Az EU Bíróságáról

Mivel foglalkozik a Bíróság?

Az Európai Unió Bíróságát 1952-ben hozták létre. Feladata az uniós jog végrehajtása és értelmezése.

Ennek érdekében a Bíróság

• megvizsgálja, hogy az uniós határozatok és jogszabályok jogszerűek-e
• biztosítja, hogy a tagállamok és az uniós intézmények betartsák ezeket a jogszabályokat
• egyértelmű választ nyújt az adott nemzeti bíróság kérdéseire, amikor e nemzeti bíróság nem teljesen biztos abban, hogy miként kell értelmezni az uniós jogot, vagy kétségei vannak egy uniós jogi aktus érvényességével kapcsolatban

Hogyan épül fel a Bíróság?

Az EU Bíróságát két különböző igazságszolgáltatási fórum alkotja: a Bíróság és az ‑ 1988-ban létrehozott ‑ Törvényszék. Az egyes igazságszolgáltatási fórumok egyértelmű hatáskörökkel rendelkeznek a tekintetben, hogy mely ügyekben járhatnak el.

A Bíróság jár el az alábbi ügyekben:

• a nemzeti bíróságok által előterjesztett kérdésekkel kapcsolatos ügyek többsége, kivéve néhány olyan tárgykört, amelyet a Törvényszék hatáskörébe utaltak
• az uniós jogot állítólagosan megsértő tagállamokkal szemben a Bizottság által indított eljárások
• uniós jogszabályok vitatása céljából a tagállamok vagy uniós intézmények által indított eljárások többsége
• a Törvényszék ítéletei elleni fellebbezések

A Törvényszék jár el az alábbi ügyekben:

• uniós jogi aktusok vitatása céljából magánszemélyek, vállalatok és szervezetek által indított eljárások
• néhány olyan ügy, amely tárgyát a nemzeti bíróságok által előterjesztett kérdések képezik, amennyiben a kérdések a következőkre vonatkoznak
  • héa
  • vámok, jövedéki adók vagy az áruk tarifális besorolása
  • üvegházhatású gázok kibocsátáskereskedelmi rendszere
  • légi utasoknak nyújtandó kártalanítás
• a Bizottság vagy a Tanács határozatainak vitatása céljából a tagállamok által indított egyes eljárások

Ezen igazságszolgáltatási fórumokról többet megtudhat a róluk szóló oldalakon (Bíróság és Törvényszék).

Ki indíthat eljárást?

A Bíróság nem választhatja meg, hogy milyen ügyekben jár el, illetve milyen tárgykörökkel foglalkozik. Minden olyan ügyben el kell járnia és határozatot kell hoznia, amely a Bíróság szabályai szerint elfogadható. A Bíróság valamennyi ítélete azért született, mert a polgárok, vállalatok, szervezetek, tagállamok vagy uniós intézmények által - közvetlenül vagy nemzeti bíróságokon keresztül - indított eljárásokban egy jogi probléma megoldására volt szükség.

Nem minden ügy vihető közvetlenül a Bíróság elé. Egyértelmű szabályok vannak arra nézve, hogy milyen típusú ügyekben járhat el a Bíróság. Erről többet megtudhat az egyes igazságszolgáltatási fórumok oldalán és „A Bíróság elé vihetem az ügyemet?” oldalon.

Kik dolgoznak a Bíróságon?

Tagok

Az EU Bíróságát alkotó két igazságszolgáltatási fórumnak saját bírái vannak. A Bíróságnak tagállamonként egy, összesen 27 bírája van. A Törvényszéknek tagállamonként kettő, összesen 54 bírája van. A Bíróságon ezenkívül 11 főtanácsnok dolgozik. Továbbá mindkét igazságszolgáltatási fórum hivatalának élén áll egy-egy hivatalvezető. Ezeket a személyeket együttesen „tagoknak” nevezik.

A tagokról több információ található a róluk szóló oldalakon (A Bíróság tagjai és A Törvényszék tagjai), valamint a két igazságszolgáltatási fórumról szóló oldalakon (Bíróság és Törvényszék).

A személyi állomány

A Bíróság jelenleg valamivel több mint 2300 alkalmazottat foglalkoztat.

A legtöbb alkalmazott uniós tisztviselő, akiket szigorú eljárás során vesznek fel. A Bíróságnak minden uniós tagállamból vannak munkatársai.

A Bíróság személyi állományának mintegy fele a Többnyelvűség Főigazgatóságon dolgozik, amelynek feladata annak biztosítása, hogy a Bíróság munkája az EU mind a 24 hivatalos nyelvén elérhető legyen.

Ha többet szeretne megtudni a Bíróság munkatársainak munkájáról, látogasson el a Bíróság egyes szervezeti egységeiről szóló oldalainkra.

Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan vállalhat munkát a Bíróságon, látogasson el állásajánlataink oldalára.

Hogyan működik a Bíróság?

Az olyan legfőbb uniós értékek mellett, mint a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság, a Bíróság különleges jelentőséget tulajdonít egyes alapvető értékeknek, amelyek munkájának minden aspektusát meghatározzák és alátámasztják.

A Bíróság valamennyi alkalmazottjától a legmagasabb etikai normákat  – feddhetetlenség, professzionalizmus, pártatlanság és függetlenség – várja el. Ezek a normák vonatkoznak a Bíróság minden tagjára és teljes személyzetére.  

Itt olvashat többet a Bíróság etikai normáiról.

Az átláthatóság és a hozzáférhetőség alapvető fontosságú a Bíróság igazságszolgáltatási és adminisztratív eljárásainak lefolytatása során.

Tudjon meg többet a Bíróságot jellemző átláthatóságról.

Közelebbről, a Bíróság ítéleteit és az adott ügyre vonatkozó egyéb dokumentumokat a lehető leggyorsabban közzéteszik ezen a honlapon. Ezenkívül minden tárgyalás nyilvános, és a legfontosabb tárgyalásokat e honlapon élőben közvetítik.

További részletekért látogasson el az egyes ügyek tekintetében hozzáférhető információkról szóló oldalunkra.

A Bíróság 24 különböző nyelven dolgozik. Ezzel egyedülálló a világon. A Bíróság működésének középpontjában a többnyelvűség áll. Ez biztosítja, hogy az ügyekben érintettek az EU bármelyik hivatalos nyelvén kommunikálhassanak a Bírósággal, és hogy az EU-ban mindenki el tudja olvasni és meg tudja érteni az ítéleteket.

Látogasson el a többnyelvűségről szóló oldalunkra.

Olvassa el többnyelvűségi politikánkat.

A Bíróság a változó világban az EU-hoz való igazodásra, annak fejlesztésére és polgárainak szolgálatára irányuló tágabb küldetésének részeként elkötelezte magát a folyamatos innováció mellett.

• A Bíróság aktív tagja a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszernek (EMAS), amely segíti fenntarthatósági gyakorlatainak és környezeti teljesítményének értékelésében és javításában.
  • Tudjon meg többet a Bíróság környezetvédelmi politikájáról.
• A Bíróság Információtechnológiai Igazgatósága dinamikus információtechnológiai jövőkép és stratégia megalkotása és végrehajtása által kulcsszerepet játszik az intézmény modernizálásában. Az Bírósága is elfogadta saját mesterséges intelligencia stratégiáját.
  
  • Tudjon meg többet az Információtechnológiai Igazgatóságról.

Többnyelvű és multinacionális intézményként a sokféleség a Bíróság működésének központi eleme. A Bíróság elkötelezett továbbá aziránt, hogy egyenlő lehetőséget és inkluzív munkakörnyezetet teremtsen, függetlenül a munkavállalók nemzetiségétől, nemétől, képességeitől és hátterétől.

                Bővebb információért látogasson Állások a Bíróságon oldalunkra.

Az EU Bírósága, Bíróság, Törvényszék, EUB, EB - összezavarodott e neveket olvasva?

Az Európai Unió Bíróságához több elnevezést is társítanak.

Az esetleges zavar egy része abból ered, hogy az egész intézmény, valamint az azt alkotó két igazságszolgáltatási fórum közül az egyik közel azonos nevet visel.

Az egész intézményt helyesen az Európai Unió Bíróságának nevezik, néha rövidítve EUB-nak.

Ez két különböző igazságszolgáltatási fórumot foglal magában:

• a Bíróságot és
• a Törvényszéket

És az Európai Bíróság vagy EB?

A Bíróság elnevezése hivatalosan soha nem volt Európai Bíróság vagy EB.

A Bíróság létrehozásakor az Európai Szén- és Acélközösség Bírósága nevet viselte. 1957-től 2009-ig az Európai Közösségek Bíróságának nevezték. 2009-ben nevét az Európai Unió Bíróságára változtatták.

Mindazonáltal az Európai Bíróság elnevezéssel szokás utalni a két igazságszolgáltatási fórum közül a magasabb szintűre. Ez az elnevezés széles körben ismert és használt angol nyelven (European Court of Justice). Mi magunk is használjuk a #ECJ hashtaget a közösségi médiában.

Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága

Az Európai Unió Bírósága nem azonos az Emberi Jogok Európai Bíróságával. Míg az Európai Unió Bírósága uniós intézmény, és székhelye Luxembourg városban található, az Emberi Jogok Bírósága az Európa Tanács részét képezi, és székhelye a franciaországi Strasbourgban van.

Az Emberi Jogok Bírósága az emberi jogok európai egyezményét aláíró országok ellen indított ügyekben jár el. Joghatósága jelenleg 46 országra, köztük a 27 uniós tagállamra terjed ki.