasonlóan továbbra is Németország, Olaszország és Bulgária vezette az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek „földrajzi” rangsorát (2022-ben a Bírósághoz benyújtott 98, 63, illetve 43 előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel), de az utóbbi államot szorosan követte Spanyolország és Lengyelország, amelyek bíróságai ugyanebben az évben 41, illetve 39 kérelmet terjesztettek a Bíróság elé. Az osztrák bíróságok által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek száma 34 üggyel igen közel maradt az előző évi szinthez (37 kérelem 2021-ben), míg a holland, a román és a belga bíróságok 28, 29, illetve 30 kérelemmel továbbra is rendszeresen fordulnak a Bírósághoz. A portugál bíróságok által előterjesztett kérelmek száma viszont jelentősen megnőtt: 2022-ben 28 alkalommal fordultak a Bírósághoz (szemben a 2021-es 20 kérelemmel).

Végül a sürgősségi ügyek területén a gyorsított eljárás, illetve a sürgősségi eljárás iránti kérelmek számában jelentős csökkenés figyelhető meg. Míg ez a szám 2021-ben érte el a csúcspontját (nem kevesebb mint 90 kérelemmel), az elmúlt évben 54 kérelemre csökkent. 2022-ben egyetlen gyorsított eljárás alkalmazására irányuló kérelem sem vezetett az eljárás tényleges megindításához, míg sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás hét alkalommal indult, mind a nemzetközi védelem megadására vagy visszavonására vonatkozó szabályok értelmezésére, mind a polgári vagy büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó szabályok értelmezésére vonatkozó ügyekben; ez utóbbiak közé tartozik a büntetőeljárásokban a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jog, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 54. cikkében foglalt ne bis in idem elv alkalmazása.

A befejezett ügyek

Míg a 2022-ben érkezett ügyek száma enyhén csökkent, a Bíróság által az elmúlt évben befejezett ügyek száma ellentétes tendenciát mutatott: a 2021-es 772-ről 2022-ben 808-ra emelkedett a Bíróság által befejezett ügyek száma. Ez mindenképpen kiváló eredmény, hiszen a 2019. év kivételével – amelynek során a Bíróság nem kevesebb, mint 865 ügyet bírált el – még soha nem lépte át az év során befejezett ügyek száma a 800-at.

Minthogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek és a fellebbezések alkotják a Bírósághoz érkezett ügyek többségét, nem meglepő módon ezek teszik ki a Bíróság által befejezett ügyek nagy részét: 2022-ben a Bíróság nem kevesebb, mint 564 előzetes döntéshozatal iránti kérelemről és 196 fellebbezésről határozott. Az elmúlt év során azonban a Bíróságnak több fontos kötelezettségszegés megállapítása iránti, illetve megsemmisítés iránti keresetről is határoznia kellett, többek között a Magyarország és a Lengyel Köztársaság által az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel[4] szemben benyújtott keresetekről. A Bíróság teljes ülésen eljárva ugyanis elutasította az e két állam által e rendelettel szemben előterjesztett jogalapokat, és ezzel érvényesnek nyilvánította a jogállamiság tiszteletben tartása és az uniós költségvetésnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történő végrehajtása között e rendelettel felállított kapcsolatot.[5]

Más szempontból figyelemre méltó a Bíróságnak a Belga Királyság által benyújtott, a korszerűsített Energia Charta Egyezmény tervezetének a Szerződésekkel, és különösen az EUSZ 19. cikkel és az EUMSZ 344. cikkel való összeegyeztethetőségére vonatkozó, vélemény iránti kérelemmel kapcsolatos határozata is. A Bíróság (negyedik tanács) 2022. június 16-án kiadott véleményében e kérelmet idő előtti jellege miatt elfogadhatatlannak nyilvánította, mivel a Bíróság nem rendelkezett elegendő információval a tervezett egyezmény tartalmát – és különösen a beruházó és valamely szerződő fél közötti vitarendezésről szóló 26. cikkének hatályát illetően – ahhoz, hogy ezen egyezménynek a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről határozzon.[6]

Bár a Bíróság által az elmúlt évben meghozott ítéletek, vélemények és végzések száma (732) valamivel magasabb volt, mint az előző évben (708), az olvasó figyelmét az ügydöntő végzések még jelentősebb aránya keltheti fel, különösen a fellebbezési eljárások terén. Míg ez az arány 2020-ban a befejezett fellebbezési eljárások 37%-át, 2021-ben pedig 47%-át tette ki, addig 2022-ben közel 57%-ra emelkedett, ami jóval magasabb, mint az ítélettel befejezett fellebbezési eljárások aránya. Ezt a növekedést több tényező magyarázza. E növekedés egyrészt a fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács feszített tempójú tevékenységének köszönhető, amely ismét nagyszámú, a Törvényszéknek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala fellebbezési tanácsainak határozataival kapcsolatos határozatai ellen benyújtott fellebbezésről határozott,[7] másrészt pedig az eljárási szabályzat 181. és 182. cikkében biztosított lehetőségek fokozott kihasználásának. Míg az utóbbi cikket 2019-ben csak egyszer alkalmazták, 2022-ben nem kevesebb, mint hat ügyet fejeztek be a 182. cikk alapján.[8]

Akár az előzetes döntéshozatali ügyekről, akár a fellebbezésekről van szó, a végzések fokozott alkalmazása részben megmagyarázza az elmúlt év egy másik lényeges jellemzőjét is, nevezetesen a három bíróból álló tanácsok által befejezett ügyek magas számát. 2022-ben ezek az ügyek a Bíróság által befejezett összes ügy több mint 50%-át tették ki (az öt bíróból álló tanácsok által befejezett ügyek pedig 36%-át). Összehasonlításképpen: az előző évben ezek a számok a három bíróból álló tanácsok esetében 45%-ot, az öt bíróból álló tanácsok esetében pedig 40%-ot tettek ki.

Hasonló tendencia figyelhető meg a Bíróság elnökhelyettese által befejezett ügyek tekintetében is. Mivel 2022-ben nagyszámú fellebbezést nyújtottak be a Törvényszék beavatkozási kérelmet elutasító határozatai, illetve a Törvényszék által az EUMSZ 278. vagy az EUMSZ 279. cikk alapján hozott határozatok ellen, az e fellebbezések elbírálásáért felelős elnökhelyettesnek 2022-ben nagyszámú határozatot kellett meghoznia. Végzéseinek száma így kétszerese volt az előző évinek.

Ezzel szemben a nagytanács által befejezett ügyek száma az elmúlt évben nem változott jelentősen. Azzal, hogy 2022-ben 77 ügyet fejezett be ez az ítélkező testület, a Bíróság az előző négy év átlagát közelítette meg, amikor is a nagytanács által ítélet vagy végzés útján befejezett ügyek száma 70 és 83 ügy között ingadozott.

Az ügyek elbírálása átlagos időtartamának csökkenése a végzések fokozott alkalmazásának másik logikus következménye, mivel ez lehetővé teszi a Bíróság számára, hogy az elé terjesztett ügyekben az eljárás szóbeli vagy akár írásbeli szakasza nélkül határozzon. 2022-ben az ügyek átlagos időtartama – az összes ügytípust együttvéve – így 16,4 hónap volt, ami enyhe csökkenést jelent az előző évhez képest (2021-ben 16,6 hónap).

A statisztikai adatok részletesebb elemzése azonban vegyesebb képet mutat, hiszen míg a fellebbezések átlagos feldolgozási ideje jelentősen csökkent, a 2021-es 15,1 hónapról 2022-ben 11,9 hónapra, addig a közvetlen kereseteké és mindenekelőtt az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeké tovább nőtt. Míg 2016-ban az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálásának átlagos időtartama 15 hónap, 2019-ben pedig 15,5 hónap volt, addig 2020-ban 15,9 hónapra, 2021-ben 16,7 hónapra, 2022-ben pedig 17,3 hónapra nőtt. Ez a növekedés a Bíróság elé kerülő ügyek növekvő összetettségére vezethető vissza, amely a kérdést előterjesztő bíróságok által felvetett kérdések egyre részletesebb vizsgálatát igényli, de a Bíróság számára is aggodalomra ad okot, mivel az ügyek elbírálásának időigénye hozzáadódik a nemzeti eljárás időtartamához. A Bíróság által az ügyek elbírálására fordított idő bármilyen növekedése tehát közvetlenül hatással van a kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárás teljes időtartamára, valamint ez utóbbi bíróság azon lehetőségére, hogy az előtte folyamatban lévő ügyet elbírálja. Többek között ez a tényező áll a következő sorokban említett jogalkotási kérelem hátterében.

A folyamatban maradt ügyek

2022. december 31-én 1111 ügy volt folyamatban a Bíróság előtt, azaz kettő híján ugyanannyi, mint az előző év december 31-én (1113 ügy). Ezen ügyek nagy részét előzetes döntéshozatal iránti kérelmek (774 ügy) és fellebbezések (259 ügy) alkotják.

Ezért a Bíróság annak érdekében, hogy ezeket az ügyeket továbbra is kielégítően és észszerű időben el tudja bírálni, 2022. november 30-án kérelmet intézett az uniós jogalkotóhoz az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló (3.) jegyzőkönyv módosítása iránt. Ez a kérelem kettős célt szolgál.

E kérelem célja egyrészt, hogy az alapokmány 58a. cikkében említett, a fellebbezések előzetes megengedhetővé nyilvánítására irányuló mechanizmus hatályát kiterjessze a Törvényszék azon határozatai elleni fellebbezésekre, amelyek hat olyan uniós szerv vagy hivatal független fellebbezési tanácsának határozataira vonatkoznak, amelyek e mechanizmus 2019. május 1-jei hatálybalépésekor már léteztek, de amelyeket az alapokmány 58a. cikke még nem említ,[9] valamint a Törvényszéknek az EUMSZ 272. cikk alapján hozott határozatai elleni fellebbezésekre.

E kérelem másrészt arra irányul, hogy kihasználja az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdésében biztosított lehetőséget azáltal, hogy a Törvényszék javára részlegesen átruházza a Bíróság előzetes döntéshozatali hatáskörét hat, pontosan meghatározott konkrét területen: a közös hozzáadottértékadó-rendszer, a jövedéki adók, a vámkódex és az áruknak a Kombinált Nómenklatúrában történő tarifális besorolása, az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere.

Természetesen ez a hatáskör-átruházás nem érinti a Törvényszék azon lehetőségét, hogy az ügyet visszautalja a Bíróság elé, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az ügyben olyan elvi döntés meghozatalára van szükség, amely az uniós jog egységességét és koherenciáját befolyásolhatja, amint arról az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdésének második albekezdése kifejezetten rendelkezik, viszont e hatáskör-átruházásnak a Bíróság munkaterhének jelentős csökkenéséhez kell vezetnie (és lehetővé kell tennie, hogy a Bíróság a többi ügyére koncentrálhasson), mivel az ezen igazságszolgáltatási fórum elé a fent említett területeken benyújtott ügyek jelenleg az összes előzetes döntéshozatali ügy mintegy 20%-át teszik ki.


[1]     HL L 29., 2020. január 31., 7. o.

[2]     C-516/22. sz., Bizottság kontra Egyesült Királyság ügy, amelyben a Bizottság lényegében azt kifogásolja, hogy az Egyesült Királyság nem teljesítette a Szerződésekből és a kilépésről szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit, mivel ezen állam legfelsőbb bírósága olyan választottbírósági ítélet végrehajtását rendelte el, amelyet a Bizottság, majd a Bíróság is az uniós joggal ellentétesnek talált. A felperes szerint az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságának az uniós bíróságok előtt folyamatban lévő eljárás befejezéséig fel kellett volna függesztenie ezen ítélet végrehajtását, vagy az EUMSZ 267. cikk alapján, összefüggésben a kilépésről szóló megállapodás 127. cikkének (1) bekezdésével, érvényességi kérdést kellett volna a Bíróság elé terjesztenie.

[3]     A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 119., 2016. május 4., 1. o.; helyesbítések: HL L 314., 2016. november 22., 72. o.; HL L 127., 2018. május 23., 2. o.; HL L 74., 2021. március 4., 35. o.).

[4]     HL L 433., 2020. december 22., 1. o.; helyesbítések: HL L 137., 2021. április 22., 22. o.; HL L 373., 2021. október 21., 94. o.

[5]     2022. február 16-i Magyarország kontra Parlament és Tanács ítélet (C-156/21, EU:C:2022:97), 2022. február 16-i Lengyelország kontra Parlament és Tanács ítélet (C-157/21, EU:C:2022:98).

[6]     2022. június 16-i 1/20 (A korszerűsített Energia Charta Egyezmény) vélemény (EU:C:2022:485).

[7]     A fellebbezés megengedhetőségéről határozó tanács 2022-ben 41 végzést fogadott el. E tanács két ügyben (C-801/21 P, EUIPO kontra Indo European Foods, és C-337/22 P, EUIPO kontra Nowhere) a fellebbezést megengedhetővé nyilvánította, így az eljárás a Bíróság eljárási szabályzata V. címének vonatkozó rendelkezéseivel összhangban folytatódik.

[8]     Ezek a 2022. március 3-i végzésekkel befejezett C-663/20. P. sz. CRU kontra Hypo Vorarlberg Bank és C-664/20. P. sz. CRU kontra Portigon és Bizottság ügyek (EU:C:2022:162 és EU:C:2022:161), a 2022. december 22-i végzéssel (EU:C:2022:1045) befejezett C-313/21. P. és C-314/21. P. sz. Tanács kontra FI és Bizottság kontra FI egyesített ügyek, valamint a szintén 2022. december 22-i végzéssel (EU:C:2022:1042) befejezett C-341/21. P. és C-357/21. P. sz. Bizottság kontra KM és Tanács kontra KM egyesített ügyek.

[9]   Ezek az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége, az Egységes Szanálási Testület, az Európai Bankhatóság, az Európai Értékpapírpiaci Hatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Unió Vasúti Ügynöksége.


A korábbi évek igazságügyi statisztikái szintén megtekinthetők a Curia honlapon, a „Történet" rovatban.